Szinte mindent megtenne a japán kormány, hogy végre tartós növekedési pályára állítsa a gazdaságot. Partnerként csatlakozott hozzá a nemzeti bank (BoJ) is, de a minap a várakozásoktól elmaradó mértékű intézkedéseket jelentett be.
Nem változtatott például az irányadó kamaton, s a 2013 tavaszán meghirdetett eszközvásárlási program célösszegét is változatlanul hagyta. A program lényege: évente hatalmas összegért, csaknem 80 ezer milliárd jenért (681 milliárd dollárért) államkötvényeket vásárol, vagyis hitelezi a kormányt. (Ezáltal már az államadósság egyharmada került a birtokába).
A piac csalódottan vette tudomásul a bejelentést. Azt talán még elfogadta volna, hogy az év elején bevezetett, de eddig hatástalannak bizonyult negatív (–0,1 százalékos) kamatot nem vágja tovább a BoJ, de azt azért elvárta, hogy a jövőben legalább egy kicsit többet fordítson eszközvásárlásra.
A kedvező változásra azért számított a piac, mert Abe Sindzó miniszterelnök a múlt héten ambiciózus élénkítő programot jelentett be. A vártnál jóval nagyobb kormányfői csomagba 28 ezer milliárd jen (265 milliárd dollár) került, ami a gazdaság felélénkítését szolgálja.
Az új program jelentős költségvetési költekezést is kilátásba helyez a világ harmadik legnagyobb gazdaságában. A csomag majdnem fele erre menne el, illetve vállalati és önkormányzati beruházások költségeinek előlegezésére.
A kormány, de főként a jegybank másik célja az infláció felpörgetése. Bár a BoJ minapi bejelentése nem erősítette meg ezt a célt, az intézmény vezetője, Haruhiko Kuroda továbbra is fogadkozik, hogy mindenképpen 2 százalékra tornássza fel az inflációt.
A nevéhez fűződő gazdaságpolitikát (Abenomics) még 2013-ban indította el a kormányfő. A jegybankkal összehangolt művelet lényege a gazdasági növekedés segítése. Ezt monetáris és fiskális ösztönzőkkel (pénznyomtatással), szerkezeti reformokkal, az export serkentésével, illetve egyéb intézkedésekkel, így a társasági adó csökkentésével és az infláció növelésével szeretné elérni.
A program keretében biztosított temérdek olcsó pénz és rengeteg hitel, a növekedést célzó reformok azonban még mindig nem hozták meg a régóta várt fellendülést. Továbbra is úgy tűnik, hogy az intézkedések inkább elfedik, mint gyógyítják a problémákat. A gyenge belső fogyasztás miatt a kormány nemrég kénytelen volt elhalasztani az áfaemelést is.
Az Abe-kabinetnek tehát egyelőre nincs különösebb oka ünneplésre. A siker ugyanis még várat magára.
A szigetországban nem tegnap kezdődtek a bajok, hanem 1989 végén, és a gazdaság azóta komoly nehézségekkel küszködik. A kormányzati és jegybanki intézkedések nem hoztak áttörést, a várt gyorsuló növekedésnek jele sincs. Időközben azonban az államadósság világcsúcsot ért el, már a bruttó hazai össztermék (GDP) 245 százalékát ostromolja. Sok szakértő szerint az infláció felpörgésével hosszabb távon finanszírozhatatlanná válhat ez a horribilis adósság.
A nagyobb gond mégis az, hogy nem igazán sejteni, mikorra sikerül felszámolni az egész problémahalmazt.
