Egyre nagyobb a zűrzavar Indiában, ahol november elején váratlanul pénzcserét jelentettek be, s azonnal meg is kezdték a műveletet. Az 500 és 1000 rúpiás papírpénzeket (amelyeknek az értéke 7,5, illetve 15 dollár) az év végéig kell a bankokban vagy a postahivatalokban újakra váltani. A művelet egyre nagyobb pánikot és elégedetlenséget okoz országszerte, mivel emberek százmillióinak kell rengeteget sorban állni, várakozni.
A legtöbbet használt két bankjegyről van szó, ráadásul az 1,2 milliárd lakosú Indiában a forgalomban lévő készpénzállománynak csaknem a 86 százalékát épp az 500 és az 1000 rúpiások teszik ki. Talán ennél is nagyobb gond, hogy a pénzügyi tranzakciók majdnem 90 százaléka készpénzben bonyólódik az országban.
A csere ezért hatalmas fennakadást okoz a vásárlásoknál. Az emberek gyakran nem tudnak fizetni, mert a régi bankójukat már sok helyen nem fogadják el.
A káosz miatt a lakosság egyre dühösebb, a legelégedetlenebbek pedig már több tüntetést is szerveztek. Különösen a kis településeken nagy a gond, mivel ezeken alig működnek pénzintézetek, posták.
A csere hivatalos célja a készpénzben felhalmozott fekete vagy szürke vagyon kifehérítése, a korrupció és az adócsalás visszaszorítása, valamint a hamis bankjegyek kirostálása. A kormány elismeri, hogy az intézkedés zavart keltett a gazdaságban, de ezt ideiglenes jelenségnek tartja.
Narendra Modi miniszterelnök a minap azt tanácsolta honfitársainak, hogy a jövőben térjenek át készpénzmentes fizetésre, „lépjenek be a digitális világba”. Javaslatát valószínűleg csak kevesen veszik figyelembe, mivel a lakosság még mindig bizalmatlan a pénzügyek online intézésével szemben, nagy része pedig teljesen felkészületlen és tájékozatlan e téren.
Nincsenek egyedül, hiszen a Föld népességének csaknem 85 százaléka még mindig ragaszkodik a pénzköltés jól bevált régi módjához. Ám ez már nem sokáig marad így.
Az elektronikus tranzakciók száma ugyanis folyamatosan nő. Ausztráliában, Dél-Koreában, Japánban, Norvégiában és Svédországban pedig már mind a lakosság, mind a cégek alig fizetnek a hagyományos eszközökkel.
Izrael és Svédország ugyanakkor már odáig jutott, hogy a következő évtizedben akár végleg kivonja a fizetési forgalomból a bankókat és a pénzérméket. Az a Svédország, amely jó 350 évvel ezelőtt elsőként vezette be Európában a papírpénzt. Ha most is igyekszik, azzal is beírhatja magát a történelembe, hogy a kontinensen elsőként szabadul meg az eddig jól bevált papír és fém alapú fizetőeszközöktől.
A kormány leplezetlen célja, hogy 2030-ra teljesen készpénzmentessé váljon az ország. A svéd jegybank közben már az elektronikus, vagyis az e-pénz kibocsátását mérlegeli, illetve azt vizsgálja, hogy egy ilyen újításnak milyen jogi és technikai kockázatai lennének.
Ha pozitív döntést hoz, az első lehet a világon, amely e-pénzt vezet be. Persze igyekeznie kell, mert ezen a megoldáson már másutt is törik a fejüket.
