Közös kampányt indít a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium a Szerbiai Pálinkafőzők Szövetségével és az illetékes intézményekkel, hogy felvilágosítsák a lakosságot arról, mekkora kockázattal jár a kétes minőségű, ismeretlen eredetű, többnyire piacokon árusított tömény szeszes italoknak a fogyasztása. Tomislav Momirović kereskedelmi miniszter a pálinkafőzők képviselőivel tartott megbeszélésen kiemelte, hogy a szerbiai szilvapálinka, a Šljivovica december 1-jén felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára, ezért az országnak kötelessége védeni ennek a nemzeti terméknek a minőségét.
„Nagy energiaráfordítással kell felgyorsítanunk a pálinkatermelést és javítanunk a hazai pálinkák minőségét, ehhez pedig rendezni kell a piacot, amivel végső soron a lakosság egészségét védjük. Közösen kell munkálkodnunk azon, hogy biztonságos és minőségi pálinkák kerüljenek a fogyasztók asztalára. A Šljivovica nem közönséges termék, hanem nemzeti italunk, és kötelességünk a védelme” – mondta Momirović. A találkozón elhangzott, hogy az égetett szeszes italok gyártását szabályozó hazai törvény korszerű és jó, ám az emberek többsége nyilvánvalóan tájékozatlan a tekintetben, hogy hogyan lehet legális úton pálinkát főzni és forgalmazni. A kereskedelmi minisztérium – feltehetőleg különös tekintettel az év ünnepekkel teli időszakára – felhívja a vásárlók/fogyasztók figyelmét arra, hogy az ellenőrzés és eredetmegjelölés nélkül, feketén árusított pálinka nem biztonságos termék.
Annak kapcsán, hogy a tölgyfa hordóban érlelt szerbiai szilvapárlat immár a szellemi világörökségi listán szerepel (amivel valójában a hagyományos elkészítési mód és tárolás ismeretét, valamint a fogyasztásához kapcsolódó szokásokat mint megőrzendő értékeket ismerték el), a legnagyobb hazai pálinkaszakértőként ismert Ninoslav Nikićević professzor elmondta, nem könnyű az UNESCO-listára kerülni, Szerbiának a hagyományos pálinkájával ez másodszorra sikerült (először 2013-ban pályázott, de akkor hiányosnak bizonyult a kísérő dokumentáció). „Az első félidőt megnyertük, most előttünk a második, amelyben nemzetközi szinten le kell védeni a gyártási technológiát és a termék földrajzi eredetét, mert enélkül más országok is gyártják. Horvátországban, Németországban, Csehországban, Szlovákiában is főzik a Šljivovicát, de ezt nem tehetik meg például a francia pezsgővel, melyet eredetmegjelölés véd, vagy a Calvados-szal és a szintén védett tequilával”. Nikićević szerint a hagyományosan érlelt szerbiai szilvapálinka a világ három legtökéletesebb tömény italának egyike. A másik kettő, a híres francia konyak és a (legalább három év és egy napig tölgyfa hordóban érlelt) skót whisky.
