A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) felügyelőbizottsága határozati javaslatot fogadott el, mely szerint megváltozik az EPS jogi formája: közvállalatból zártkörűen működő részvénytársasággá alakul. A testület elfogadta továbbá az EPS alapító okiratának módosítására vonatkozó javaslatot, valamint a Szerbiai Villanygazdaság Részvénytársaság statútumának javaslatát.
December 9-ei ülésén a felügyelőbizottság azt is javasolta, hogy a végső döntést Szerbia Kormánya hozza meg az EPS alapítójaként. A határozati javaslatok szerint az EPS részvénytársaságként működne tovább, alaptőkéje, melynek értéke 365,1 milliárd dinár, részvénytársasági alaptőkévé változna. Mind a 36.510.509 részvény tulajdonosa az állam lenne.
A felügyelőbizottság a határozati javaslatok elfogadásakor a kormány 2014. november 27-ei határozatára hivatkozott, amellyel jóváhagyta a Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat átszervezési tervét. A bizottság szerint a jogi forma megváltoztatásával lehetővé válna a vállalat maximálisan hatékony üzletvitele és az emberi erőforrások észszerűbb felhasználása.
– Az EPS részvénytársasággá alakítása, amellett, hogy hatékonyabbá teszi a cég működését, utat nyit a privatizációnak, azaz a stratégiai partner keresésének, de erről még nincs határozat, ez politikai döntés kérdése. A vállalat egyelőre zárt körű részvénytársasággá válik, és ezzel a villamosenergia-termelés és -ellátás már nem lesz kommunális tevékenység. A részvénytársaság 100 százalékban állami tulajdonban lesz, mint ahogyan működik a világ számos országának energiarendszere. A privatizáció pillanatnyilag nehezen lebonyolítható, még ha lenne is ilyen határozat, mert az EPS a termelésben legnagyobb részt a szénre támaszkodik, amit viszont a zöld átalakulás jegyében ki kellene zárni a használatból. Nehezen hihető, hogy ilyen körülmények között jelentkezne egy vevő is az EPS-re. Esetleg egy kisebbségi részvényest lehetne keresni, aki segítene beruházni a bővítésbe és korszerűsítésbe – nyilatkozta Željko Marković, a szerbiai Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó cég energetikai szektorának vezetője. Hozzátette, fennáll egy olyan lehetőség is – ha a kormány a privatizáció mellett döntene –, hogy az EPS nyilvánosan működő részvénytársasággá alakuljon át, tehát az értékpapírok egy részét kivinné a tőzsdére, hogy pénzhez jusson a beruházásokra.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt a Szerbiai Villanyhálózat (EMS) és a Szerbiai Áramelosztó (EDS) átalakítása is megtörtént, de mindkettő máig is zárt körű részvénytársaság maradt. Marković szerint az EPS-nek többségi állami tulajdonban kellene lennie. Ha zárt részvénytársaságként működik, az azt jelenti, hogy sem a mostani, sem az egykori munkásai nem kaphatnak részvényt, pedig sokan közülük annak idején éppen azért nem kértek az ingyenrészvényekből, mert a saját vállalatuk magánosítására vártak.
