Szerbia fiskális rendszere csődöt mondana, ha minden vagyonától megfosztott személynek anyagi kártérítést fizetne az állam. Az adóhivatal legfrissebb becslései szerint, az államosított vagyon, az egyház tulajdonában lévő értékeket is beleszámítva, 101,226 milliárd eurót tesz ki.
A visszaszármaztatás nem egy esetben már húsz éve folyik – figyelmeztetett a polgárok vajdasági jogvédője. Megjegyzi, sokan már a termőföldek visszaszármaztatását szabályozó 1991-es törvény hatályba lépésekor átadták a visszaigénylési dokumentumokat, s még ma sem született döntés ügyükben. A jogvédő szerint az egyik legnagyobb gondot ma az jelenti, hogy sok községben vagy még most sem léteznek illetékes bizottságok, melyek eljárnának a visszaszármaztatás ügyében, vagy ha léteznek is, már évek óta nem működnek.
Akkor sem megy azonban minden zökkenőmentesen, amikor működőképes a bizottság, s elismeri a termőföldre való jogát az igénylőnek, mert az a gyakorlat, hogy a köztársasági pénzügyminisztérium sorozatosan visszautasítja a kérelmeket, s újbóli elbírálást kér az ügyben – állítja az ombudsman.
A törvény értelmében, az efféle visszaigénylések egyik előfeltétele az, hogy a kérelem átadásának pillanatában a visszaigényelt földterületnek társadalmi tulajdonban kell állnia. Amennyiben az ügy körülményei összhangban állnak a törvény előírásaival, az egykori tulajdonosnak visszaadják ugyanazt a termőföldet, melynek korábban birtokosa volt. Amennyiben az előző feltételnek nem tesznek eleget a termőföld tulajdonjogával kapcsolatos körülmények, az egykori tulajdonosnak egy, a régi termőföldnek megfelelő másik földterületet ítélnek oda. Az állami tulajdonba került földek kizárólag a kormány jóváhagyásával ítélhetők vissza.
Az ombudsman a fentiekkel kapcsolatban a következő, nevezzük úgy, mulasztásra figyelmeztet: a visszaszármaztatási kérelmek átadásakor (1991-ben és 1992-ben) még mindegyik földterület társadalmi tulajdonban állt, ekkor vették fel az igénylők adatait, a törvény pedig, amely szerint ma is eljárnak, 1996-ban lépett életbe. Mindemellett, az állami tulajdonban lévő javak összeírása máig nem fejeződött be. Az ombudsman, ezekből kifolyólag, megállapítja a vagyonra irányuló alapvető emberi jogok megsértését, melyeket viszont szavatol a szerb alkotmány és az idevágó európai dokumentumok is.
Az efféle tulajdonjogi kérdések, egyébként, az európai uniós csatlakozás előfeltételei is egyben. Tisztában van ezzel a kormány is, amiről Mirko Cvetković miniszterelnök közelmúltban tett nyilatkozata tanúskodik. A Financial Times-nak adott interjújában a kormányfő arról beszélt, nagy igazságtalanság érte mindazokat, akik ma a vagyonuk visszaszármaztatását kérik, s a vezetésnek kötelessége megtéríteni a polgárokat ért károkat. Cvetković hozzátette ugyanakkor, mindezt úgy kell elvégezni, hogy ne sodorja veszélybe az ország jövőjét. A londoni üzleti lap e témával foglalkozó cikkében megállapította, Szerbia fiskális rendszere csődöt mondana, ha minden vagyonától megfosztott személynek anyagi kártérítést fizetne ki az állam. Az adóhivatal legfrissebb becslései szerint, az államosított vagyon, az egyház tulajdonában lévő értékeket is beleszámítva, 101,226 milliárd eurót tesz ki. Jelenleg hetvenezer olyan polgárról tudni, akik visszakövetelik vagyonukat, de a miniszterelnök szerint számuk, a külföldön élők jelentkezésével, minden bizonnyal tovább gyarapszik majd a jövőben.
