Amióta a világban létezik gazdaság és tönkrement vállalat, szükség van csődtömeggondnokokra is. Azt senki sem vitatja, hogy nem egyszerű feladat szabályszerűen és lehetőleg minél ésszerűbb eredménnyel levezetni egy csődeljárást, arról azonban igen keveset hallani, hogy mennyit keresnek az érintett vállalat hitelezői által megbízott személyek. Alapjában véve az ember azt hiheti, hogy keresetük nagyjából azonos egy vállalati igazgató fizetésével, holott ez közelről sincs így.
Annak ellenére, hogy az év elején az illetékes szervek jelentős mértékben megnyirbálták a csődtömeggondnokok járandóságát, akiknek sikerült megszerezni a működési engedélyt, a csődeljárás levezetéséért igen szép jövedelemhez juthatnak. Február óta ugyanis fizetés, prémium, jutalom és egyéb költségek címén 10–12 millió dinárt kereshetnek egy ügyleten.
Ha azonban szem előtt tartjuk, hogy február óta Szerbiában több mint 1500 vállalatban csődeljárás folyik, viszont a csődtömeggondnokoknak működést engedélyező ügynökségnél kevesebb mint 400 a fent említett tanúsítvánnyal rendelkező személyt tartanak nyilván, igen könnyű kiszámítani, hogy egy-egy szakember egyidejűleg átlagosan négy csődeljárást vezet. A tapasztaltabb, a korábbi időszakban a hitelezők javára jobb eredményt elérők ennél több felkérést kapnak. Az idevágó szabályzat ugyanis nem korlátozza a vállalható csődeljárások levezetésének számát.
Az ügynökségnek létezik egy szabályzata, amely részletezi a jutalmazás méreteit, hiszen nem mindegy, hogy tíz vagy ötszáz embert foglalkoztató cég csődeljárásáról van szó. A szabályzat ugyan nem mondja ki, de a logika szerint legjobban járnak azok a csődtömeggondnokok, akiknek sikerül minél nagyobb mértékben kielégíteniük a hitelezők jogos igényeit. Ilyen esetben a pénzük után szaladó vállalatok, bankok stb. szívesen nyúlnak egy kicsit mélyebben a zsebbe, hogy megfelelően jutalmazzák a gondnokot. Az idén legtöbbet a cservenkai Budućnost csődtömeggondnoka kapott. Nem kevesebb, mint 13 millió dinár ütötte a markát.
A csődöt vezetők jutalmazásának méreteiről abból is következtethetünk, hogy 2005, tehát az ügynökség létrehozása óta, több mint 700 vállalatban fejezték be a csődeljárást. A gondnokok csaknem egymilliárd dinár fizetést, 736 millió dinár jutalmat és 225 millió dinár költségtérítést kaptak.
Tudni kell azonban azt is, hogy nem kis költséggel jár, amíg valaki megszerzi az engedélyt. Több vizsgát le kell tennie, amelyeket a saját zsebéből fizet. Céget is kell alapítania, s ezzel együtt köteles letétbe helyezni 30 000 eurót. Ezenkívül a „gyakornokoskodása” idején köteles részt venni néhány, a csődvezetést megelőző eljárásban, s ezért nem jár pénz.
Távlatilag azonban a csődtömeggondnokoknak jó üzlet a vállalatok tönkremenése. Sokan igyekeznek megszerezni a gondnoki engedélyt, de közülük nem kevés azoknak a száma, akiknek ez nem sikerül.
Az egyik vajdasági (volt) politikus kétszer is nekirugaszkodott, hogy levizsgázzon és csődtömeggondnok legyen, de végül feladta.
