A büntetőtörvénykönyv gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szakaszát érintő módosítás tervezete már csak az illetékes minisztérium jóváhagyására vár, ennek ellenére immár hónapok óta egy helyben topog az ügy, hiszen azt még meg kell tárgyalnia a kormánynak, s csak ezt követően kerülhet a parlament elé elfogadásra.
Arról van szó ugyanis, hogy már legfelsőbb szinten is szemet szúrt, hogy az utóbbi években jószerivel futószalagon készülnek a magánvállalatok csődjei, amelyek – természetesen – maguk után vonják a hitelezők, az állam és a felszámolás előtt álló cégek dolgozóinak hoppon maradását.
Már jó régen kiderült, hogy ugyanazon személyek, potom 500 euró alaptőkével, több kft.-t alapítanak. Ezek közül egyet alaposan megterhelnek mindenféle költséggel (a beszállítók iránti kötelezettségek elhanyagolásával, a foglalkoztatottak béreinek, valamint az adóknak és a járulékoknak a ki nem fizetésével), miközben a nyakig adósságban úszó cégből kivonják és átviszik a másik vállalatukba a csaknem a teljes vagyont, majd bejelentik a csődöt. Mivel korlátozott felelősségről van szó, csak a „bajban levő” cég (és – sajnos – nem a tulajdonos) vagyona képezi a csődtömeget.
Nos, ennek a nálunk már majdnem iparszerűen űzött mesterkedésnek szándékozik útját állni a kormány, hiszen bizonyos információk szerint nem kevesebb, mint félmillió – gyaníthatóan ilyen – csődről lehet szó Szerbiában.
A tervezet – amelyből remélhetőleg belátható időn belül használható törvénymódosítás lesz – előrevetíti, hogy a szándékos csődbe juttatás esetén a tulajdonos a teljes vagyonával feleljen, vagyis a vállalat felszámolásakor (kényszer)megfizettetési eljárás alá vonhassák minden ingó és ingatlan vagyonát.
És ez nem minden, ugyanis ha minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani az illető személy felelősségét, a vagyonelkobzás mellett komoly börtönbüntetéssel is számolnia kell.
Akik a gazdasági életben valóban rendet szeretnének látni, azok a büntetőtörvénykönyv eme módosítását kiterjesztenék a közvállalatokra is, hiszen az állam felügyelete alatt álló cégek közül nem kevésben az általában a pártok által odahelyezett vezetők úgy bánnak a közvagyonnal, mint a Csáky szalmájával.
A derűlátók hisznek abban, hogy még az idén sor kerül a Btk. módosítására, míg a pesszimisták meggyőződéssel vallják, hogy ez az intézkedés is – még mielőtt alkalmazhatnák – a süllyesztőbe kerül.
