Látványosan emelkedett tavaly az arany ára. A vásárlók ennek aligha örültek, ám a befektetők annál jobban. Sokan közülük kihasználták a kiváló lehetőséget és készpénzre váltották a korábban nemesfémbe menekített megtakarításaikat. A legszerencsésebbek jókora nyereségekre tehettek szert.
A nemesfém ára egy év alatt (dollárban számolva) majdnem 30 százalékkal erősödött, és októberben már rekordmagasságba emelkedett: unciánként, azaz 31,1 grammonként 2790 dollárt ért. Az árfolyam szárnyalását a világszerte felerősödött válságok és a jegybanki alapkamatok fokozatos csökkentése idézte elő. Az emelkedés az utóbbi két-három hónapban csökkenésre váltott, de elképzelhető, hogy 2025 végére az aranyért unciánként már 3000 dollárt kell fizetni, esetleg valamicskével többet.
Az átmeneti visszaesés dacára az aranyat továbbra is vételre ajánlják a befektetőknek. Az árfolyam emelkedését ugyanis több tényező segítheti. Ezek közé tartoznak a háborúk okozta bizonytalanságok, a központi bankok vásárlásai és az inflációs félelmek.
Az arany évezredeken át megőrizte értékét. Az államok és a lakosság mindig is egyfajta biztosítéknak tekintette a válságos időszakokban.
A jegybankok részben azért tartják fontosnak, mert független a nemzetközi pénzügyi rendszer viharaitól, kockázataitól, és mérsékli az áringadozásnak való kitettséget. Emellett a tekintélyes tartalék javíthatja a (külföldi) befektetők bizalmát egy-egy ország iránt.
De nemcsak a befektetők, a gazdaság (főként a technológiai szektor), vagy a lakosság vásárol aranyat, hanem az államok (jegybankok) is. Főleg az utóbbi években, amióta – országok sokaságában – erősödnek a dollártól való függetlenedési, leválási törekvések, s egyre nagyobb gondot okoznak a nemzetközi geopolitikai megrázkódtatások, illetve egyéb kellemetlen események. Mindez világszerte felértékelte az állami aranytartalék jelentőségét.
Kelet-Európa az arany egyik legnagyobb vásárlójává vált 2022, vagyis az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta. A cseh jegybank nemrég jelezte: a következő három évben megduplázza, s ezzel száz tonnára emeli az aranytartalékait, amelyek az utóbbi három évben már az ötszörösükre nőttek. A sorból Lengyelország és Magyarország sem maradt ki.
Nálunk törvénymódosítással biztosítanának elsődleges jogot a Szerb Nemzeti Banknak arra, hogy piaci áron felvásárolja a hazai terepen kitermelt és feldolgozott aranyat. A változtatás célja, hogy az országban maradjon az innen származó nemesfém, hozzájárulva ezzel a pénzügyi stabilitáshoz és a devizatartalékok növekedéséhez. A korábban külföldön (Nagy-Britanniában és Svájcban) őrzött készleteit Szerbia 2021-ben teljes egészében hazatelepítette; aranytartalékai mára elérték a 48 tonnát.
A központi bankok Ausztriában, Hollandiában és Németországban is hazaszállították már az idegenben őrzött aranyuk egy (jelentős) részét. Közben újabb aranyrudakat is beszereztek; így próbálnak meg védekezni a kellemetlen külső hatások és esetleges sokkok ellen.
A háború sújtotta Ukrajnával szomszédos Lengyelország azzal vonta magára a figyelmet, hogy 2024 második negyedévében a legtöbb aranyat vásárolta a világon. Adam Glapiński, a lengyel jegybank (NBP) kormányzója egyebek mellett azzal indokolta a lépést, hogy az arany- és a devizatartalékok kulcsfontosságú eszközök a gazdasági katasztrófák elleni védekezésben. De nem csupán beszélt, hanem szeptemberre már csaknem 420 tonnára növelte az NBP-nél tárolt arany mennyiségét. Ez tekintélyes tartalék, hiszen az izmosodó gazdaságú India, amely a világ legnépesebb állama is, ennek „csak” a kétszeresével rendelkezik.
Glapiński alighanem ennyivel sem éri be. A minap arról beszélt, hogy az arany részarányát húsz százalékra akarja növelni a jegybanki tartalékokon belül. Büszkén újságolta el azt is, hogy a terv megvalósításával Lengyelország belép a világ legnagyobb aranytulajdonosainak klubjába.
Ebbe más kelet-európai államok is szeretnének bejutni. Távolabbi országokhoz hasonlóan, amelyek közül kiemelkedik Kína. Jegybankja ugyanis évek óta egyre nagyobb tételben szerzi be ezt a nemesfémet (részben a dollártól való függetlenedési vágytól vezérelve).
Ennek köszönhetően Kína kulcsfontosságú szerepet játszik a piacon és jelentős a befolyása az árak alakulására is. Ráadásul a világ legnagyobb aranytermelője (évi 378 tonnával), megelőzve a második helyezett Oroszországot (322 tonna), s az utána következő Ausztráliát (294 tonna), Kanadát (192 tonna). Az Egyesült Államokban szintén jelentős mennyiséget, 167 tonnát bányásznak ki évente.
Az EU-ban csak néhány országban működik aranybánya. Ezek közé tartozik Bulgária (ahol az éves kitermelés 9,7 tonna), Finnország (9 tonna) és Svédország (6,7 tonna).
A legnagyobb aranytartalékkal az Egyesült Államok rendelkezik (2024. júliusi adatok szerint: 8133,5 tonnával), amelyet Németország követ (3352,6 tonna), megelőzve a harmadik helyet elfoglaló Olaszországot (2451,8 tonna) és a negyedik Franciaországot (2436,9 tonna). Néhány másik országban, köztük Kínában, Oroszországban és Svájcban is lapul még ezer tonnánál több a széfekben. Másutt valamivel kevesebb. A világon összesen csaknem 36 ezer tonna aranyat tartalékolnak a központi bankok. Ennek bő 30 százaléka (mintegy 11 ezer tonna) az eurózónában található.
Nyitókép: MTI
