A napokban a Padé–Tiszaszentmiklós Mezőgazdasági Termelők Egyesülete tanácskozásra hívta össze Csóka község termelőit, hogy a mezőgazdasági minisztérium és a tartományi titkárág képviselőivel megvitassák a parasztság egyre nyomasztóbb problémáit. A padéi vadászotthonban megtartott találkozón a helybeli és környékbeli gazdák kifejezték elégedetlenségüket a kormánynak a mezőgazdaság helyzete iránt tanúsított közömbössége, a gazdálkodási feltételek beszűkülése miatt.
A 70-80 földműves sorjázó kérdéseire Nenad Katanić, a mezőgazdasági miniszter helyettese, Zoran Knežević, a mezőgazdasági földterületek igazgatóságának a vezetője, Szabó József, a tartományi mezőgazdasági alap igazgatója és Balázs Ferenc, Csóka polgármestere, valamint Dragan Felbab, a Felső-Bánát Vízgazdálkodási Közvállalat igazgatója próbált meg válaszokat adni.
A három órán át tartó vitafórumon szóba kerültek többek között a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó törvényjavaslatok is, összességében azonban az agrárpolitikában jártas vendégek válaszai nem nyugtatták meg a mezőgazdasági termelőket. A kisgazdák nehezményezték többek között, hogy az állami földterületek bérbeadásakor eleve hátrányos helyzetben vannak az egyre erősebb és befolyásosabb nagybirtokosokkal szemben. A kisparasztok néhány éven belül teljesen tönkre fognak menni.
A helyi gondokkal kapcsolatban Lengyel Sándor gazdálkodó kiemelte, hogy Csóka községben az állami földek bérbeadására szervezett licitációk a mezőgazdasági termelés szemszögéből rendre későn történnek, amikor már elkéstek a vetéssel. Az utóbbi évek rendkívül csapadékos időjárása nyomán nagy területeken tette tönkre a parasztok munkáját a belvíz. A felgyülemlett csapadékvíz elvezetése esetleges, vagy meg sem történik, ami miatt az ősszel is sok földműves nem tudta betakarítani a termést, a vetés előkészítéséről és az őszi szántásról nem is beszélve.
A tiszaszentmiklósi Borislav Budovalčev bírálta a községi önkormányzatot, amiért a tavalyi költségvetés mezőgazdaságra szánt eszközei kihasználatlanok maradtak.
A parasztok sürgették az elhullott háziállatok biztonságos begyűjtésének és a tetemek megsemmisítésének a megszervezését, valamint, hogy hosszabbítsák meg az állami földterületek bérbeadására szánt időt. A jószágtenyésztéssel is foglalkozó földművesek azt kérték, hogy a jószághizlalás támogatásának a megszerzését egyszerűsítse az állam, és könnyítsen a feltételeken. A többség azon a véleményen volt, hogy a jelenlegi szerbiai agrárpolitika nem nyújt perspektívát a földművesek számára.
