Tavaly összesen ötmilliárd dinár folyt be az állami költségvetésbe a termőföldek bérbeadása révén. Az összeg 40 százaléka helyi önkormányzatoknál, 30 százaléka a vajdasági költségvetésben, a fennmaradó szintén 30 százalék pedig a termőföld-igazgatóság kasszájában köt ki. Tehát mindenkinek jut a kalácsból, csak éppen azoknak nem, akiktől egykor az államinak átkeresztelt termőföldet elvették. Részben ebben a tényben rejlik az az ok, miért halogatja az aktuális hatalom a vagyon-visszaszármaztatást...
A mezőgazdasági minisztérium főfelügyelősége által elvégzett ellenőrzések során bebizonyosodott, tíz községben is szabálytalanságokat követtek el az állam által kiadott termőföldekkel kapcslatban. Alibunár, Bács, Palánka, Nagykikinda, Szabadka, Arilje, Újvidék, Zsablya, Inđija és Šid alkotják a „problémás” községek sorát. A leggyakoribb visszaélések közé tartoznak a parcellák jogtalan használata, a minisztérium engedélye nélkül végzett befektetések folytatása, valamint az állam által bérbe adott parcellák kiadása harmadik félnek. Dr. Zoran Jeličić, a Mezőgazdasági Termőföld-igazgatóság vezetője az egyik nyilatkozatában elmondta, az állami tulajdonban lévő földek kiadása esetében a felügyelők nem észleltek szabálytalanságokat, azok már, minden egyes esetben, a kiadott parcellákkal történtek meg. A rajtakapott bérlők ellen szabálysértési eljárásokat indítottak, azok ellen pedig, akik bérbe adták az államtól használatra kapott területeket, és még szubvenciókban is részesültek, hamarosan bűnvádi eljárások indulnak.
Szerbiában mintegy 370 ezer hektárnyi kiadható, állami kézben lévő földterület van, melyet magánszemélyek és jogi alanyok is igénybe vehetnek. A helyi önkormányzatok többsége már kidolgozta az állami földterületek védelmére, rendezésére és használatára vonatkozó éves tervezetet, a 145 önkormányzat közül még 17-nek kell befejeznie ezt a munkát. A többi már a bérbeadási procedúrákon is túl van. Tavaly októberig mintegy 245 ezer hektárnyi állami földterület volt bérbe adva, 70 ezer hektár kiadása még folyamatban van. Ami Vajdaságot illeti, a területek legnagyobb részét már kiadták, ami megmaradt, az vagy nem alkalmas megművelésre, vagy elárasztotta a víz. Szűkebb Szerbiában már jóval kisebb részét adták bérbe a rendelkezésre álló termőföldeknek, ennek a fő oka elsősorban az, hogy sok kisebb területről van szó, s hogy ezek bérlése iránt nem túl nagy az ottani földművesek érdeklődése. Másrészt, mondják a hozzáértők, a papíron szereplő adatok nem is igazán felelnek meg a terepen tapasztalható helyzetnek, a földek nagyságát, milyenségét, megművelhetőségét tekintve.
Tavaly összesen ötmilliárd dinár folyt be az állami költségvetésbe a termőföldek bérbeadása révén. Az összeg egy részét, igaz, a természeti csapások hatásának enyhítése végett, vissza kellett utalni a bérlőknek. Az összeg 40 százaléka egyébként a helyi önkormányzatoknál, 30 százaléka a vajdasági költségvetésben, a fennmaradó szintén 30 százalék pedig a termőföld-igazgatóság kasszájában köt ki.
Az agrártárca tervei között szerepel az is, hogy a fiatal földművesek számára a termőföldvásárlásra felvett hitelhez kedvezményes kamatfeltételeket biztosítson – jelentette ki az igazgatóság első embere. Hogy erre valóban sor kerüljön, még módosítani kell az ingatlanpiacot
