Javultak a rokkantsági nyugdíjaztatáshoz elengedhetetlenül szükséges szakértői orvosi vizsgálatok feltételei – derül ki dr. Aleksandar Milo ševićnek, a K öztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap (PIO) munkaképesség-vizsgálati szektorigazgatójának nyilatkozatából, melyet a PIO folyóirata a legújabb számában közölt. Hogy milyen fontos témáról van szó, azt a hozzá kapcsolódó számadatok is egyértelműen igazolják: tavaly a polgárok 130 ezer szakorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet nyújtottak át, ezek közül 110 ezer esetben tudtak az illetékesek eljárni. Az átadott kérelmek negyven százaléka vonatkozott a rokkantsági nyugdíjak jóváhagyásához szükséges orvosi vizsgálatokra, a többit a betegápolási juttatások, illetve a testi fogyatékosság megállapítása miatt nyújtották be.
A rokkantsági nyugdíj jóváhagyását megelőző orvosi vizsgálatra – a korábbi gyakorlattal ellentétben – egy központosított adatbázis alapján Belgrádból hívják a kérelmezőket, tiszteletben tartva a dokumentumok átadási idejét. Sem a biztosított, sem pedig az illető orvos nem tudja magának a vizsgálatnak a megejtése előtt, hogy ki is végzi el azt, illetve, hogy kit fog megvizsgálni. Az efféle eljárási móddal elejét vettük a különféle spekulációknak – fogalmazott az illetékes szektor vezetője.
A vizsgálat után az orvos-szakértő jóváhagyhatja a rokkantsági nyugdíjat, s ha ez valóban megtörténik, a jóváhagyást az ún. revizoroknak kell felülvizsgálniuk. A revizorok sem tudják előre, kinek az esete kerül hozzájuk. A felülvizsgálás is központosított, Belgrádban bonyolódik le. Csak ritkán mutatkozik szükség arra, hogy a vizsgálat megismétlésére hívják a biztosított személyt.
Akkortól számít valaki rokkantsági nyugdíjasnak, amikor a revizorok is rábólintanak a szakorvos jóváhagyására. Az ettől a naptól számított következő, legfeljebb három év alatt még egy ellenőrző vizsgálatnak is meg kell történnie. Ezeknek a kontrollvizsgálatoknak is a revizorok elé kell kerülniük újbóli jóváhagyás céljából. Az ellenőrző vizsgálatot nem végezheti az az orvos, aki az elsőt végezte, s ugyanaz a revizor sem hagyhatja jóvá a második vizsgálatot, mint amelyik már korábban jóváhagyta az elsőt.
Mivel a jóváhagyási eljárást alaposan meghosszabbították, megszüntették az egészségházakban felállított úgynevezett előbizottságokat, melyeknek az volt a feladatuk, hogy a választott orvos ajánlásait hitelesítsék, továbbítsák.
Dr. Aleksandar Milošević arról számolt be, hogy az elmúlt években nagy mértékben csökkent a rokkantsági nyugdíjak jóváhagyásának ideje, a kérelmek ügyében a törvénnyel összhangban két hónap alatt eljárnak. Egyre kevesebb az úgymond egészséges jelentkező, vagyis csökkent azoknak a száma, akik kérelmezik a rokkantsági nyugdíjat, de nem jogosultak arra. A nyugdíj- és rokkantsági biztosítási alapnak voltaképpen ez is volt a célja, vagyis hogy az egészséges kérelmezők ne hosszabbítsák meg az arra valóban jogosultak várakozási idejét.
