A nyugdíjbiztosítási alap (PIO) által kiadott Glas osiguranika című folyóiratban rendszeresen válaszolnak az olvasók által feltett kérdésekre. Néhány olyan információt közlünk, melyek olvasóinkat is érinthetik, érdekelhetik.
ROKKANTSÁGIBÓL ÖREGSÉGI NYUGDÍJBA
– Mikor vonulhatnak a nők életkoruk alapján nyugdíjba, ha jelenleg ötvenszázalékos, III. kategóriába tartozó rokkantsági nyugdíjban részesülnek?
– A hatvanadik életév betöltésével már az új nyugdíjtörvény alapján jogot nyer a biztosított személy a nyugdíjra. A PIO maga is számot vezet arról, hogy az ötvenszázalékos rokkantsági nyugdíjjal rendelkezők mikor kaphatnak teljes nyugdíjat. A kritérium teljesítésével, azaz a megfelelő életkor betöltésével az alap meghozza a rokkantsági nyugdíj használatának megszüntetéséről szóló határozatot. Ennek ellenére mégis személyesen át kell adni a kérvényt, hogy kezdjék folyósítani a nyugdíjat.
CSALÁDI NYUGDÍJ ÖRÖKLÉSE
– Teljes egészében munkaképtelennek nyilvánított gyermek megörökölheti-e szülei (kinevezett gyámja) után a családi nyugdíjat?
– Ha valóban munkaképtelennek nyilvánított gyerekről van szó, a családi nyugdíj megöröklése nem ütközik akadályba. A nyugdíj mindkét szülő után, vagyis az elsőként elhunyt szülő után már megörökölhető. Amennyiben a gyermek születésénél fogva fogyatékkal él, nem szükséges bizonyítani, hogy a nyugdíj kérelmezése előtt a szülők tartották el, egyébként ha a gyermek 15. életéve után bizonyosodott be munkaképtelensége, igazolni kell, hogy ezt követően is a szülők tartották el.
FÖLDMŰVESEK NYUGDÍJAZTATÁSA
– Kaphat-e nyugdíjat az a földműves, aki nem fizette a nyugdíjalapba a szükséges ideig az illetékeket?
– Bizonyára sokak számára ismeretes az a tény, hogy a kifizetetlen illetékeket a már megszerzett nyugdíjak összegének legfeljebb egyharmados csökkentésével is törleszteni lehet, az elmaradt illetékek teljes törlesztéséig vonják le a nyugdíjból az adósság részleteit. Ez csupán azok számára lehetséges, akik már jogot szereztek, hogy nyugdíjba vonuljanak, vagyis befizették a tizenöt évre szóló különféle illetékeket. Csak ezután mehet az illető földművesnyugdíjba, s kerülhet sor az esetleges elmaradások levonására, kifizettetésére.
KATONA- ÉS MUNKAÉVEK
– Beszámítható-e a munkaévekbe a katonai szolgálat ideje?
– A katonai szolgálat idejét soha sem számították be a munkaévekbe, így ma sincs erre lehetőség. Pontosabban, azok esetében, akik 2003 előtt szolgálták le a katonaidejüket semmilyen lehetőség nincs ennek a periódusnak munkaévként történő elismertetésére. A 2003-ban életbe lépett rendelet lehetőséget nyújtott az azt követően sorkatonai szolgálatot töltő személyeknek, hogy a hadseregben töltött időre fizessék saját maguknak a nyugdíjalapot. Mára már ez a határozat is feleslegessé vált a sorkatonai szolgálat törlése miatt.
