A szerb piac elmarad ugyan a fejlett országoktól a készpénzmentes fizetés tekintetében, de nálunk is egyre népszerűbb és elterjedtebb a kártyával történő fizetés. Felmérések szerint országunk polgárai évente átlagosan mintegy 20 alkalommal használják bankkártyájukat fizetéskor. Persze, az átlagban ott van az is, aki hetente kártyával fizet bevásárláskor, de olyanok is sokan vannak, akiknek van kártyája, de alig használják. Az európaiak évente több mint 150 alkalommal veszik igénybe bankkártyájukat fizetéskor, tehát ebben a tekintetben (is) messze le vagyunk maradva, de ott is és itt is növekvőben a készpénzmentes pénzforgalom. Az EU területén 2010 óta évi mintegy 6 százalékkal nőtt, de ennek ellenére a kiskereskedelmi ügyletek 75 százaléka még mindig készpénzzel bonyolódik. Az előrejelzések szerint azonban 2025-ig 50–50 százalék lesz a készpénz és a készpénz nélküli fizetések aránya. Szerbiában a folyamatot várhatóan gyorsítja majd, hogy a bankok augusztus 17-től kötelesek lesznek saját bankkártyájuk mellett Dina bankkártyát is adni ügyfeleiknek. Ez a hír többször is bejárta a sajtót az utóbbi hetekben, de nem keltett nagyobb figyelmet. Akik mégis felfigyeltek rá, sokan közülük úgy értelmezték, mindenki azonnal Dina kártyát kap, Dinára váltunk. A valóságban azonban a Szerb Nemzeti Bank ettől a naptól kötelezi a bankokat arra, hogy az új ügyfeleiknek, akik folyószámlát nyitnak, a saját kártya mellett Dina kártyát is kötelezően ki kell adni. Viszont akinek van már valamilyen kártyája – legtöbb esetben Visa vagy Master –, ezek lejártát követően kapnak Dina kártyát. A bankközi térítményekre és különleges jogokra, valamint az ügyvitel szabályaira vonatkozó rendelet értelmében a bankok kötelesek lesznek térítésmentesen kiadni a Dina kártyákat. Az ilyen kártyát minden számlával rendelkező ügyfélnek meg kell kapnia. Amennyiben másfajta kártyát is igényel, külön kell azt majd kérvényeznie. A bankkártya fenntartása ezt követően teljesen ingyenes lesz a felhasználók számára. Fontos információ még, hogy az online vásárlások esetében a Dinával csak hazai internetes vásárlást lehet lebonyolítani. A Dina egyébként eddig is létezett. Jóformán mindegyik bank adott már ki ilyen kártyákat eddig is. Ami a kártyás pénzforgalom jelenlegi szerkezetét illeti, a már kiadott Dina kártyákkal bonyolítják a tranzakciók 12 százalékát, Visa kártyákkal az ügyletek többségét, 63 százalékát, a maradék 25 százalék pedig a Master Card segítségével megvalósított ügyletekre esik.
A jegybank képviselői szerint a Dina kártyák elterjedése a hazai pénzforgalomban a polgárok, a kereskedők és a kisüzemek javát fogja szolgálni, mert kiküszöböli a bankközi fizetésforgalom költségeit, ami a kártyák esetében is a kereskedőket terheli. A Dina kártyával történő fizetésekre 2,18 dináros költséget irányoztak elő, míg a Visa és Master kártyákkal ugyanez az összeg 8–12 dinárt tesz majd ki. Jelenleg a használatban lévő kártyák esetében akár 20 dinár lehet az ilyen költség. A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint a kártyás fizetések 87 százalékát külföldi tulajdonban lévő fizetési rendszerekben bonyolítják le, ami bizonyos kockázatokat rejt magában. Ennek logikus következményeként harangozták be, hogy a bankok továbbra is kiadhatnak külföldi kártyafajtákat, de minden számlatulajdonosnak adniuk kell legalább egy hazai, Dina kártyát, amit a hazai bankrendszer képes lesz ellenőrizni.
A Dina kártya kötelezővé tétele azt jelentheti, hogy lényegesen több kereskedő fogadja majd el a kártyás fizetést, hiszen sokkal kevesebbe kerül neki. A Szerb Nemzeti Bank egyébként az első volt a régióban, amely saját kártyás fizetési rendszert alakított ki, egyben az első a nem EU-tagállamok nemzeti bankjai között. A kiskereskedések, kisiparosok és kézműves üzemek eddig a legtöbb esetben a használatának költsége miatt nem fogadtak el kártyás fizetést, de a Dina bevezetésével megvalósuló költségcsökkenésnek köszönhetően egészen biztos, hogy egyre többen élnek majd a lehetőséggel. Egy ilyen fejlemény az egész gazdaság megélénkülését is elősegítheti.
A bankkártyák kiszorítják a készpénzt a pénzforgalomból. Ennek egyik ékes és kicsit vicces bizonyítéka, hogy amikor néhány nappal ezelőtt a szingapúri Nemzeti Stadionban az Arsenal és a Paris Saint-Germain találkozott, nem pénzérmét, hanem bankkártyát dobtak fel, annak eldöntéséhez, hogy ki kezdi a mérkőzést. A focimeccseken egy érme feldobásával szokás ezt eldönteni, ám Szingapúrban úgy tűnik, nem volt senkinél sem pénzérme.
A hazai bankszektor láthatóan gyors átalakuláson megy keresztül. A nagyok megveszik a kicsiket, egyes bankok pedig a „szerves növekedés” útját választják, ami az ügyfelek számának növelését jelenti olyan módon, hogy kedvezőbb feltételeket kínálnak. Az ezredforduló után még 40-nél is több, tíz évvel ezelőtt is még 35 bank működött ebben az országban. A szerbiai bankok 70 százaléka külföldi tulajdonban van. 2017 végén összesen 23 055-en dolgoztak a bankszektorban, 892-vel kevesebben, mint 2016-ban. A folyamatosan csökkenő kamatlábak és a viszonylag még mindig sok nem teljesítő hitel ellenére a szerbiai bankok nyeresége tavaly jelentősen megnőtt az előző évhez viszonyítva. Az országban jelenleg működő 29 bank adózatlan nyeresége 2017 végén 68,7 milliárd dinárt tett ki. Ez 47,39 milliárd dinárral több, mint az előző év végén. Mindössze hét bank veszteséges. Az ügyviteli bankok jó eredményeihez a kimutatás szerint leginkább a rossz hitelekből származó veszteségek csökkenése járult hozzá. Emellett kedvező hatással volt az eredményekre az ország pénzügyi rendszerének általános konszolidációja és a tulajdonszerkezet változása is.
A csökkenő kamatok „negatív” hatása is kimutatható: a bankok kamatokból eredő jövedelme 2017-ben 8,7 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. Az úgynevezett „rossz” hitelek arányának a csökkenése járult hozzá jelentős mértékben a jó eredményekhez. Az összesített adatok szerint tavaly 9,8 százalék volt a nem teljesítő hitelek aránya, ami az utóbbi tíz év legcsekélyebb arányának számít. Az előző év, 2016 végén ez az arány még 17 százalék volt. A következő években várhatóan növekedni fog a hitelek iránti igény Szerbiában.
