December elején még javában folyt az aracsi pusztatemplom közel négy méter átmérőjű rozettás, virágszirmokra emlékeztető díszítéssel ellátott ablakának a restaurálása Veselin Lađić restaurátor-művészettörténész vezetésével. Látogatásunk alkalmával az idős, tapasztalt szakember és segítői a csípős, újra és újra felélénkülő hideg szélben a mintegy húsz méter magas állványzaton dolgoztak a rozetta díszítőelemeinek, a kihullott kövek helyreállításán. Minden nap, lehetőség szerint még vasárnap is folyik a munka egészen sötétedésig. A csapathoz tartozik még a mester fia, aki szobrászművész diplomát szerzett és egy törökbecsei segédrestaurátor Link Krisztina.
– A múlt század hetvenes éveiben állagmegőrzés céljából a templom fő hajójának oszlopait megerősítették, beton armatúrát, boltíveket építettek be, félő volt ugyanis, hogy a templomrom nyugati fala esetleg kidől, vagy megfelelő támasz nélkül egyszerűen összeomlik. Ezt sikerült akkor elkerülni. Azóta számos kisebb-nagyobb konzerválási munkálatok folytak Aracson a tizenharmadik századra datálható monumentális templomrom egyes részein. Az ilyen régi műemlékmaradványok, romok esetében nem szokás megkísérelni a teljes helyreállítást, már az is nagy eredménynek számít, ha sikerül az állagmegőrzést hosszabb távra biztosítani, hogy ne erodálódjanak tovább az évszázados falmaradványok.
Tavaly egy határon átívelő szerb–magyar IPA projektum keretében tudományos tanácskozás is volt Zentán Aracs, kultúrtörténeti jelentőségéről és arról, hogyan lehetne szakszerűen és tartósan konzerválni a romokat. Az erről szóló tanulmány elkészítésében, majd a terepi munkában vettem részt jómagam is. A Tartományi Műemlékvédelmi Intézet irányításával a nyár folyamán folytak az állagmegőrző munkálatok. A téglafalak igen rossz állapotban voltak, a téglát mohák és algák nőtték be. Az idő vasfoga lassan, de biztosan mállasztja a téglákat, különösen a felső, csapadéknak jobban kitett rétegekben. Tavaly itattuk át a téglafalakat vízhatlanító anyaggal.
Mivel a homlokzati rozetta kövei közül több is leomlott, ezért a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet a köztársasági illetékes szervekkel egyetértésben döntést hozott arról, hogy az egyéb konzerválási munkálatokat megelőzve még az idén el kell végezni a rozetta helyreállítását, amivel a további omlásnak elejét tudjuk venni.
A jelenleg folyó munkálatokkal az általam alapított, Garnet néven bejegyzett cég végzi a művelődési minisztérium megbízásból és finanszírozásával. A mi kis csapatunk az egykori rozettás üvegablak nyílásának a megerősítésén dolgozik. Ez a munka azonban részben helyreállítást is jelent. A kihullott köveket a helyszínen faragjuk ki homokkőből, és velük pótoljuk a hiányzó elemeket. Több gyűrű, külső és belső faragott és festett kőgyűrű fogta közre az egykori minden bizonnyal színes üvegtábla-berakásokat. A tartópontok mind a mai napig fellelhetőek.
A munkálatokat az idén a köztársasági művelődési minisztérium finanszírozza. A költségek meghaladják az egymillió dinárt, és a tervek szerint, ha nem lesznek kemény fagyok, december közepéig befejezzük a vállalt munkálatokat. Aprólékos munka a miénk, ahogyan mondani szokás, nem igazán halad. A kivitelező kiválasztására csak ősszel írták ki a pályázatot, mire az én cégem a Garnet megkapta a munkát, már javában benne jártunk az őszben. A kiírás szerint hatvan nap alatt be kell fejeznünk a felvállalt munkát. Ilyen tájban már rövidek a nappalok, a hidegben lassabban köt a szilikátmassza, ami nyáron egy nap alatt megköt, arra a hidegben öt napot kell várni. Ezért aztán sokat kell dolgozni a magasban, ahol állandóan fúj a csípős, hideg szél, meggémberedik az ember keze. Az évtizedek során hozzászoktam a hasonló szabadtéri restaurátori munkafeltételekhez – mondta Veselin Lađić szakember.
A segédrestaurátor feladatáról Link Krisztinát kérdeztük:
– A restaurátor mester utasításai alapján töltjük be a rozettaablakban a hiányzó részeket az odaillő kifaragott kövekkel. A meglévő kőelemeket tisztítjuk és konzerváljuk. Az ablaknyílás oldalában ma is látszanak azok a lyukak, amelyekbe be volt fogva az ablaküveg.
Tavaly a férjem, Link Lajos is itt dolgozott velünk a romtemplomon, de mivel családi vállalkozásban faluturizmussal is foglalkozunk, az idén már nem tudott részt vállalni a munkából. Az utóbbi években vált ismertté Aracs, s a hozzánk érkező turistacsoportokat rendszeresen kihozzuk ide, és megcsodálhatják a romjaiban is monumentális templomot, a korai magyar kereszténység csodálatos emlékét. A tervek szerint jövőre a pusztatemplom tornyának konzerválása kerül sorra.
(Fotók: Gergely József)
