2024. július 17., szerda

A gettósítás nem megoldás

Tanácskozás az újvidéki magyar nyelvű oktatás helyzetéről

Pénteken délután a Magyar Szó székházának negyedik emeleti tanácstermében tanárok, pedagógusok és iskolaigazgatók beszélgettek arról, hogy miként lehetne növelni az újvidéki iskolák magyar osztályaiba íratott elsős gyermekek számát. A magyar nyelven tanuló elsős diákok évről évre kevesebben vannak, az idén mostanáig mindössze 17 gyereket írattak be a négy székvárosi általános iskola magyar nyelvű tagozataiba, és még négy gyermek beiratkozását kilátásba helyezték a szülők, az idén tehát összesen 21-en lesznek az elsősök. Ilyen alacsony létszám eddig még sohasem volt.

A tanácskozást Halász Enikő főszerkesztő-helyettes hívta össze. Pressburger Csaba főszerkesztő megnyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy lapunknak nem a tájékoztatás az egyedüli feladata, fontos társadalmi szerepvállalásunk is van, amelynek keretében segítünk megtalálni a megoldást az elsősök hiányából adódó gondokra. Érthetetlennek tartja, hogy mostanáig senki – legalábbis intézményesen – nem próbált komolyabban megoldást keresni a problémára, ezért döntöttek úgy, hogy az érintetteteket lapunk szervezésében összehívjuk.

A tanácskozáson több álláspont bontakozott ki, a résztvevők különböző nézőpontokból közelítették meg a témát. A fő kérdést így fogalmazták meg: szükség mutatkozik-e az újvidéki magyar osztályok összevonására? Az osztályok összevonása mellett Ács József, a Sonja Marinković Általános Iskola igazgatója állt ki a legerélyesebben, szerinte az előállt helyzet „fenntarthatatlan”, és más lehetőségünk sajnos nincs. Úgy véli, hogy ha ezt nem tesszük meg sürgősen, a székvárosban hamarosan nem nyílhat majd egy magyar osztály sem. Tudja, hogy ez fájdalmas megoldás, neki fájna legjobban, ha ebben az iskolában megszűnne a magyar nyelvű oktatás, de más kiutat nem lát.

Leendő közös iskolaként többször is elhangzott a Futaki utcai piac közelében lévő Branko Radičević Általános Iskola neve, az egybegyűltek szerint azonban a „gettósítás”, azaz az osztályok összevonása egész biztosan az újvidéki magyarság leépüléséhez vezetne, és néhány év múlva már az az egy összevont osztály is összezsugorodna.

Muhi Gabriella magyartanárnő egyenesen az öngyilkosság kifejezést használta, szerinte is meg kell tartanunk azt – még ha kevés is –, amink van! A magyar gyermekek számára iskolán kívüli aktivitással is népszerűsíteni kellene a magyar nyelvet, ebben nagy szerep juthatna a telepi Petőfi művelődési központnak, amelyben – a magyartanárnő szerint – ilyesmire most nem fordítanak kellő figyelmet.

Argyelán Zoltán, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója szerint a szülők félnek attól, hogy problémájuk adódhat, ha magyar osztályba íratják a gyerekeket, ezért szerinte – akárcsak a tanácskozás többi résztvevője szerint is – igen fontos, hogy az illetékesek beszélgessenek a szülőkkel, próbálják meggyőzni őket arról, hogy érdemes magyar osztályba íratni a kicsiket.

A tanácskozáson jelen volt egy nagybecskereki pedagógus is, ebben a városban már megtörtént az iskolák összevonása, beszámolót hallhattunk az ottani tapasztalatokról ezen a terén. Elhangzott az is, hogy a mostani alacsony beiratkozási szám Újvidéken többek között annak a következménye, hogy most indulnak első osztályba annak a nemzedéknek a gyermekei, amelynek tagjai a háborúk elől a kilencvenes években elmenekültek az országból. Emiatt sokan azt remélik, hogy néhány év múlva a helyzet javul majd, és ismét megnövekszik a magyar elsősök száma.

A témával kapcsolatban Nagy Margittal, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökével beszélgettünk, ezt az interjút lapunk keddi számában olvashatják majd.