Pénteken délután a Magyar Szó székházának negyedik emeleti tanácstermében tanárok, pedagógusok és iskolaigazgatók beszélgettek arról, hogy miként lehetne növelni az újvidéki iskolák magyar osztályaiba íratott elsős gyermekek számát. A magyar nyelven tanuló elsős diákok évről évre kevesebben vannak, az idén mostanáig mindössze 17 gyereket írattak be a négy székvárosi általános iskola magyar nyelvű tagozataiba, és még négy gyermek beiratkozását kilátásba helyezték a szülők, az idén tehát összesen 21-en lesznek az elsősök. Ilyen alacsony létszám eddig még sohasem volt.
A tanácskozást Halász Enikő főszerkesztő-helyettes hívta össze. Pressburger Csaba főszerkesztő megnyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy lapunknak nem a tájékoztatás az egyedüli feladata, fontos társadalmi szerepvállalásunk is van, amelynek keretében segítünk megtalálni a megoldást az elsősök hiányából adódó gondokra. Érthetetlennek tartja, hogy mostanáig senki – legalábbis intézményesen – nem próbált komolyabban megoldást keresni a problémára, ezért döntöttek úgy, hogy az érintetteteket lapunk szervezésében összehívjuk.
A tanácskozáson több álláspont bontakozott ki, a résztvevők különböző nézőpontokból közelítették meg a témát. A fő kérdést így fogalmazták meg: szükség mutatkozik-e az újvidéki magyar osztályok összevonására? Az osztályok összevonása mellett Ács József, a Sonja Marinković Általános Iskola igazgatója állt ki a legerélyesebben, szerinte az előállt helyzet „fenntarthatatlan”, és más lehetőségünk sajnos nincs. Úgy véli, hogy ha ezt nem tesszük meg sürgősen, a székvárosban hamarosan nem nyílhat majd egy magyar osztály sem. Tudja, hogy ez fájdalmas megoldás, neki fájna legjobban, ha ebben az iskolában megszűnne a magyar nyelvű oktatás, de más kiutat nem lát.
Muhi Gabriella magyartanárnő egyenesen az öngyilkosság kifejezést használta, szerinte is meg kell tartanunk azt – még ha kevés is –, amink van! A magyar gyermekek számára iskolán kívüli aktivitással is népszerűsíteni kellene a magyar nyelvet, ebben nagy szerep juthatna a telepi Petőfi művelődési központnak, amelyben – a magyartanárnő szerint – ilyesmire most nem fordítanak kellő figyelmet.
Argyelán Zoltán, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója szerint a szülők félnek attól, hogy problémájuk adódhat, ha magyar osztályba íratják a gyerekeket, ezért szerinte – akárcsak a tanácskozás többi résztvevője szerint is – igen fontos, hogy az illetékesek beszélgessenek a szülőkkel, próbálják meggyőzni őket arról, hogy érdemes magyar osztályba íratni a kicsiket.
A tanácskozáson jelen volt egy nagybecskereki pedagógus is, ebben a városban már megtörtént az iskolák összevonása, beszámolót hallhattunk az ottani tapasztalatokról ezen a terén. Elhangzott az is, hogy a mostani alacsony beiratkozási szám Újvidéken többek között annak a következménye, hogy most indulnak első osztályba annak a nemzedéknek a gyermekei, amelynek tagjai a háborúk elől a kilencvenes években elmenekültek az országból. Emiatt sokan azt remélik, hogy néhány év múlva a helyzet javul majd, és ismét megnövekszik a magyar elsősök száma.
A témával kapcsolatban Nagy Margittal, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökével beszélgettünk, ezt az interjút lapunk keddi számában olvashatják majd.
