Tegnapi sajtótájékoztatóján Zoran Lončar , a Szerbiai Demokrata Párt tartományi bizottságának elnöke bejelentette, hogy akciót indítanak, amelynek az lesz a célja, hogy őszinte dialógus alakuljon ki a lakosság és a politikusok között. A „Reális politika – Erős Szerbia” elnevezésű akció keretében országszerte lakossági fórumokat, beszélgetéseket szerveznek.
Lončar elmondta, hogy az SZDP az utóbbi időben ellenzékként tevékenykedik, és így több ideje jutott arra, hogy a párton belüli újítással, átszervezéssel foglalkozzon. Ennek következménye az is, hogy Vajdaságban is mások lettek a viszonyok, a tartományi bizottság nemrégiben kiegészült a főtitkársággal, ennek az élén pedig Marko Krstin áll, akinek köztársasági képviselői tapasztalatai is vannak. Ezen kívül, a tartományi csapat új embere az új sajtószóvivő is, Milenko Jovanov.
Az aktuális politikai helyzetről Zoran Lončarral beszélgettünk.
Mi a véleménye a vajdasági statútum körüli csendről?
– Nem látszik az alagút vége. A hatalmon lévő párt tartományi része az alkotmány Vajdasághoz fűződő részeit úgy látja, mint a tartomány államiságához vezető utat. A Demokrata Párt köztársasági része viszont a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény blokkolásával megszegte Szerbia alkotmányát. Tehát a hatalmon lévő párt köztársasági része fékezi a szerb alkotmányból eredő jogokat, amelyek megilletik a vajdasági polgárokat. A tartományi tisztségviselők viszont úgy látszik, teljesen elhallgattak az utóbbi két hónapban a statútummal kapcsolatban. A több hónapos találgatások után, hogy mikor kerül elfogadásra a vajdasági statútum, hirtelen egy szó sem esik róla. Úgy látszik, a tartományi hatalom megelégedett a pénzekkel, az alkotmány által biztosított 7 százalékkal, és többé egy szót sem ejt a vajdasági hatáskörökről, illetve Vajdaság és polgárai helyzetének a javításáról. Talán azt remélik, hogy a tartomány polgárai elfelejtik, hogy a vajdasági hatalom adós maradt neki a statútummal, amely a tartomány legmagasabb szintű jogi aktusa, és amely összhangban kell, hogy legyen Szerbia alkotmányával. Ezért számunkra nem marad más hátra, mint hogy nyilvánosan, minden vajdasági polgár nevében megkérdezzük: hol van Vajdaság AT statútuma? A szerbiai alkotmány előirányozza azt, hogy a tartomány polgárainak joguk van az autonómiára a Szerb Köztársaság keretein belül. A hatalom feladata biztosítani azt az autonómiát, amelyet az alkotmány előír. Szeretnénk tudni a kormány miért „bújócskázik” a tartomány hatásköreiről szóló törvénnyel, hogy akarja ugyanez a kormány megváltoztatni az alkotmányt, amikor több mint tíz hónapja nem képes befejezni ezt a törvényt.
Lehetséges-e egységkormány létrejötte, amelynek munkájában minden parlamenti párt részt venne?
– Érdekesnek tartom, hogy Tomislav Nikolić múlt heti nyílt felhívására, amely egy egységkormány létrehozásáról szólt, azonnal mindenki reagált, úgy a kormánykoalíció, mint az ellenzéki pártok. A Szerbiai Demokrata Párt úgy gondolja, hogy ebben a pillanatban nincs lehetőség az együttműködésre a Demokrata Párttal. A mi álláspontunk az, hogy ki kell írni a választásokat, utána pedig egy nemzeti kormányt kell alakítani.
Ön szerint mikor kerülhet sor rendkívüli választásokra?
– Nem kívánunk találgatásokba bocsátkozni. Az a fontos, hogy minél előbb sor kerüljön a rendkívüli választásokra, és ez akkor lesz lehetséges, ha az ellenzéki pártok normális, rendszeres együttműködés keretein belül ezt elérik.
Régió vagy autonómia? Mi az SZDP álláspontja Vajdasággal kapcsolatban?
– A Szerbiai Demokrata Párt ugyanúgy vélekedik erről a kérdésről, mint Szerbia polgárainak többsége, akik 2006 október végén nagy többséggel elfogadták Szerbia alkotmányát. Ugyanezt az alkotmányt, és a belefoglalt tartományi autonómiát támogatták Vajdaság polgárai is, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a népszavazáson csupán a voksolók 5 százaléka ellenezte az alkotmány-tervezetet.
