A gazdasági válság miatt kiigazított köztársasági költségvetési juttatások mindenkit érintettek, akik tőle függő viszonyban vannak. A Nemzeti Tanácsokról is elhangzottak az utóbbi időben olyan vélemények, hogy nem kapják meg az év elején megígért összeget. Józsa László , a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a sajtóban megjelent vélemények kicsit túlpörögtek a realitáshoz képest.
– Én nem tudom maradéktalanul osztani azt a vészharang típusú megnyilvánulást, amit úgy látom, hogy néhány más Nemzeti Tanács inspirált. Kicsit kiegyensúlyozottabbnak látom a helyzetet, de nem azt akarom mondani, hogy aggodalomra ne lenne ok. Arról van ugyanis szó, hogy kétségtelen, hogy több mint egy hónapos késedelemben van a köztársasági büdzsé, a működési támogatások átutalása, mi több, májusban utolért bennünket az is, hogy először a havi összeg egyharmada, majd kevesebb mint kétharmada érkezett meg. Én azonban azt szeretném kiemelni, hogy mi nem kaptunk hivatalos tájékoztatást arról, hogy lecsökkenne a támogatás. Sőt, körülbelül egy hónappal ezelőtt, a kisebbségi miniszterrel folytatott beszélgetés során az derült ki, őneki az a szándéka, hogy a támogatások összegét fenntartsa az év végéig. Mikor ezt kimondta, mi természetesen tudtuk, hogy ez nem csak az ő szándékától, hanem a szerb költségvetés állapotától is függ. Nem hiszem, hogy bárki is komolyan gondolhatta, hogy a Nemzeti Tanácsoknak nem kell tudomásul venni azt, hogy gazdasági válság van. Persze az is igaz, hogy néhány fontos támogatási projektum is kárt szenvedhet, ha a költségvetési támogatás megrövidül.
Melyek ezek a projektumok?
– Ezek közül a legfontosabb a Vajdaságban működő magyar szervezetek számára a Szekeres Alapítványnak a Kis összegű támogatások projektuma.
Kiket érint ez leginkább?
– Egyházi, oktatási, művelődési, tudományos és művészeti projektumokat, valamint a civil szervezetek rezsi jellegű működtetési költségeit. Az utóbbi időben a Szekeres Alapítvány pályázatát évente kétszer tudtunk megjelentetni, amely tulajdonképpen az egykori Illyés Közalapítvány vajdasági alkuratóriuma által futtatott pályázat örököseként épült be a támogatási rendszerbe.
Igaz, hogy ennek az alapvető forrását a Szülőföld Alapból származó támogatás képezi, azonban ebbe a projektumba a Magyar Nemzeti Tanács költségvetéséből is biztosítottunk póteszközöket, és így jöhetett létre egy olyan támogatási keret, amely önmagában is, de természetesen a tartományi titkárságok által biztosított pályázati forrásokkal együtt tudott aránylag biztos működési finanszírozási hátteret nyújtani.
Kik lesznek azok, akiket leginkább érinthet a pénzhiány?
– A teljes vajdasági magyar szellemi szféra érintve lehet, de csak abban az esetben, ha a támogatási források eddig megszokott rendben nem valósulnak meg. Mi azonban nem vagyunk jövőbe látók, és nem tudom pontosan megjósolni, hogy folytatódik-e a költségvetési források beszűkülése, vagy megáll ez a folyamat.
