A Duna vize tegnap tetőzött Bezdánnál, az áradás azonban jóval erősebb volt, mint azt a Köztársasági Hidrometeorológiai intézet korábban előrejelezte. Ezért került veszélybe Újvidéken az Exit fesztivál tábora is, amelyet a napokban költöztettek át a Péterváradi vár alatti kaszárnya területére. Mirko Galonja , a Vajdaság Vizei Közvállalat árvízvédelmi részlegének az irányítója lapunknak elmondta, hogy ők a Köztársasági Hidrometeorológiai intézet előrejelzéseihez tartották magukat, és ennek megfelelően ajánlották az Exit vezetőségének is, hogy a Duna melletti területen rendezze be a tábort.
– Az összes vajdasági folyó közül a Dunán került sor a legnagyobb áradásra. Gombosnál rendkívüli árvízvédelmi készültség van pillanatnyilag, ami tényleges veszélyt jelent a környék számára. A Dunán lefolyó árhullám tegnap Bezdánnál tetőzött 662 centiméterrel, ezután már lassú apadás várható, 20-30 centimétert fog apadni naponta. Gombos környékén még veszélyes a helyzet, ezért ott 24 órás ügyeletes csoportok vannak a terepen, amelyek a töltéseket figyelik. Ami az Exit tábort illeti, sajnálom hogy erre került sor, de mi a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet adatai alapján tervezünk. Ez a mostani előrejelzésük nagyon nagy melléfogás volt, és sokkal komolyabb következményei lehettek volna. 480-500 centiméter vízállást jeleztek Újvidéknél, most pedig már 590 centiméter felett van a víz szintje. Képzeljék el, micsoda katasztrófára kerülhetett volna sor, ha az Exit tábor ott marad, ahol volt.
Hol van a legnagyobb veszély az árvíztől?
– A töltések mindenhol nagyon rossz állapotban vannak. Azt hiszem, hogy ilyenre még nem volt példa a történelem folyamán, hogy az állam ilyen kevés pénzeszközt biztosított volna a gátak, töltések karbantartására. A karbantartási szükségletek húsz százalékát sem éri el az állam által biztosított segítség. Nekünk gyakorlatilag annyi pénzünk sincs, hogy egy töltésen lenyírjuk a füvet, gyomtalanítsunk. A nyilvántartott ürgelyukakat sem tudjuk szanálni a megfelelőképpen, ezért csak a szerencsében bízhatunk. Ebből kifolyólag, a gátakon könnyen előfordulhatnak katasztrofális következményekkel történő események.
Ez az ár aránylag gyorsan lefolyik. Mi történne, ha hosszabban tartó árvízvédelemre szorulnánk?
– Emlékeztetnék, hogy 1992-ben, amikor a gátakra egy méteres víz nehezedett, a szávai gát nem bírta a nyomást, és 300 hektáros terület került víz alá. Nagy szerencsénk van, hogy ez a mostani árhullám gyorsan lefolyik. Vannak olyan árhullámok, amelyek nem 15-20 napig tartanak, hanem több hónapig. Ekkor kerül sor a gátszakadásokra azokon a helyeken, ahol a kisebb gátkárosodások nem bírják a huzamosabb nyomást. 1965-ben például három hónapos volt az árvízkészültség, öt árhullám folyt le egymás után a Dunán. A mostani árhullám csak egy figyelmeztetés, remélem, hogy a belgrádi hatóságok felfogják, mekkora veszélyt jelenthet az, ha nem gondozzuk a gátakat kellőképpen. Mert ha a mostani ár egy méterrel magasabb lenne, ezekkel a gátakkal nem számíthatnánk semmi jóra.
