2024. november 25., hétfő

Mit eszünk ?

(Dávid Csilla illusztrációja)Az Élelmiszerbiztonságról szóló törvény életbe lépésével talán van esély arra, hogy ezen a téren elkezdjük követni a fejlettebb országokat, és végre megtudjuk mennyire biztonságos az élemiszer amit elfogyasztunk.

Valóban egészséges, ha sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk? Szinte naponta érkeznek hozzánk olyan hírek, amelyek egyes élelmiszerekben található vegyszer maradványokról szólnak. A gond csak ott van, hogy ezek a hírek szinte kizárólag külföldről érkeznek, hazánkban élelmiszer botrányokról nem lehet hallani. Akár azt is gondolhatná az ember, hogy nálunk csupa egészséges és minőséges élelmiszert lehet kapni. A szomorú igazság viszont az, hogy mindeddig a zöldségekben-gyümölcsökben található vegyszerek mennyiségét nem ellenőrizte senki. Nem létezett törvény, amely ezt előírta volna. Ez most már remélhetőleg megváltozik, hiszen nemrégen életbe lépett az új Élelmiszerbiztonságról szóló törvény, és a szakminisztérium Főfelügyelőséget is alapított, amely kizárólag az élelmiszerek biztonságosságát ellenőrzi.

Ez mindennél fontosabb, hiszen a növényvédő- és rovarírtó szerek hosszú távú hatása tisztázatlan, nem lehet tudni, hogy ezek a szerek mennyi idő múlva ürülnek ki a szervezetből, és egyáltalán kiürülnek-e teljesen. Így hát érdemes odafigyelni rá, milyen élelmiszert fogyasztunk és mit adunk a gyerekeinknek.

De a kérdés nemcsak az, hogy mit, mikor érdemes venni, hanem az is, hogy hol. Valóban jobban járunk, ha elzarándokolunk a piacra, vagy éppen olyan jó a nagyáruház is? És mikor biztonságos a fogyasztásra szánt élelmiszer?

Goran Papović,a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke szerint Szerbiában a helyzet rossz, de nem kilátástalan.

Európában létezik egy úgynevezett Élelmiszer-biztonsági Ügynökség, amelynek a nevéből is könnyen rájöhetünk, mivel foglalkozik. Minden akcióról, ami az élelmiszer biztonságát illeti, információt szolgáltat a közvélemények. Ilyen ügynökség minden volt jugoszláv tagköztársaságban is létezik, kivéve Szerbiát, ahol a mai napig nem alapították meg. Vártuk az élelmiszer-biztonsági törvény meghozatalát, amely teljes mértékben összhangban van az Európai Unió idevonatkozó előírásaival. A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy ebben a törvényben nincs előirányozva az állami ügynökség megalapítása. Szerbiában pillanatnyilag az ügynökségek nem örvendnek nagy népszerűségnek, mert rengeteget alapítottak belőlük az utóbbi időben, több mint száz ilyen létezik jelenleg Szerbiában. Vannak olyan ügynökségek, amelyeknek több alügynökségei is vannak, szóval a helyzet borzasztó. Tehát ettől elálltak, és abban egyeztek meg, hogy egy élelmiszertanács alakul. Természetesen mi azt követeljük, hogy a tanács egyik tagja a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Tanácsból kerüljön ki.

Ha tudjuk, hogy az ország élelmiszergyártásának a 80 százaléka a Vajdaságból származik, akkor látható, miért indokolt ez a követelés. De ki is ellenőrzi Szerbiában az élelmiszereket, amelyeket fogyasztunk?

– Az eddigi élelmiszer-ellenőrzések, enyhén szólva, nevetségesnek tekinthetők. Nagyjából az egészségügyi felügyelőség vizsgálataira korlátozódtak, de semmiféle eredményre nem derült fény. Csak rövid közlemények formájában tájékozódhattunk a vizsgálati eredményekről, ezekben eddig nagyjából az állt, hogy a piacaink biztonságosak, vagy hogy például ez, vagy az a méreg nem található az élelmiszerben. Ha viszont rákérdeztek, hogy hol, kik és mit vizsgáltak ki, soha sem kaptunk rá választ. Eddig még soha nem történt meg, hogy előálltak volna azzal, hogy ezt és ezt kivizsgálták, aminek ez és ez a konkrét eredménye. A maximum, amit elmondtak a vizsgálatok után, egy rövid, közleményszerű információ volt, hogy ezt és ezt a piacot ellenőrizték, és nem találtak semmiféle szennyezettséget – mondta Papović.

Nagyon sok növényvédőszer és rovarirtó szer neve folyamatosan cserélődik. Ezek gyártói követik a kutatásokat, és ha fény derül egyes szerek káros hatására, megváltoztatják nevüket, vagy hozzáadnak valamit. Ez egy nagy és gazdag iparág. Európában, ahol törődnek a lakosság egészségével, ezekre a dolgokra odafigyelnek. Nálunk ezek a dolgok régóta kilobbizottnak tekinthetők. A mi szabályzataink már 30 éve nem változnak. Kérdésemre, hogy az élelmiszer-biztonságról szóló törvény életbelépésével van esély arra, hogy valami mégis megváltozik, és biztonságosabbá válik az élelmiszer, amit fogyasztunk, Papović a következőt mondta:

– Én azt remélem, hogy az eddigi nemtörődömség megváltozik. Ennek az első jelei már láthatóak. Egy héttel ezelőtt a köztársasági felügyelettel együtt végeztünk ellenőrzést a piacokon, és pontosan meg lett állapítva, mit vizsgáltunk ki. Egy hét múlva meglesznek az eredmények is. Bennünket most főleg a nitrátok és a nitritek jelenléte érdekel, ezek jelenlétét könnyű megállapítani, és ezeket használják a legtöbbet.

A piacon nálunk nagy gondot jelent az, hogy nem tudjuk a termékről megállapítani, hol lett termesztve, és milyen szereket tartalmaz. Rengeteg olyan zöldséget és gyümölcsöt árulnak a piacon, amelyet sokszor a városban, épületek és utak mellett termelnek. Ezt senki sem ellenőrzi.

Továbbá nagy gondot jelent a termelők tudatlansága. Sokan azt sem tudják, hogyan kell használni a növényvédő- és rovarirtó szereket. Például ha a gyümölcsöt bepermetezik valamilyen szerrel, akkor meg van határozva egy bizonyos időszak, amíg annak rákkeltő hatása van, tehát nem lehet fogyasztani legtöbb esetben legalább két napig. Sajnos ezeken a szereken az utasítás az esetek 90 százalékában nincs lefordítva a mi nyelvünkre, a termelők közül pedig kevesen tudnak angolul, hát még kínaiul. Ezért fogják, kiviszik másnap a gyümölcsöt a piacra, mi pedig abban a tudatban, hogy egészséges és finom a gyümölcs, megvesszük és elfogyasztjuk. Nagy baj ez, és még nagyobb, hogy senki sem ellenőrzi. Akkor nem kell csodálkozni, hogy eme szerek miatt kialakuló rákbetegségek száma fokozatost növekedésben van – hangsúlyozza Goran Papović, a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke.

Szerbiában az élelmiszerek biztonsága és ellenőrzése a Mezőgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik. A minisztérium egy évvel ezelőtt megalapította a főfelügyelőséget, amelynek fő feladata a hazai piacon található állati és növényi eredetű élelmiszerek minőségének rendszeres ellenőrzése. Amint azt a minisztériumban megtudtuk, a főfelügyelőség munkájához elengedhetetlen a törvényes keret, az élelmiszer-biztonságról szóló törvény meghozataláig valójában igen keveset tehettek az ellenőrzés terén. A törvény életbe lépése után májusban került sor az első nagyszabású ellenőrzési akcióra, amelynek során 169 kiskereskedésből vettek zöldség- és gyümölcsmintákat az ellenőrök, az eredmény pedig 6,5 tonna lefoglalt rossz minőségű élelmiszer volt.

Az emberek nagy többsége, mint tudjuk, továbbra is a piacokon szerzi be a zöldséget és gyümölcsöt, ezek ellenőrzéséhez azonban nagyon sok pénz kell.

Ezt a problémát a minisztérium, úgy látszik, azzal szeretné áthidalni, hogy a nagybani zöldségpiacokat ellenőrzi. Az első ilyen ellenőrzést a Köztársasági Mezőgazdasági Minisztérium Főfelügyelősége június 26-án végezte hat város nagybani zöldségpiacán. A főfelügyelőség közleménye szerint az ellenőrök összesen 12 piacról vettek mintát Belgrádban, Újvidéken, Kragujevacon, Leskovacon, Užicében és Nišben.

A minisztériumban megtudtuk, hogy ez az első ilyen ellenőrzés hazánkban, amióta életbe lépett az élelmiszer-biztonságról szóló törvény. Olga Vlahović, a Mezőgazdasági Minisztérium Főfelügyelőségének sajtófelelőse a Magyar Szónak elmondta: az ellenőrzések során összesen 76 mintát vettek a piacokon található zöldségfélékből és gyümölcsökből. A laboratóriumi vizsgálatra paradicsom-, uborka-, vöröshagyma-, paprika-, burgonya-, sárgarépa-, citrom-, banán- és málnamintákat vettek.

– Mivel ez az első ilyen ellenőrzés, amióta életbe lépett az élelmiszer-biztonságról szóló törvény, kimondottan a növényvédőszer-maradványok mennyiségét vizsgáljuk a mintaként vett zöldségekben és gyümölcsökben. A laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére 7-10 napra van szükség, az eredményeket tehát a napokban várjuk.

Amikor vegyszerekről beszélünk, mindenkit az érdekel elsősorban, hogy milyen gondokat okozhat azok a túlzott használata. Minden szerhez tartozik egy precíz tünetlista is, így ha valaki rákeres az interneten a leggyakrabban kimutatható szerek nevére, akkor változatos és riasztó betegségekről vagy tünetekről olvashat. A legenyhébb a hasmenés, a kiütések és az allergiás reakciók jelentkezése, de mivel e szerek mindegyike erősen toxikus hatású, génmutációt, rákot okozó, magzatkárosító mellékhatásokkal is lehet számolni. Morbid tény, de a szervezetben felgyülemlett tartósítószerek nagyobb mennyisége miatt manapság a holttestek sokkal lassabban bomlanak le, mint 30-40 évvel ezelőtt.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás