Guszton András (Góbor Béla)
A Duna Menti Svábok Világszövetsége azzal a kérvénnyel fordult a temerini községhez, hogy emlékművet szeretne állítani a járeki temetőben a második világháború német áldozatainak. Ezt a kérelmet Boris Tadić szerb elnökhöz is eljuttatták. A járeki gyűjtőtáborba kerültek 1945 januárjában nemcsak a németek, hanem a Sajkás-vidékről csúrogi, mozsori és zsablyai magyarok is.
Guszton András temerini polgármester elmondta a Magyar Szónak, hogy sajnálatos módon csak a Magyar Koalíció támogatta az emlékmű felállítását, koalíciós partnereik is ellene szavaztak.
– Érthető ok nem volt számomra. 4-5 éven keresztül „sétáltatták” őket ebben az ügyben. Az előző községi hatalomtól kaptak egy területet, ahol el is helyeztek egy ideiglenes keresztet egy kis földbuckára. A községi politikai tényezőknek a zöme úgy látta, hogy ez a kérdés le van zárva, a németek kaptak egy helyet, ahol meg tudnak emlékezni. Ők ezt akkor elfogadták, de közben fölbátorodva az eddigi tapasztalataikon (Mitrovica, Gakovo, ahol sikerült emlékművet állítani), megpróbáltak most a temetőben helyet kérni.
Hogyan történt a szavazás?
– Elég egyértelmű volt, a Magyar Koalíció támogatta a Duna Menti Svábok Világszövetségének a kérelmét, az összes többi jelenlevő pedig ellene szavazott. Azt a helyet, amelyet a község előirányzott, használhatják ugyan, de azt mondják, hogy a pravoszláv temetőben nincs helye német emlékműnek.
Milyen lett volna ez az emlékmű?
– A Duna Menti Svábok Világszövetségének képviselői azt mondták, hogy egy hatszor hat méteres alapterületű emlékművet szeretnének, amelynek a magassága nem haladta volna meg a temetőben lévő többi emlékmű magasságát.
Ön szerint miért félnek az emberek 65 év után is az emlékművektől?
– Nem tudom, hogy miért félnek, vagy, hogy mi lehet a valós oka a xenofóbián kívül. Azt is figyelembe kellene venni, hogy itt a járekiak tiltakoztak leginkább. Járek kifejezetten német falu volt, tehát azoknak, akik itt vannak Járekon, semmi közük sem lehet ahhoz, ami korábban történt. Járekra a telepesek 1947-ben kezdtek érkezni, a németek akkor már nem is voltak itt. Tehát valamiféle lelkifurdalás nem lehet oka ennek – hangsúlyozta Guszton András, Temerin polgármestere a Magyar Szónak.
