2024. november 25., hétfő

Kitisztítják a Bácskai Nagycsatornát

Saša Dragin: Vajdaságnak és Szerbiának hatalmasak a vizekből fakadó erőforrásai, melyeket a szántóföldek öntözésére kell hasznosítani
Végső ideje, hogy a csatorna visszakapja élővilágát (Dávid Csilla felvétele)

Saša Dragin mezőgazdasági miniszter szerdán Újvidéken a Csatornákról szóló nemzetközi szakértői konferencia megnyitóján bejelentette, hogy két évig fog tartani a Bácskai Nagycsatorna (eredeti nevén Ferenc József-csatorna – a szerző megj.) tisztítása. A csatorna tisztítása , amely már 70 éve ökológiai fekete pontot jelent, különösen nagy anyagi ráfordítást igényel, de a miniszter nem pontosította, hogy mennyibe kerülnek a munkálatok.

A Csatornákról szóló nemzetközi szakértői konferencián 16 ország képviselteti magát, többek között az USA, Németország, Kína, Magyarország és Korea is. A konferencián Saša Dragin mezőgazdasági miniszter örömét fejezte ki amiatt, hogy tegnap megalakult a csatorna menti községek – Zombor, Verbász, Kúla, Szenttamás és Óbecse – társulása. Közölte, hogy az év végéig a szerbiai parlamentnek meg kellene hoznia a vizekről szóló törvényt, amely közelebbről is meghatározná a mezőgazdasági termelők érdekeltségét. Eddig ugyanis a termelők inkább csak a számlákat kapták a vízgazdaságtól, amiből nem sok hasznuk származott.

Vajdaságnak és Szerbiának hatalmasak a vizekből fakadó erőforrásai, melyeket a szántóföldek öntözésére kell hasznosítani, annál is inkább, mert jelenleg mindössze csak öt százalék az öntözött terület, mondta a miniszter.

– Ezen kívül a hajózhatási kapacitásokat is meg kell növelni, de úgy, hogy a csatornák bioállománya ne szenvedjen károsodást – tette hozzá Saša Dragin mezőgazdasági miniszter.

Svetozar Bukvić, Kúla polgármestere a találkozón elmondta, hogy a Bácskai Nagycsatorna a Csevenka és Verbász közötti 18,3 kilométeres szakaszán a legszennyezettebb. Szavai szerint ez a csatornaszakasz Európában is a legszennyezettebb vízfolyás. Végső ideje, hogy a csatorna visszakapja élővilágát. A polgármester köszönetet mondott Hollandiának és Norvégiának a tisztításhoz való anyagi hozzájárulásukért.

Atila Salvai, a Vode Vojvodine igazgatója elmondta, hogy most kerül először megrendezésre egy ilyen konferencia Európa keleti részén, és Kína is először vesz részt ezen a rendezvényen.

– Kiss József, amikor a Ferenc József-csatornát építette, holland mestereket hívott Vajdaságba. A hollandok sokat segítettek Vajdaságnak a múltban, azok a mesterek aztán itt telepedtek le, és utódaik velünk élnek. Ma újra szoros az együttműködés a két ország között, és nemsokára együttműködést ír alá a két ország a hajógyártás és a környezetvédelem terén.

Ron J. P. M. van Dartel, Hollandia belgrádinagykövete azzal kezdte felszólalását, hogy reggel inkább hajóval kellett volna jönnie Belgrádból, mert a hidakon dugók voltak. Dartel elmondta, hogy Hollandiában már nagyon régóta harcolnak azért, hogy „lábaik szárazak maradjanak”.

– Hollandiában ma már elértük azt, hogy harmóniában élünk együtt a vízzel. A víz Hollandiában a kulturális örökség részének számít. A belföldi szállítás 20, a külföldre való szállításnak pedig 40 százalékát bonyolítjuk le vízi úton. Szerbiában nincsenek kihasználva a csatornarendszerek szállítási lehetőségei, a gazdasági potenciálról nem is beszélve. Ezt a témát ajánlom Dragin úr figyelmébe. A Ferenc József-csatorna megépítésekor a legnagyobb ilyen jellegű építmény volt Európában. Ezen a csatornarendszeren érkezett Erdélyből a só Bécsbe – mondta Dartel.

Hozzátette, hogy ma három szerbiai hajógyárral működik együtt Hollandia, és novemberben tervezi aláírni a környezetvédelemről szóló egyezményt Szerbiával.

Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke elmondta, hogy a Duna–Tisza–Duna-csatorna sok generációnak köszönheti a létét, és elérkezettnek látja az időt arra, hogy bekapcsolódjon az európai vizek hálózatába.

– Vajdaság érdekelt a kikötők és az infrastrukturális beruházások terén is, és olyan régiónak számít, amely vonzó a külföldi befektetők számára. Apatinban már láttuk, hogy az újonnan megépült kikötő mennyi turistát vonzott, és mennyi munkát biztosított a vajdaságiaknak.

A Csatornákról szóló nemzetközi szakértői konferencia teljes programja szeptember 21–27-éig tart, és a szakértői gyülekezeten kívül két tanulmányutat is magába foglal.

TANULMÁNYI ÚT

Az újvidéki konferencia fő szervezője a Vajdaság Vizei Közvállalat, és mint Varga Ferenctől, a közvállalat zombori részlegének igazgatójától megtudtuk, csütörtökön a Zombor szomszédságában levő Kissztapárra és Bezdánba szerveznek tanulmányi utat, ami kétségkívül azt bizonyítja, hogy Nyugat-Bácska fontos szerepet tölt be a csatornákat, a rendezett hajózási útvonalakat illetően. A kissztapári és a bezdáni látogatás egyébként korántsem jelent egyszerű kirándulást. Az amerikai, magyarországi, németországi, dél-afrikai és más országokból érkező szakemberek a helyszínen fognak tanácskozni és vitát folytatni az igen fontos, csatornázással kapcsolatos kérdésekről. (H. Á.)

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás