A magyarkanizsai község új polgármestere Oromon született 1962-ben, ma is ott él, és falun élő emberként határozottan kijelentette: az önkormányzat részéről természetesen továbbra sem lesz elhanyagolva Magyarkanizsa, hiszen itt az intézményrendszer, ez a húzóerő, de az önkormányzat számára a falvak is nagyon fontosak – ezért arányos fejlődést kell szavatolni a község településeinek.
Nyilas Mihály: Álmodni merni kell!
Nyilas Mihály az oromi általános iskolai és szabadkai középiskolai diákévei után Újvidéken diplomázott a jogi karon. Jogtanácsosként kezdett dolgozni egy szabadkai gyárban, majd – hangsúlyozta: akkor még magyar nyelven megtehette! – letette az igazságügyi vizsgát, és a magyarkanizsai községi bíróság bírója lett, utána pedig ügyvédi irodát nyitott.
Időközben megnősült, a felesége szintén oromi, főiskolát végzett bőripari technológus, de mivel ez manapság nem egy perspektivikus ágazat, jelenleg egy informatikai cég munkatársa. Két gyermekük van, Ágnes 14, Áron 11 éves, mindkettőjük életében nagyon fontos a sport: Ágnes versenytáncos, Áron cselgáncsozik. A polgármester elmondta: számára nagyon fontos a család, és bár nem lehet annyit a gyermekeivel, amennyit szeretne, legalább a hétvégeken igyekszik minél több időt velük tölteni.
Az ügyvédi irodában a munkatársaival az iroda megnyitása – 1993 óta – főként gazdasági területen dolgozott, vélhetően éppen ezért helyezett nagy hangsúlyt Nyilas Mihály a választási kampány során is a község gazdasági életének a fellendítésére, elsősorban a munkanélküliség csökkentésére.
– Sokat dolgoztam a gazdaságban, jól ismerem a területet, a problémákat, és ezért érzem a legfontosabbnak, minden egyéb alapjának a munkahelyek teremtését, mert csak így építhetjük a fiatalok jövőjét.
A magyarkanizsai gazdasági helyzettel most nemigen lehet dicsekedni…
– Igen is, meg nem is. A meglévő cégek optimalizálódtak, a magánosítás után működőképesek és versenyképesek ugyan, de az optimalizálás azt hozta, hogy a felére csökkent a dolgozók létszáma. Akik kikerültek, illetve akik közben befejezték a középiskolát, azok számára nem teremtődtek új munkahelyek. A község nem alapíthat vállalatokat, viszont teremthet olyan légkört, amellyel vonzza a beruházásokat, itthonról és külföldről is. Ezt nem nekünk kell kitalálni, hogyan, mert vannak rá példák más községekben.
Milyen konkrét, ez irányú tervei vannak az önkormányzatnak?
– Két irány van, egyrészt a fizikai erőforrások, a meglévő ingatlanok lehetőségét kell kihasználni, hiszen vannak elfekvő dolgok, mint például Magyarkanizsán a Budućnost épülete vagy Horgoson a Bara-part. Ezeket csak funkcióba kell helyezni. A Budućnost épületét nem kaphatjuk vissza a katonaságtól, de összeköthetjük a katonaságot a hasznosítóval, jelentkezett is egy komoly befektető. Számunkra nem mindegy, ki lesz ott, hiszen munkahelyteremtő beruházás kell. A másik irány az új beruházás, mint például az ipari parkok létrehozása. Mind a kanizsai, mind a horgosi infrastruktúra nélküli, bár Horgoson egy kicsit jobb a helyzet. Komoly befektetés kellene az ipari parkok kiépítéséhez, vagy úgy hasznosítani őket, hogy egy üzemeltető megkapja, és maga hasznosítsa a területet. Ez sokkal jobbnak tűnik, mert rengeteg idő elmúlt már, és ha a saját eszközeinket gyűjtögetjük hozzá, megint sok idő el fog múlni. Ugyanakkor tudjuk, hogy az előző kormánynak volt egy tervezete az önkormányzatok által épített ipari parkok részleges finanszírozására. Ezt a lehetőséget is szem előtt tartjuk. A probléma az, hogy ezek a területek kicsik, ezért a járás hasznosításán gondolkodunk, természetesen figyelembe véve a környezeti hatásokat és a folyamatos továbbfejlesztés lehetőségét. A beruházásoknál mindig meg kell nézni, minek van prioritása. A gazdaságon belül is az iparnak van elsőbbsége. A mezőgazdaságban már nem tudunk új munkahelyeket teremteni, a szolgáltatásokban és a turizmusban viszont igen. Nagy baj, hogy a községben a munkanélküliek túlnyomó többsége szakképzetlen.
Az idegenforgalom fejlesztése továbbra is kiemelt szerepet kap?
– Sajnos hátrányba kerültünk a szomszédos, magyarországi településekkel szemben. Itt korábban fejlett volt a gyógyturizmus, ott gombaként nőttek ki a falvakban az élményfürdők. Vannak tervek itt is, sőt, már konkrétan léptünk, kapcsolatban vagyunk beruházókkal, élményfürdő és aquapark építését tervezzük. Két éven belül realizálódhat.
A falusi turizmus hogyan kapcsolódhat mindehhez?
– A turizmusban még sok mindent el lehet képzelni. Nagy mezőgazdasági területeink vannak, sokan élnek földművelésből, de egyre nehezebben élnek meg belőle. A mezőgazdaság és a falusi turizmus ötvözése azonban nekik is megoldás lehet. A Magyarkanizsán tartózkodó fürdővendégek más tartalmakat is igényelnek. A községi turistaszervezeten keresztül megindul a munka, vannak tervek, működő tanyák, Tóthfaluban megnyílt az idegenforgalmi iroda. Én is kis faluból való vagyok, és úgy érezzük, ezek kissé el voltak hanyagolva, tehát arányosabb fejlődést kell nekik szavatolni, arányosabb pénzelosztással. Érdekes módon például az idei költségvetésben nem volt előirányozva a helyi közösségeknek korábban folyósított támogatás. Meglátjuk, költségvetés-módosítással vagy más módon lehet majd megoldani, mert a kisebb településeknek semmilyen bevételi forrásuk nincs. A helyi adók megfizettetése komoly bevételt jelentene a költségvetésben, a helyi közösségekében is, mert a földművesek helyi járuléka is így folyna be, de a mai napig nem küldték ki még a végzéseket sem. Ha a korábbi önkormányzat nem volt felkészülve a saját forrásjövedelmek megfizettetésére, akkor ebben az évben még rá kellett volna bíznia az adóhivatalra. Ezek a bevételek megvalósulnak, de nagy késéssel, hiszen a végzéseket csak a jövő héten kézbesítik. Egy kísérőlevélben fogjuk majd felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy ezek fontos céleszközök.
Az új önkormányzat megkezdett beruházásokat is örökölt az előzőtől.
– Egyesek már be is fejeződtek, vasárnap lesz például a tóthfalusi iskola átadása, és hamarosan kezdődik a Horgosi Művelődési Ház korszerűsítése. A Cnesa melletti építkezésnek sincs a község részéről semmi akadálya, de a Nagyberuházási Alap pénzeire várni kell. A terv szerint a Cnesa új épületeinekátadása a község napján lesz.
A közigazgatás tervezett korszerűsítése hogyan érinti majd a lakosságot?
– Helyzetfelmérést végeztünk, és annak alapján folyik a korszerűsítés. Megváltozik az osztályok belső szervezése, a munkájuk önállóbb, felelősségteljesebb, hatékonyabb lesz. Utcára nem kerül senki, de új besorolások lesznek. Az a cél, hogy megszűnjenek a sorok, gyorsabb legyen az ügyintézés. Az ügyintézők rendszeresen kimennek majd a falvakba is, hogy ne kelljen az ottani embereknek utazgatniuk Magyarkanizsára. A városházán pedig lesz egy központi ügyfélfogadó terem, ahol az ügyfelek mindent el tudnak intézni.
Megújult az önkormányzat honlapja, de a lakosok hiányolják A polgármester válaszol rovatot.
– Fontos a kommunikáció, de úgy gondolom, nem mindig a polgármester oldja meg a gondokat, szükség van egy bizalomra az önkormányzattal szemben, ezért a megfelelő osztályhoz kell fordulni. Nem zárjuk el az utat a polgármester felé, de például a rádiós kontaktműsorok is hatékonyabbak, ha a kérdésekre az illetékes osztályvezetők, közvállalatok vezetői válaszolnak. Nincs tehát akadálya a kommunikációnak, de csapatmunka folyik. Ennek részesei a tanácsnokok és a tanácstagok is. A médián keresztül is arra kérem a polgárokat, hogy ennek szellemében próbáljanak eljárni. Arra a kérdésre, hogy lesz-e ombudsman a községben, egyértelműen az a válasz, hogy igen, szükség van rá, de nem biztos, hogy egy kis község el tud tartani egy ombudsmant, és nem is szükséges eltartania, hanem lehet több községnek közös intézménye. Mi ebben gondolkodunk.
A magyarkanizsai községben sok civil szervezet, egyesület van bejegyezve. Milyen támogatásra számíthatnak az önkormányzattól?
– A demokráciában a civil szféra nagyon fontos szerepet játszik. A hatalom lehetőségei beszűkülnek a törvényes lehetőségekbe, a civil szférának nagyobb a mozgásterülete, ezért a meglátásaival segítenie kell a hatalmat. Azt szeretnénk, ha egyesületeink, civil szervezeteink minél hatékonyabban működnének. Természetesen igyekszünk majd nagyobb mértékben támogatni azokat, amelyek eredményesen dolgoznak. Mi négy évben gondolkodunk, négy évre tervezünk. A gyorsabban megvalósítható programokat igyekszünk mielőbb megvalósítani. A községfejlesztési stratégiai terv jó, de rugalmasak vagyunk, tehát ha új kihívás vagy lehetőség jön, készek vagyunk változtatni a terveken. Nehéz előre tervezni, de szükség van rá, mert előre meghatározott célok nélkül elképzelhetetlen a fejlődés. És ahogyan azt már egy általam igen nagyra becsült államférfi régen megfogalmazta: „Álmodni merni kell!”
