2024. november 25., hétfő

Korrupciós középút

Ha egy olyan társadalmi jelenséget kellene keresnünk, amely egyaránt jellemzi az egypártrendszer alatti és utáni, fogjuk rá, demokratikus államberendezést is, s a legdacosabban ellenállt az „új idők szeleinek”, tudomást sem véve a változásokról, legfeljebb kissé hozzásimult a megváltozott társadalmi feltételekhez, szinte biztosan a korrupcióban jelölhetnénk meg a kiirthatatlannak bizonyuló jelenséget. Persze nem hazai találmányról van szó, ősidők óta létezik, mindössze annyit jelenthetünk ki: Szerbiában különösen sikeresen át lehetett ültetni az itteni körülményekre. Az ügyintézés minden típusában megbízható, tartósan sikeres modellnek bizonyult, melyet – éppen emiatt – alkalmaznak is szakadatlanul, ahol csak lehetőség mutatkozik rá.

A demokratikus átalakulás nem hozta meg a várt „korrupciótlanító áttörést”, annak ellenére sem, hogy az évezred fordulóján sokak számítottak rá, bizonyára szemet hunyva a tranzíciós időszakokon, folyamatokon már átesett, vagy abban még alaposan benne járó szomszédos országok tapasztalatai fölött. Sőt nemhogy felszámolásáról, inkább elmélyüléséről lehetne beszélni.

A Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer egy hónappal ezelőtt közzétett idei jelentéséből az derül ki, hogy az utóbbi három évben Szerbiában még inkább növekedett a korrupció. A kapott adatok talán még nem is tükrözik kellőképpen a korrupció miatti általános közkiábrándultságot: a megkérdezettek 25 százaléka volt azon a véleményen, hogy az elmúlt három évben jelentősen megnövekedett a megvesztegethetőség aránya, 23 százalékuk szerint csak enyhe növekedésről lehet beszélni, 36 százalékuk szerint nem számít sem jelentősebbnek, sem pedig visszafogottabbnak a korrupció jelenléte, a megkérdezettek 10 százaléka szerint az egy kicsit csökkent, 4 százalékuk szerint jócskán csökkent, egy százalékuk pedig nem tudott a feltett kérdésre választ adni. Az is kiderült, hogy a kormány az előző időszakhoz képest sikertelenebbül folytatja a korrupcióellenes harcot, így vélekedett legalábbis a megkérdezett polgárok 61 százaléka. A legtöbben a rendőröknek, az igazságügyben dolgozóknak, az egészségügyi dolgozóknak, a vámhivatali és oktatásügyi alkalmazottaknak fizettek kenőpénzt.

Abban a legtöbben egyetértenek, hogy a korrupciós gondok képezik a legnagyobb akadályokat Szerbia uniós csatlakozásának útján. Hétfőn Brüsszelben a kormány képviselői átadták a majdnem két és félezer kérdésre másfél hónapos rekordidő alatt adott copy-paste válaszokat. A kérdések között akadt a megvesztegethetőséget célzó is, s a kormány számára bizonyára okozott némi fejtörést, milyen választ adjanak erre a szerencsétlen kérdésre. A helyzet szépítése az egyik lehetséges megoldás, amit Európa majd nem hisz el. A helyzet pontos leírása egy másik lehetséges verzió, ami Európának nem fog tetszeni. Ahogyan azonban kormányunkat ismerjük, biztosak lehetünk benne, különösebb erőfeszítés nélkül megtalálták az arany középutat.

A B92 honlapján a polgároknak lehetőségük volt saját válaszokat adni az Európai Bizottság néhány kérdésére. A korrupcióval kapcsolatos kérdés így hangzott: mely területeken mondható kifejezettebbnek a korrupció jelenléte? A beérkezett válaszok az esetleges őszinte válaszadási stratégiához adhattak a vezetésnek egy-két ötletet. Többségük a kérdés átfogalmazásával ad feleletet a kérdésre: hol nincs korrupció Szerbiában? Egy-két válaszban a polgárok azt is megállapítják, ha, valamilyen csoda folytán a megvesztegethetőség egy csapásra megszűnne létezni, az ország is egy csapásra összeomlana...

Vajon ezeket a válaszokat magával vitte-e Brüsszelbe a szerb kormányfő? Hogy a válaszok nem csupán rózsaszínben tüntetik fel Szerbiát, arra a kormányalelnök egyik kijelentése utal csupán: a válaszok nem olyan képet formálnak rólunk, mint amilyet szeretnénk – mondta.

Aligha van értelme azonban annak, hogy kérdésekre válaszoljunk, szépítsük vagy rondítsuk a helyzetet, amíg nem indulunk el a már annyiszor elmulasztott „felszámolás” útján. A korrupció esetében azonban nehéz lesz a felszámolás mindaddig, amíg a többségnek vagy a kulcspozíciókat elfoglaló kisebbségnek teljes egészében megfelel a régi, jól bevált modell.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás