Bár valamennyien remélik, mégsem tartják egészen biztosnak, hogy rendbontás nélkül lezajlik majd a szombati tüntetés. Azt senki sem feltételezi, hogy tényleg a hatalom megdöntéséhez vezethetnek a haladók törekvései, sokkal inkább erőfitogtatást látnak a hétvégi megmozdulásban.
Két évvel ezelőtti jelenet. Ezúttal sikerül megfékezni az erőszakot? (Fotó: Beta)
Szombaton ellenzéki tüntetésnek nevezett, de voltaképpen inkább pártnagygyűlésnek számító tiltakozó megmozdulást tart Belgrádban a Szerb Haladó Párt, melyen az eddigiek szerint biztosan ott lesznek az Új Szerbia vezetői is, és amelyen – a haladóktól az elmúlt napokban érkezett becslések szerint – ötvenezren biztosan lesznek, de inkább százezres tömegre számítanak. A kormány, mint ahogyan a korábban átadott egymillió aláírás esetében sem, a hétvégére bejelentett tüntetés miatt sem izgatja túlságosan magát, mondván, négyéves ciklusra kaptak megbízatást a polgároktól, és ez egyelőre még nem telt le.
A nagygyűléssel kapcsolatban Vesna Pešić, a Liberális Demokrata Párt Politikai Tanácsának elnöke, Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettese, Boris Barjaktarović, a tartományi kormány G17 Pluszos alelnöke és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője nyilatkozott lapunknak.
ARCÁTLAN ÖSSZEVETÉS
A haladók nagygyűlését kommentálva Vesna Pešić, a Liberális Demokrata Párt Politikai Tanácsának elnöke a Magyar Szónak adott nyilatkozatában kifejtette, a Szerb Haladó Párt legitim eszközöket alkalmaz csupán, s megvan minden joga arra, hogy elégedetlenségének hangot adva szervezzen egy ilyen megmozdulást.
– Amikor mi követeltünk választásokat, mi is ugyanezt tettük. A haladók célja is az, bizonyára saját felmérésükre alapozva, hogy kivívják az előrehozott választásokat. Nem szabadna megfeledkezni arról, hogy a Szerb Radikális Párt elszakadt részéről van szó. A kiválást követően a haladók tovább erősödtek, növelték a szavazótáborukat, s most lehetőséget akarnak maguknak az államvezetés megváltoztatására. Ennél többet nem látok a szombati eseményekben – fogalmazott Pešić.
Mint mondta, a párt ezzel nyilvánosan, láthatóan megmutatja majd, hogy jelentős támogatói köre van, az pedig, hogy sikerülhet-e valóban előrehozott választásokat kieszközölniük, már más kérdés.
– Szerintem semmi kivetnivaló sem lenne abban, ha sor kerülne az előrehozott választásokra Szerbiában. Egyértelmű, hogy a kormány nem végzi jól a feladatát, hogy általános káosz uralkodott el az államban. Annak ellenére tehát, hogy politikai elképzeléseimnek közük sincs a haladók elképzeléseihez, azt kell mondanom, nem jelentene különösebb megrázkódtatást sem a gazdaságnak, sem az ország politikai életének, ha, mondjuk, szeptemberben-októberben választásokat tartanánk – az hozzávetőleg mindössze fél évvel előzné meg a rendes választások idejét – szögezte le Vesna Pešić.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a haladók azon törekvéséről, hogy összehasonlítsák a kilencvenes évek rezsimellenes tüntetéseit az általuk szervezettel, Pešić, aki maga is a Milošević-ellenes megmozdulások egyik vezéralakja volt, elmondta, arcátlanságnak tartja az összevetést, hiszen nem képezheti vita tárgyát, hogy még véletlenül sem lehet a mai helyzetet a kilencvenes évek diktatúrájához hasonlítani.
„SEMMIN SEM CSODÁLKOZNÉK”
Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettese logikusnak nevezte az ellenzék azon célját, hogy felhívja magára a közvélemény figyelmét. Szerinte a haladók azt akarják elhitetni a polgárokkal, hogy jobban tudnák vezetni az államot, ez azonban nem igaz – tette hozzá. Mint mondta, a Szerb Haladó Párt semmi jobbat, minőségibbet nem lenne képes nyújtani a polgároknak. A nagygyűlés politikai jelentőségéről szólva lapunknak elmondta, nem lát akkora erőt az eseményben, amely képes lenne megingatni a jelenlegi kormányt.
– Bármelyik jóslat is váljon be a megmozduláson résztvevők számát tekintve, kétlem, hogy annak bármilyen hatása lehetne a mai kormány fennmaradására. Máskor is voltak már több tízezres tömegtüntetések, s nem tudtak változtatni semmin. A haladók bizonyítani fogják, hogy meghatározott támogatottsággal rendelkeznek a szavazóknál, s erre szolgál voltaképpen a szombati összejövetel is – mondta el a liga elnökhelyettese.
Arra a kérdésünkre, hogy nem a várható incidenseket harangozzák-e be a haladók köréből érkező olyan kijelentések, melyek már előre megpróbálják a kormánypártokat felelőssé tenni az esetleges felfordulásért, Kostreš reményét fejezte ki, hogy a nagygyűlés résztvevői tisztában lesznek azzal, hogy saját városukban vannak, s ezért nem kell majd ismét utcai pusztításokat nézünk. Hozzátette azonban, ezek a kijelentések valóban aggodalomra adhatnak okot, és semmin sem csodálkozna, a korábbi hasonló történéseket figyelembe véve. Az efféle taktika Aleksandar Vučić volt tájékoztatási miniszter terepe, akinek a „munkásságára” sokan még ma is jól emlékeznek, s a kijelentések elsősorban a polgárok félrevezetését szolgálják – tette hozzá.
„A KONSTRUKTÍV ELLENZÉK ELLENPÉLDÁI”
A haladók viselkedése és szavaik a választópolgárok megtévesztésére irányulnak – véli Boris Barjaktarović, a tartományi kormány G17 Pluszos alelnöke. Maguk is tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi körülmények közepette lehetetlen jobb életszínvonalat, gazdasági feltételeket teremteni, de ennek tudatában is ilyen lépéseket ígérgetnek a polgároknak – mondta.
– Nem az egyszerű polgár feladata, hogy értsen a költségvetéshez, a pénzpolitikához, vagy egyéb kormányzással kapcsolatos kérdésekhez. Ezek olyan témák, amelyekbe leginkább a politikusok nyerhetnek betekintést, s jól ismerik a jelenlegi körülményeket a haladók vezetői is. Ők mégis az olcsó politikai pontszerzés stratégiáját választották, ami, persze, eredményekhez aligha vezethet. Az ellenzéknek joga van bírálni, s szükségük is van ezekre a bírálatokra a mindenkori kormányoknak. A haladók viszont a konstruktív ellenzék tipikus ellenpéldái – fogalmazott a kormányalelnök.
Szerinte az, hogy a haladók máris elkezdték a kormánypártokra terelni a felelősséget az esetleges rendbontások miatt, annak a jele, hogy tisztában vannak vele, nem fogják tudni uralni a helyzetet szombaton, s így a könnyebbik megoldást, a felelősség elhárításának a módszerét választották. Mint mondta, ha több tízezren is összegyűlnek végül, az belgrádi viszonylatban, ahol a forgalmasabb utcákban bármelyik pillanatban lehetnek akár ezernél is többen, még nem számít túl nagy számnak. Barjaktarović sem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány megbukhat e nagygyűlés hatására, sőt azt sem, hogy egyáltalán megvitatják majd a haladók nagygyűléséről küldött előrehozott választások kiírását szorgalmazó ultimátumot.
FELESLEGES HUZAVONA
– Elfogadhatatlanok az október ötödikével, vagy a kilencvenes években lezajlott ellenzéki tüntetésekkel való párhuzamvonások, hiszen ma nem egy választási csalás útján hatalomra került kormány ellen folyik majd az ellenzéki megmozdulás. Érthető, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt elégedetlen polgárok egy része kész efféle nagygyűléseken részt venni, de nem lenne jó, ha a következő hónapok az előrehozott választások körüli huzavonával telnének, éppen akkor, amikor, elsősorban az Európai Unió nyomására, olyan fontos témák kerülhetnek a figyelem középpontjába, mint amilyen például a vagyon-visszaszármaztatás is. Szerintem sokkal jobb lenne, ha a következő, rendes választásokig inkább ilyen problémákkal foglalkoznánk, minthogy felesleges vitákra pazaroljuk el az időt – fejtette ki lapunknak Pásztor.
Az SZHP békés tüntetésre számít Minimális biztonsági kockázata van a szombatra bejelentett ellenzéki tüntetésnek, értékelte tegnap Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke. Szavai szerint a békés tüntetés a rendőrség érdeke is. A B92 RTV Kažiprst (Mutatóujj) című műsorában Nikolić megjegyezte, annak ellenére, hogy a hatalmi koalíció egyes politikusainak reményei szerint szombaton rendbontás fog történni, az SZHP-nek nem áll érdekében, hogy bárkivel is összetűzésbe kerüljön. – Mindazon személyek, akiket meghívtunk a szombati tüntetésre – jöjjenek szervezetten, vagy egyéni szervezésben –, mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a békés tüntetés megmásítását. Amennyiben pedig a tüntetés végeztével valakinek törni-zúzni támadna kedve, a rendőrséggel gyűlik majd meg a dolga – szögezte le az SZHP elnöke. Mint megjegyezte, nem tudja számszerűsíteni, hogy mennyi rendőr fogja biztosítani a tüntetést, de biztosan sokan lesznek és semmi kifogása sincs ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor elmondta, üzenetet küldött a szurkolói csoportok vezetőinek, hogy a tüntetés előtt üljenek le vele tárgyalni. – Készen állok tárgyalni velük arról, hogy mit szeretnének ők, és mit szeretnénk mi – hangsúlyozta Nikolić. Véleménye szerint, ha a rendőrség értékelése szerint a tüntetés magas biztonsági kockázattal járna, az nem lenne más, mint a hatalom véleménye, hogy a nagygyűlést nem szabad megtartani. (B92) |
