Bármennyire is takarni kívánja az államvezetés, bármennyire is igyekszik a látszatstabilitás vizein maradni, s bármennyire is „ereje teljében” van a kormányfő, Szerbia egyre fokozódó gyorsasággal a biztos, megkérdőjelezhetetlen kormányválság időszakába lép. Hogy mindez a sztrájkokkal, a haladók tüntetésével vagy netán valami egészen mással, a furcsának is nevezhető egybeesések lejátszódásával indult-e el, lassan teljesen lényegtelenné válik. Most még abban a szakaszban van a kormány, amikor próbál ügyelni tartására, mint egy betegségtől, életuntságtól megfáradt személy, aki azért egyelőre még tudja, hogy a nyilvánosság előtt nem gabalyodhat bele a gondokba. A látszat fenntartásán vagy a kormány összetartásán – szemlélet kérdése – ügyködő Mirko Cvetković, Mlađan Dinkić vádjaira válaszolva,éppen ebben a szellemben beszélt megingathatatlan energikusságáról, eltökéltségéről, a „nagy állami célkitűzések” biztos megvalósításáról, ám hiábavalónak, eredménytelennek bizonyul minden egyes szava, amikor az egyes „közösségnyugtató” kormányfői kijelentéseket valahányszor zaklató „kisminiszteri” tagadások, okoskodások követik. Igen, így lehetetlen kormányt vezetni.
A múltban beharangozott személycserékkel mindenesetre nem sietnek Cvetkovićék, alaposan megkérdőjelezve ezáltal azok értelmét, hiszen minek a fennmaradó egy évre ilyen változásokat véghez vinni, ha azt úgyis az egy évet a közelgő választási kampány meg a személycserék okozta átállások folyamata emészti majd fel. Még egy valamit kockáztat azonban a hatalmi koalíció a kormányátalakítás elodázásával: a késés miatt egyáltalán nem valószínű, hogy az majd megteszi más körülmények között biztosra vehető közvélemény-csillapító hatását. Mivel azonban a kormánypártok részéről is egyre gyakoribbak a kormányellenesnek tekinthető kirohanások, felmerül a kérdés: fenn akarja-e egyáltalán tartani önmagát a kormány?
A halasztgatott személycserékre a parlament elnöke szerint márciusban biztosan sor kerül. Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter lemondását a jövő hét végéig konstatálja majd a kormány, s Slavica Đukić Dejanović szerint nem telhet el két hétnél több addig, amíg Cvetković a többi személycserére is indítványt nem tesz. Közölte, szerinte nem fogják csökkenteni a minisztériumok számát, mert ahhoz a kormányról szóló törvény módosításának hosszadalmas folyamatát is végig kellene csinálni. Hamarosan összeülnek majd a kormánypártok vezetői, s szerinte a legtöbb, ami történhet az, hogy megegyeznek bizonyos személycseréket illetően. Kiszivárogtak egyes, komolynak ugyan még nem nevezhető, de nem is elképzelhetetlen megoldási lehetőségek is, az egyik forgatókönyv szerint maga a kormányfő is távozna, s helyébe a demokrata párti Dragan Šutanovac, jelenlegi védelmi miniszter, esetleg Dragan Đilas belgrádi polgármester léphetne.
Mire mindez bekövetkezik, Nikolićék már valószínűleg nagyban nekilátnak a hungarocell-táblák (sztiropor) szeleteléséhez, ami viszont a véletlen folytán éppen Velimir Ilić koalíciós partner városában üzemelő hungarocell-gyáron kívül nem biztos, hogy másnak is a helyzet javulását hozza. A kormányban esedékes személycserékről nyilatkozva Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt alelnöke azt mondta, azok csak egyfajta sminkként és időhúzásként szolgálnak, hogy az előrehozott választásokat az év végére vagy a jövő év elejére halasszák el Tadićék. Meglátása szerint az, ami jelenleg a hazai politikai színtéren történik, nem más, mint annak a vitája, ki vezesse merülése közben a süllyedő hajót.
Egyes vélemények szerint most már csak az a kérdés, hogy az általános társadalmi elégedetlenség, az ellenzéki nyomás vagy saját belső viszályai miatt dől-e meg végül a kormány.
A vajdasági pofon – Nem halogathatjuk tovább a vajdasági vagyon-visszaszármaztatás megoldását, az elmúlt évek ugyanis azt igazolják, hogy ha a megfelelő pillanatra, kedvezőbb politikai légkörre várunk, akkor ezután sem fog megszületni az erről szóló törvény – jelentették be a Vajdasági Szociáldemokrata Liga újvidéki székházában. A pénteki sajtótájékoztatón Bojan Kostreš, a párt alelnöke beszámolt a liga főbizottságának arról a döntéséről, mely energikusabb fellépés megkezdését ígéri két, a tartomány gazdaságát érintő jogszabály, a már említett vagyon-visszaszármaztatási, illetve a Vajdaság jövedelméről szóló törvény mielőbbi elfogadása érdekében. – Világos számunkra, hogy – mivel a hatalmi koalíción belül is igencsak különböznek az elképzelések abban a tekintetben, hogy mit kell a tartományra átruházni, pontosabban visszaadni neki – nem fog néhány hét alatt megoldás születni a kérdést illetően. Ez azonban nem fogja azt jelenteni, hogy feladjuk az elveinket és elállunk a nyomásgyakorlástól – közölte Kostreš. Mint mondta, nem céljuk megingatni a gondokkal küszködő kormányt, de ezeknek a törvényeknek egyszerűen meg kell születniük, mert nélkülük az európai csatlakozási folyamat sem lesz befejezhető. A VSZL szerint Vajdaságnak visszajár minden, amit 1988-ban Milošević puccsaelvett a tartománytól: a Szerbia Útjai, a Posta, a Szerbiai Telekom, a Szerbiai Villanygazdaság köztársasági vállalataiba beolvasztott tartományi részlegek. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat esetében – melyet az oroszoknak szinte elajándékozott a kormány – továbbra is követelni fogják Vajdaság számára a kártérítés jóváhagyását, hangsúlyozta a párt alelnöke. A liga a következő néhány napban tárgyalni szeretne Mirko Cvetković kormányfővel ezekről a kérdésekről. Mint mondják, nemcsak a nyomásgyakorlásra készek, hanem konstruktív kezdeményezések előterjesztésére is. – Igazán sajnáljuk, hogy a kormány számára ilyen kellemetlen pillanatban rukkoltunk elő még egy problémás üggyel, de úgy véljük, életbevágóan fontos témáról van szó, mely nem várhat tovább – fogalmazott Bojan Kostreš. (v.ár) |
