Sokkoló adatokat közöltek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerbiai küldöttségének a képviselői az oktatásügyi, igazságügyi és az adóhivatali szakszervezetek képviselőivel folytatott szerdai tárgyaláson, mely adatok hitelességét, úgy tűnik, maga a kormány sem vitatja, annak ellenére, hogy korábban egészen más, tetszetősebb adatokat közölt a hazai munkanélküliségről. Az IMF képviselői szerint Szerbiában az elmúlt két év során mintegy 400 ezer személy maradt munka nélkül, közülük 200 ezren ráadásul nem is a hivatalos munkaviszony kategóriájából, hanem a szürkegazdaság zónájából kényszerültek távozni.
A Danas napilapnak nyilatkozva Ranka Savić, a szabad és független szakszervezetek szövetségének elnöke elmondta, az adatok annál is inkább sokkolták az informatív jellegű egyeztetésen részt vevő szakszervezetek képviselőit, mert az általuk ismert becslések egyike sem haladta meg a 280 ezres számot. Az IMF küldöttsége egy másik olyan adatra is rámutatott, ami a helyzet komolyságát támasztja alá, mondta el Savić, történetesen arra, hogy 800 milliárd dinárt vonnak el az állami költségvetésből a közszféra béreire, de csupán 100 milliárd dinár jut befektetések finanszírozására.
– Nem sikerült közelebb hoznunk az álláspontokat az egészségügyben és az oktatásügyben dolgozók sztrájkját és a minimális órabért illetően, de mindkét fél kifejezte szándékát a szociális dialógus megteremtése iránt, így bízom abban, hogy megszülethet a kompromisszum a közeljövőben – nyilatkozta Rasim Ljajić az ülést követően.
A Munkáltatók Uniójánál továbbra is kitartanak azon elképzelés mellett, hogy mindössze egy dinárral, tehát a jelenlegi 95-ről 96 dinárra emeljék a legalacsonyabb órabért. A szakszervezetek ennél jóval többet akarnak – tíz dináros emelést szeretnének kieszközölni. Ljajić közölte, a pénzügyminisztériumnál már végzik a szükséges számításokat, melyeknek választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy pontosan mekkora emelés engedélyezhető úgy, hogy közben az ország makrogazdasági stabilitása ne kerüljön veszélybe. Hozzátette, ha a munkáltatók és a szakszervezetek nem egyeznek meg, akkor a kormány fogja meghatározni a minimális órabér nagyságát.
Ljubisav Orbović, a Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetségének elnöke Ljajić kijelentésére reagálva elmondta, a pénzügyminisztérium szándékosan halogatja a becslések elkészítését, s felhívta a figyelmet arra az adatra, mely szerint a munkáltatók Szerbiában 200 milliárd dinárral tartoznak az államnak a foglalkoztatottak után fizetendő adók, illetékek miatt. Arra a kérdésre, hogy szerinte honnan tudja az állam előteremteni az emeléshez szükséges pénzt, azt válaszolta, azt nem a szakszervezeteknek kell megmondaniuk, de az egyik lehetséges forrás éppen az elmaradt adók behajtása lehetne.
LJAJIĆNAK TÁVOZNIA KELL!
A munkaügyi miniszter lemondását követeli a Szabad Szakszervezetek Konföderációja, mely a közvállalatokban és az államigazgatásban dolgozók szakszervezeteit tömöríti. Szerintük nem megfelelő a Szociális Gazdasági Tanács összetétele sem, melyért úgyszintén a minisztert terheli a felelősség, s a tanácsban helyet kapott szakszervezetek létjogosultságáról szóló tárgyalások megkezdésére szólították fel a munkaügyi tárca vezetőjét. A Szerbiai Telekom szakszervezetének képviselője a tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette, annak ellenére, hogy Rasim Ljajić korábban az egyetlen reprezentatív szakszervezetnek nevezte a konföderációt, mivel most politikai okokból nem felel meg annak jelenléte, kizárták azt a tárgyalásokból.
Ivica Cvetanović, a Szabad Szakszervezetek Konföderációjának elnöke úgy fogalmazott, a szakszervezetek feladata minden alkalommal rámutatni arra, hogy Szerbiában nem létezik sem igazságos szociálpolitika, sem valódi szociális dialógus. Milenko Ćurković, a szociális-védelmi intézményekben dolgozók szakszervezeti elnöke kijelentette, ezek a foglalkoztatottak is sztrájkba lépnek, ha a kormány nem teljesíti béreik 14,5 százalékos emelésére vonatkozó követeléseiket.
