A Tartományi Képviselőház 2004. február 27-én fogadta el a Vajdaság zászlajával kapcsolatos határozatot. Azóta hét év telt el, s ezt a hétéves évfordulót ünnepli most a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, nagy eredménynek tartva a vajdasági jelképekről szóló döntések elfogadását. Hogy a vajdasági hatáskörök átvételének területén is csupán jelképes változásokról beszélhetünk-e, vagy a tartomány autonómiája tekintetében valóban jelentős folyamat beindulásáról, arról Maja Sedlarevićet, a VSZL Végrehajtó Bizottságának alelnökét, a tartományi parlament alelnökét, Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselőjét és Dušan Elezovićot, a Demokrata Párt tartományi képviselőházi frakcióvezetőjét kérdeztük.
ANYAGI HÁTTÉR NÉLKÜL
– Nem lehetünk teljesen elégedettek azzal, hogy az egyedüli alkotmányos forrása a vajdasági autonómiának éppen a szimbólumokkal kapcsolatos kitétel. A vajdasági zászlóról szóló határozat 2004-ben történt elfogadása, mégis, egy jelképes kezdete a vajdasági autonómia elfogadtatásáról szóló folyamatoknak. Ami a hatáskörök átvételét illeti, a gond az, hogy átruházott hatáskörökről van szó, azaz olyan adminisztratív teendőkről, melyet a köztársasági apparátus a vajdaságinak átengedett. Még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az átvett hatásköröket sem kísérte megfelelő anyagi háttér, azaz nem áll elegendő pénz a tartomány rendelkezésére ahhoz, hogy gond nélkül végezhesse azt, amit ráruháztak – nyilatkozta lapunknak Maja Sedlarević.
DEMAGÓG KONTEXTUSBAN
Szerbiában még mindig hatalmas az ellenállás a decentralizációval kapcsolatban – vélekedik Pásztor Bálint. A képviselő szerint ma is ugyanazok a vádak hangzanak el a tartomány státusával kapcsolatban, mint tíz vagy tizen-egynéhány évvel ezelőtt.
– Kevés olyan párt van, amelyik nem napi politikai szinten, demagóg módon foglalkozik Vajdaság helyzetével. Ennek a jele az is, hogy azzal foglalkozunk, hány éves a vajdasági lobogó, vagy, hogy vannak-e olyan regionalizációs elképzelések, melyek szerint Pancsova és Versec nem tartoznának Vajdasághoz. Nyilvánvaló, hogy ezek nem komoly, s főleg nem a kormány által támogatott elképzelések. Vajdaság határai, az alkotmány értelmében, kizárólag népszavazás útján módosíthatók. Az elmúlt hét év pozitív hozadéka, hogy a statútum és a hatáskörökről szóló törvény elfogadásra került, s ezek úgy jöttek létre, hogy kihasználták az alkotmány által szavatolt lehetőségek maximumát. Más kérdés, hogy milyen a gyakorlati alkalmazása ezeknek a jogszabályoknak – fogalmazott Pásztor.
A brüsszeli iroda megnyitásának elodázása is egy bizonyítéka annak, hogy hatalmas akadályokba ütközik a vajdasági hatáskörök átruházása – tette hozzá a VMSZ képviselője. Míg egyes közép-szerbiai városoknak máris lehet ilyen irodájuk, a vajdaságinak a megnyitása már problémákba ütközik – tette hozzá.
A DEMOKRATÁK ELÉGEDETTEK
A Demokrata Pártnál már elégedettebb hangvétellel beszélnek a hatáskörök átvételéről. Dušan Elezović, a DP tartományi frakcióvezetője lapunknak elmondta, hogy ez a folyamat is, mint mindegyik más, lehetne gyorsabb, de elégedettek lehetünk mindazzal, amit az elmúlt egy év folyamán sikerült elvégezni.
– A tartományi hatáskörök átruházása voltaképpen a vége felé tart, s az év végére minden bizonnyal be is fejeződhet. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy nincsenek kisebb-nagyobb fennakadások. Jogosak a vajdasági pártok azon meglátásai, melyek a finanszírozás problémájára utalnak. Ezek azonban, véleményem szerint, nem megoldhatatlan problémák. Ha valaki gyorsan dolgozik, az hibázik is. A tartományi hatáskörök átvételével párhuzamosan el kell készülnie az azoknak megfelelő anyagi hátteret biztosító költségvetési tervezetnek is, s ekképpen, az átruházással párhuzamosan, meg tudjuk majd oldani a finanszírozási gondokat is – mondta el Elezović.
A TARTOMÁNY VAGYONÁRÓL
Az elmúlt hónapokban, a közzétett statisztikai adatok révén is világossá vált, hogy annak az évtizedes „hiedelemnek”, mely szerint Vajdaság Szerbia legfejlettebb régiója, ma már semmilyen alapja sincs. A VMSZ és a liga politikusa egyetértett abban, hogy a tartomány szociális-gazdasági képe nagyban függ az autonómia fokától.
– A tartomány vagyonáról és bevételéről szóló törvény elfogadása pontot tehetne a finanszírozási gondok végére. Nemcsak a tartományi igazgatás és a helyi önkormányzatok pénzelését oldaná meg, hanem önállóbb gazdaságpolitika folytatása révén lehetőséget adna a gazdasági helyzet javítására is – vélekedik Sedlarević.
Az európai uniós tagjelöltstátus megszerzéséhez elengedhetetlen a közvagyonról és bevételekről szóló jogszabályok meghozatala, s mivel az unió október 12-én hozza nyilvánosságra szerbiai jelentését, Pásztor szerint abban lehet reménykedni, hogy még e dátum előtt megszületnek az említett törvények.
A politikusok egybehangzóan meggondolatlannak és károsnak nevezték a Vajdaság elszakadásával kapcsolatos utóbbi időben napvilágot látott újabb kijelentéseket, mert, mint mondták, csupán rontják az autonómia ügyét, s ürüggyel szolgálnak a jobboldali pártoknak arra, hogy szélsőséges törekvésnek tüntessék fel azt a közvélemény előtt.
