Szerbiában még mindig nem teremtődtek meg azok a törvényes feltételek, melyek lehetővé tennék szélparkok létesítését, s a villanyáram-termelés e környezetbarát módszerének a bevezetését. Szomorú, hogy ezzel jóformán egyedül vagyunk Európában, s még lehangolóbb, hogy a készülő energiaügyi törvény sem fogja majd kellőképpen megváltoztatni a helyzetet. Befektető pedig akadna épp elég, a Szerb Szélenergia-társaságnál már többször hangsúlyozták, hogy dollármilliárdokat veszít el az ország csak azért, mert nem megfelelőek az ágazatot szabályozó előírások. Jelenleg, a becslések szerint, három-négy évre lenne szükség ahhoz, hogy egy beruházó megszerezze a szélpark kiépítéséhez szükséges engedélyeket, okmányokat. S ez még csak a kezdet, maga az építkezés is eltart legalább másfél évig...
Maja Turkovićot, a Szerb Szélenergia-társaság (SEWEA – Serbian Wind Energy Association) elnökét kérdeztük arról, pontosan mi is gátolja a szélenergia-kihasználás ügyét, s milyen lehetőségek rejlenek a természetnek ebben az „ajándékában”.
Mire gondol, amikor az energiaügyi törvénytervezet hiányosságairól beszél? Melyek az elképzelhető megoldások?
– Mindenekelőtt elmondanám, hogy a SEWEA határozottan támogatja az új törvény mielőbbi elfogadását, mivel az megkísérli összehangolni a hazai szabályozást az európaival. Sajnálatos módon a tervezet szélenergiát érintő szabályozásai egyszerűen kimondatlanok maradtak, vagyis a megújuló energiaforrások területét nem szabályozza a leendő jogszabály, mondván, azt majd a törvény kiegészítéseivel oldják meg. Csakhogy ezzel bizonytalan légkört teremt az állam a befektetőknek, a SEWEA ezért a reformok törvénybe építése mellet száll síkra. Jelenleg a legnagyobb gondot mindenképp a villanyáram vásárlásáról szóló szerződés képezi, a befektetők ugyanis akkor köthetik azt meg a Szerbiai Villanygazdasággal, amikor már felépült az áramfejlesztő, beszerezték a használati engedélyeket, az energiatermelési tevékenység folytatását biztosító licencet, továbbá a kedvezményezett termelői státust. Azt javasoljuk, hogy az áram vásárlásáról szóló szerződést már a helyhasználati engedélybeszerzését követően alá lehessen írni. További gond, hogy jelenleg a szerződés lejártát követően nem garantálják, hogy az előállított árammennyiség egészét el tudja majd adni a beruházó. Szerintünk a törvénynek ezt is szavatolnia kellene. Nem eléggé világos a törvény a szélparkok villanyhálózatra kapcsolásának műszaki előfeltételeit illetően sem. Mindemellett a SEWEA javasolja, hogy a törvényalkotó módosítsa a megújuló energiaforrások beruházásainak serkentésére vonatkozó kitételeket is, történetesen, hogy évente igazítsák az előállított áram árát az eurozónában jegyzett infláció mértékéhez. Ezeket a kéréseket a nemzetközi pénzintézetek is helyeslik, visszajelzéseikből az derül ki, hogy nem tartják lehetségesnek a SEWEA által javasolt megoldások elfogadása nélkül a szélenergiába történő befektetéseket Szerbiában.
Mely cégek képezik a SEWEA-t és milyen befektetési tervekkel rendelkeznek?
– Négy elismert, sikeres cégről van szó: az Energowind, az Energogreen-MK Fintel Wind, a Vetropark Inđija–Kelag, a Continental Wind Partners–Contitental Wind Serbia cégekről. Maga a SEWEA tavaly októberben jött létre, multinacionális nemzetközi cégek és hazai befektetők ötvözeteként, ami garancia a befektetések sikerére. Az említett vállalatok már mintegy 300 megawattos teljesítményt megvalósító szélparkokat építettek ki Romániában, s az idén további 200 megawatt eléréséhez szükséges befektetéseket terveznek ugyanott. Az idei projektumok további 220 megawattot irányoznak elő Ausztráliában, 200-at Lengyelországban. Szerbiai, bulgáriai, horvátországi és ausztriai projektek is előkészületben vannak. Ami hazánkat illeti, a SEWEA tagjai a következő négyéves periódusban másfél milliárd eurót terveznek itt befektetni, 1000 megawattos összteljesítménnyel rendelkező szélparkok létesítése révén. Célunk emellett, hogy Szerbiában létrehozzunk egy, a szélerőművekhez szükséges felszerelés és alkatrészek gyártásával foglalkozó iparközpontot, mely további milliókat vonzana az országba, új munkahelyeket teremtene. Hangsúlyoznom kell, a szélparkok kiépítése zöldmezős befektetésnek számít, egy 100 megawattos park például 50 kilométeres útszakasz kiépítését, s 200 új munkahely megnyitását is maga után vonja.
Sokszor hallani, hogy Szerbiában kiválóak a szél kihasználásának a feltételei. Mégis, mely térségek számítanak a „legtermékenyebbeknek”, s lehet-e már tudni, hogy hol fognak befektetni a SEWEA cégei?
– Az ezzel kapcsolatos tanulmányok valóban azt bizonyítják, hogy a hazai légmozgások, úgymond, megbízhatók, állandók, mérsékeltek, s így igen alkalmasak a villanyhálózat céljaira. Kelet-Szerbia hegyvidékei, Vajdaság nagy része, Közép-Szerbia hegyvidéki síkságai, a Duna, a Száva és a Morava völgye a legalkalmasabbak szélparkok létesítésére. A SEWEA befektetéseinek a legtöbb hasznát majd Kúla, Zichyfalva (Plandište), Alibunár, Versec, Inđija, Pancsova és Kevevára (Kovin) látja.
Mennyi áramot lehetne a szélparkoknak köszönhetően az országban előállítani?
– Évente akár 2,3 milliárd kilowattóra áramot is fejleszthetnénk, a számítások szerint a szélparkokkal a teljes árammennyiség tíz százalékát elő lehetne állítani. Jelenleg azért nincsen hazánkban egyetlen szélpark sem, mert a törvényes keret azok kiépítését egyszerűen ellehetetleníti.
