Ha minden a tervek szerint alakult volna, már az utolsó simítások folynának a szabadkai Népszínház épületén. Talán éppen arról írnánk, hogy milyen szép lesz a színháztermek berendezése, milyen korszerű színpadtechnikai felszerelés várja majd a színészeket és természetesen a közönséget. A színházépület azonban csupán félig készült el, jelenleg pedig állnak a munkálatok. A legújabb hír, hogy az osztrák Cineplexx Kft. szerbiai leányvállalata egy 6000 négyzetméteres részt venne bérbe az épülőfélben levő objektumban, és mintegy 3 millió eurót szeretne beruházni, hogy egy többtermes filmszínházat működtethessen. Olyan nyilatkozatot is olvashattunk, hogy tíz napon belül a szerződést is aláírják.
– Szó sincs arról, hogy szerződés lesz aláírva tíz napon belül – nyilatkozta Kasza József, a Népszínház igazgatóbizottságának elnöke. – Egy hosszabb folyamatról van szó. Először az alaptervet kell módosítani ahhoz, hogy tovább lehessen lépni. A Cineplexx már régebb óta érdeklődik: egy modern, többtermes filmszínházat hozna létre a színházépületben. Most kaptuk meg a szándéknyilatkozatukat, amelyről döntött is a Népszínház igazgatóbizottsága. A mozilétesítésre voksoltunk, s ezért megbízzuk a főtervezőt, hogy módosítsa a kivitelezési tervet. Amint ez meglesz, el kell készíteni a költségvetést. Igaz, hogy a szándéknyilatkozatban benne foglaltatik, hogy a cég hajlandó mintegy 3 millió eurót befektetni ebbe a projektumba, de akkor is tudni akarjuk, mennyi a végösszeg. Csak akkor lehet megkötni a szerződést, amikor mindez megvan.
Mekkora területet foglal majd el a mozi a Népszínház épületében?
– Az alapítók annak idején arról döntöttek, hogy a Népszínház épületében 6000 négyzetméternyi helyet kell kommercializálni. Olyan programokkal kell megtölteni, amelyek nem zavarják a Népszínház működését, s amelyek beruházói hajlandóak pénzt fektetni az építkezésbe meg a közös költségek fedezésébe. Arra törekedtem, hogy olyan tartalmat keressünk, amely közel áll a kultúrához. Mivel a filmművészet is a kultúra része, úgy hiszem, ez a projektum teljes egészében belefér ebbe az elképzelésbe. Meg kell tervezni, hogy hány moziterem működtetése lenne célszerű, mivel az is fontos, hogy kifizetődő legyen. Megvalósíthatósági tanulmányt is kell készíteni, ki kell deríteni, hogy mennyire profitábilis, s ez határozza majd meg, hogy hány moziterem lesz. Szóval azt még senki sem jelentheti ki, hogy 5 moziterem lesz. Ez a jövő kérdése. Miután ezt a projektumot tető alá hoztuk, valószínűleg kiírunk egy pályázatot a fennmaradt kommercializálható helyre. Meghatározzuk majd, hogy mit képzelünk el, milyen tartalmakkal költözhetnek be a cégek a Népszínház épületébe, és pályázni is lehet majd.
A mozi segítheti a Népszínház építkezésének előrehaladását és elkészülte után az épület fenntartását?
– Igen, hiszen részt vesz az építkezés befejezésében, továbbépítésében, és bérlőként viseli a közös költségekből ráeső részt. A cégnek megvan az anyagi kerete ahhoz, hogy létrejöjjön a mozi. Ők biztosítják a pénzt, azzal, hogy a kivitelezők szabadkaiak lesznek. És szerintem a mozi népszerű lesz, tehát mindenképpen jó beruházásnak tartom.
A tartománytól márciusban vártak egy nagyobb összeget. Megkapták-e ezt, folytatódik-e az építkezés?
– A Tartományi Nagyberuházási Alap kifizette a kivitelezőnek majdnem a teljes összeget az eddig elvégzett munkáért. Van ugyan még valamennyi hátraléka, mintegy 10 millió dinár a tervező irányába, de úgy hiszem, a napokban ez is rendeződik, mert a tervező nem hajlandó tovább dolgozni, ha nem kapja meg a pénzét. Hozzátenném, hogy a Tartományi Nagyberuházási Alap pénzt oszt szét például a kis falvak művelődési házaira, amivel persze nincs baj akkor, ha a Népszínház épületére is jut, csakhogy annak ellenére, hogy annak idején azt mondták, fontos beruházásról van szó, mégsem ennek értelmében érkeznek az összegek. A színháznak prioritást kellene élveznie.
Lassabb ütemben, de zajlanak a munkálatok.
A havi 10 ezer eurós összeget akkor ezek szerint már nem kell elkülöníteni az épület konzerválására?
– El kell különíteni, de fel lesz használva az építkezés során.
– Igen, legalábbis befejezés előtt áll. Zajlik az összehangolása a Műemlékvédelmi Intézettel, hiszen az ő beleegyezésük kell hozzá – hallottuk Kasza Józseftől.
Több alkalommal elhangzott a bírálat, hogy az építkezés 2007-ben elkezdődött, s még mindig nincs meg a homlokzatterv. A közvélemény furcsállotta, hogyan kaphatott az objektum építési engedélyt homlokzatterv nélkül. Szabadka közigazgatási hivatalának építési és ingatlanügyi titkárságához fordultunk, ahonnan a következő választ kaptuk:
– A Népszínház épületének bontási és építkezési engedélye kiadásakor olyan tervrajzokra hivatkoztak, amelyekben szerepeltek az épület homlokzatának tervei is, hiszen egy kidolgozott terv sem létezik homlokzatterv nélkül – áll a válaszban.
Mint ismeretes, elkészültek a tervek, amelyeket a főtervező, dr. Radivoje Dinulović neves építész be is mutatott. 2007-ben a városi képviselő-testület azzal a feltétellel fogadta el őket, hogy módosítani kell rajtuk, az eredetileg megálmodottnál alacsonyabbnak kell lennie például a korzó felőli résznek. Tavaly októberben a képviselő-testület ismét döntést hozott a tervek redukálásáról, így az eredeti három terem helyett csak két színházterem marad, a harmadikat és az épület egy részét pedig más célokra bérbe lehet adni. Mint az igazgatóbizottság elnökével készült beszélgetésből kiderül, ezzel összhangban van az egyik épületrész bérbeadása az említett mozivállalatnak. Az embernek az a benyomása, hogy már több tervmódosítás is készült. Az említett titkárságtól a következő választ kaptuk erre vonatkozóan:
– Csak egy módosítási engedélyt adott ki az építészeti osztály, s az csak a színház régi épületszárnyára vonatkozik. Ami a városi képviselő-testület októberi döntését illeti, a beruházó még semmilyen kérvényt sem adott át – olvasható a válaszban (az említett régi épületrészt eredeti formájának megfelelően újítják fel, s menet közben született döntés arról, hogy hasznosítják a pincerészt is).
Az, hogy az említett nemzetközi mozivállalat bérbe akarja venni a leendő színházat, különböző reakciókat váltott ki a közvéleményből.
– Az a 6000 négyzetméternyi terület az épület megközelítőleg 40 százalékát foglalná el. Ez azt jelenti, hogy a színháznak erre az épületrészre nincs szüksége, vagyis a régi épületet nem is kellett volna lebontani. Egyesek azt akarják bizonyítani, hogy történik valami a színház körül azzal, hogy mozit alakítanak ki az épületben – emelte ki Szabó Zsombor, a Népszínház igazgatóbizottságának tagja a VMSZ szabadkai szervezetének minapi sajtótájékoztatóján. Rámutatott arra is, hogy a munkálatok finanszírozása nagyon bizonytalan és átláthatatlan. A tervezőnek a már elkészült tervekért – amelyek alapján megkezdték az építkezést – is tartoznak, most pedig a módosítást követelik tőle. Emlékeztetett arra, hogy eddig az épületre 480 millió dinárt költöttek, a szabadkai költségvetésből pedig havonta 2000 eurót különítenek el arra, hogy a meglévő konstrukciót megvédjék a talajvíztől.
