A legutóbbi népszámlálás 2002-ben volt, az idén pedig október első két hetében bonyolítják majd le a lakossági összeírást. Az instruktorok és a népszámlálók kiválasztása már megtörtént, és néhány héten belül már kopogtatnak is az ajtókon a kérdőívekkel. Az adatok demográfiai jelentősége nagy, hiszen akár nemzetek, települések egész jövőjét lehet kikövetkeztetni belőlük.
Hogy konkrétan milyen kérdésekre kell majd válaszolnunk, még nem tudni, de az idei kérdőívek biztosan bővültek a tíz évvel ezelőttiekhez képest, és remélhetőleg az európai standard irányába változtak, mondja Gábrity dr. Molnár Irén szociológus, egyetemi tanár.
– Még nem láttam a kérdőíveket, különösen nem fordításban, hiszen illene, hogy a nemzetiségek nyelvén is elkészüljenek, és ne az fordítsa le, aki velünk szemben ül, és amíg magyarul vagy románul beszélget velünk, egy cirill betűs nyomtatványt töltsön ki. A személyi adatokat, bejelentett lakcímet pontosan meg kell adni, és az elvégzett iskolákról, diplomákról is számot kell adni, hiszen ezek statisztikai adatok. Nem kötelező őket bemutatni, de igazat kell mondani.
Az anyanyelvünkre, nemzeti és vallási hovatartozásunkra is biztosan rákérdeznek. Itt mindenki maga dönti el, minek vallja magát, de nem szabad az alapján választani, hogy a házastársunk milyen nemzetiségű vagy vallású, int a szociológus. Főleg a nőknek kell erre odafigyelni, akik egy más nemzetiségű férfihoz mentek hozzá, és azóta más nyelvet beszélnek vagy más vallást gyakorolnak családon belül. A vegyes házasságból született gyereknél, főleg a kiskorúak esetében nagyobb a gond, hiszen ők nem tudják ezt az önbesorolást elvégezni. Megtörténhet, hogy majd azt mondják, magyar az anyanyelvük, mert az édesanyjukkal magyarul beszélnek, de szerb, bosnyák vagy montenegrói nemzetiségűnek vallják magukat az apjuk után. Arra is vigyázni kell, hogy a kiskorúak esetében ki válaszol a kérdésekre, egyáltalán a gyerek jelen van-e. Emellett az etnikai és vallási hovatartozás sokak számára egybefonódott, aki szerbnek vallja magát, az szinte biztosan pravoszláv is egyben, attól függetlenül, hogy a vallást nem gyakorolja.
– Eddig mindig megadták a lehetőséget, hogy regionális hovatartozás szerint sorolják be magukat a polgárok, és például vajdaságiként határozzák meg magukat. Feltételezhetően a választható nemzetiségek között a jugoszláv már nem marad meg, és ezek az emberek lehet, hogy nem óhajtanak majd nyilatkozni ebben a kérdésben, inkább regionálisan sorolnák be magukat. Főleg a vegyes házasságok és az ebből született gyerekek, valamint a kisebbségek és a félig asszimilálódó, szórványban élők azok, akik szívesebben nyilatkoztak regionális hovatartozás szerint. Szerémségben még van, aki magyarnak vallja magát, de nem beszél magyarul, illetve a szórványban a szerb iskolába járó magyar család gyermeke szerb anyanyelvet jelöl meg. Tehát vannak itt furcsa átfedések, de statisztikai szempontból különválasztjuk, hogy hányan beszélik a magyar nyelvet és hányan vallják magukat magyarnak, valamint milyen térségekre vonatkozik ez. Jó lenne megkérdezni azt is, hogy milyen környezet- és idegen nyelvet beszélnek még a család tagjai. Az iskolai és munkaéletút, költözködés, migrációs hajlamok, családi kapcsolatok ugyanúgy a kérdések között szerepelnek majd, hiszen ezek fontos demográfiai adatok. Például a betelepültek ma már szerbiai állampolgárok, de nem őshonosok, hiszen máshol születtek. A külföldi állampolgárt pedig csak akkor írják össze, ha tartózkodási, letelepedési engedélye van, s életvitelszerűen itt él – mondja Gábrity dr. Molnár Irén.
A népszámlálással kapcsolatban számos kérdés felmerül, többek között az is, hogy milyen jelentősége van a lakossági összeírásnak és a kapott adatokból mit lehet leszűrni.
– A népszámlálási adatok mutatják meg a demográfiai tendenciát, fogyatkozást, növekedést. Le lehet szűrni például, hogy öt-tíz év múlva szükség van-e iskolára, hogy mely településeken van kritikus képzettségi szintünk, mely szakok hiányosak vagy túlreprezentáltak, de az oktatás mellett az egészségügyi ellátás jövője, sőt egy település jövője is kirajzolódik. Minden évben egy kis település elfogy, annyira kicsi a natalitás. Állítom, a népszámlálás pontosan megmutatja majd, hogy van egy Újvidék-Belgrád tengely, a tízes korridor mentén, ami köré összegyűlik a lakosság, mert ott a pénz, a munkalehetőség. Újvidék és Belgrád hamarosan összenő, itt lesz a demográfiai koncentráció, minden más periféria lesz és elsorvad. Ha megnyílik számunkra az Unió, a tőke rajtunk csak átmasíroz, nem lesz beruházás, infrastruktúra-fejlesztés, nem nyílnak nagy vállalatok, egyetemek. A kisebbségek pedig a periférián vannak. Az adatokból kell látnunk, melyek azok a falvak, amelyek elnéptelenednek, és ez alapján kidolgozni valamiféle stratégiát a megmentésükre. A magyarok esetében nagyon félek, hogy a nyolc magyar önkormányzaton kívül minden terület szórványnak számít. Szeretném kihangsúlyozni: a kisebbség szempontjából rettentően fontos, hogy most összeírjanak bennünket, azokat is, akik nem élnek folyamatosan itthon. Azok, akik a népszámlálási időszakban nem tartózkodnak az országban, vagy nem találják őket otthon, és így a népszámlálók nem tudnak velük beszélni, utólag nem tudnak jelentkezni a statisztikai hivatalban és megadni az adatokat. Érdekesség viszont, hogy állampolgári kötelességünk a feltett kérdésekre válaszolni, ugyanakkor senkit sem lehet kényszeríteni, mert az a személyi jogokat sérti.
Az eddigi népszámlálási adatok alapján további csökkenésre lehet számítani a vajdasági magyarokat illetően. 1960-ban mintegy 440 ezer magyart számláltak meg, a legutóbbi népszámláláskor már csak 295 ezren voltunk. Gábrity Molnár Irén szerint ennek oka lehet az alacsony natalitás, az asszimiláció és az elvándorlás is. Tíz év alatt több ezer magyar fogy el, mondja. 2002 óta a natalitás nem emelkedett, sokan elvándoroltak külföldre, a külföldön tanulók száma növekedett, tehát a fogyatkozás szinte biztos. A becslések szerint 30-50 ezerrel is csökkenhetett a magyarok száma az elmúlt tíz évben. Ha pedig egy közösség lélekszáma háromszázezer fő alá esik, az már kritikusnak mondható, hiszen ha egy községen belül a lakosság 10-15 százalékát nem teszi ki valamely nemzetiség, elveszítik például a hivatalos nyelvhasználati jogukat.
– A vajdasági magyarság akkor életképes, ha van gazdasági ereje, vagyis iskolai végzettsége, munkája, gazdálkodási vagy vállalkozói lehetősége. Akkor megmaradunk. Nem a nemzeti érzelem és a magyar anyanyelvűség a döntő, hanem hogy meg tudjunk élni. A tömbnek kell segítenie, hogy meglegyenek a megélhetéshez szükséges feltételek, és az emberek magyarként itt maradjanak, de a tömböt is itt kell tartani, hogy ne vándoroljon el. Nagyon kell vigyáznunk a szigetlakosságra is, ami központként viselkedhet a szórványmegőrzésben. Ilyen például Muzsla. Az MNT most kezdett olyan, többek között a szórvány megmentésére irányuló programokba, ami az idei lakossági összeírásban nem nagyon fog meglátszódni, de a népszámlálási adatok alapján látni lehet majd, hol kellene közbeavatkozni.
Az adatokkal vissza is élhetnek. A kérdezőbiztos is manipulálhatja, ezért is fontos, hogy magyar környezetbe magyarul tudó népszámláló menjen, ezenkívül mindenkinek emberi joga, hogy saját anyanyelvén nyilatkozzon. Gábrity Molnár Irén szerint egyáltalán nem mindegy, hogy milyen népszámlálóval ülünk majd szemben, hiszen ők szuggesztióval bírnak, sugallhatják vagy kiprovokálhatják a választ. Ezt nem szabad megengedni, mint ahogy azt sem, hogy kérdezés nélkül bekarikázzák a válaszokat vagy kihagyjanak kérdéseket. Az adatok bevitelekor ugyanúgy történhetnek véletlen elírások, szándékos hibák, de azután már nem lehet őket meghamisítani. Mint hozzátette, reméli, hogy nem kerül sor az adatokkal való manipulálásra, hiszen az Szerbia tekintélyét mindenképpen rombolja az európai közösség előtt, ezt pedig az ország nem engedheti meg magának.
