További intézkedések foganatosítását várja el Pristinától Németország annak érdekében, hogy enyhítse az Észak-Koszovóban hónapok óta tartó feszültséget, közölte a pristinai német nagykövetség tegnap. Berlin üdvözölte azokat az első lépéseket, amelyeket korábban a koszovói kormány megtett a helyzet javítása érdekében, az észak-koszovói rendőrségi egységek számának csökkentését is jónak minősítette, de elvárja, hogy ezeket újabb intézkedések kövessék, amelyek tovább javítanának a kialakult helyzeten. Németország, egyebek mellett, azt is elvárja, hogy Pristina felhagyjon mindenféle rendőrségi akcióval, bevetéssel az észak-koszovói községi intézmények épületeinek közelében, tudatta a nagykövetség.
– A jelenlegi polgármesterek és községi adminisztráció ideiglenesen olyan épületetekben kell hogy ellássák feladataikat, amelyek nem minősülnek hivatalos önkormányzati épületeknek. Mielőbb ki kell írni a rendkívüli helyhatósági választásokat Észak-Koszovóban. Mind a négy szerb többségű önkormányzatban meg kell szervezni a szavazást úgy, hogy azokon a szerbség képviselői is részt vegyenek – állapította meg közleményében a pristinai német nagykövetség.
Arra is kitértek, hogy az Európai Unió 27 tagállama által elfogadott június 3-án közölt pontokhoz kellene tartania magát Pristinának a továbbiakban is. Németország támogatja a Koszovó ellen meghozott június 14-ei megszorításokat, s azt várja el Pristinától és Belgrádtól is, hogy mielőbb térjen vissza a helyzet békés rendezését lehetővé tevő egyezmény teljesítésének folyamatához.
NYUGATI SZIGOR
A korábbi, április 23-ai észak-koszovói helyhatósági választásokon nem vett részt a szerb lakosság, így azokon csak az albánok egy része voksolt, s 3,5 százalékos volt a részvételi arány. Ennek ellenére a megválasztott albán nemzetiségű politikusok május végén a koszovói speciális egységek és a KFOR közreműködésével behatoltak a községek épületeibe. A szerbek ellenállást tanúsítottak, a dulakodásnak, könnygázbombák okozta felháborodásnak több sérültje is volt a KFOR és a lakosság körében is. Az albán polgármesterek behatolása után a szerbek lakta településeken folyamatosak a tiltakozások, tüntetések. A koszovói speciális egységek több szerb nemzetiségű polgárt is letartóztattak. Európai nyomásra Pristina rendőrsége egy részének visszavonása mellett döntött július 13-án, s új helyhatósági választások szervezését is kilátásba helyezte.
A Koszovói Demokratikus Szövetség tegnap arról számolt be Pristinában, hogy tudomásuk van róla, az Európai Unió már előkészítette a Koszovó ellen irányuló nyomásgyakorlás fokozásaként a második szankciós csomagot is, mely, az ellenzéki szervezet megítélése szerint, katasztrofális következményekkel járna Koszovó jövője szempontjából. A szigorításra, a szervezet képviselői szerint, azért számíthat Pristina, mert nem tett meg semmit az elmúlt időszakban az ohridi megállapodás teljesítése érdekében. Miközben a kormány az első csomag mérsékléséről beszél, már egy második csomag elfogadása szerepel napirenden Brüsszelben, fogalmazott Lutfi Haziri, az említett párt alelnöke a pristinai médiának nyilatkozva.
ELMULASZTOTT LEHETŐSÉGEK
Három éve írta alá Belgrád és Pristina főképviselője a washingtoni megállapodást Donald Trump akkori amerikai elnök közvetítésével, ebben, egyebek mellett, a közös gazdasági jövőkép kiépítéséről, infrastrukturális beruházások megvalósításáról, a helyzet rendezéséről is megállapodás született. Az évforduló kapcsán Richard Grenell akkori fehér házi nyugat-balkáni különmegbízott úgy értékelte, a jelenlegi amerikai adminisztráció hibája, hogy nem kezeli prioritásként a térséget, átengedte a folyamattal való foglalkozást az EU politikusainak. Mint mondta, az egyik legnagyobb mulasztás az volt, hogy Washington elmulasztotta rábírni a feleket arra, hogy Pristina álljon el a nemzetközi szervezetekben való tagságkérelmek átadásától, cserébe Szerbia álljon el a Koszovó önállóságának elismeréséről meghozott korábbi döntések visszavonását sürgető diplomáciától. Mára sokat romlottak elsősorban Koszovó gazdasági kilátásai az elmulasztott lehetőségek miatt, állapította meg a volt különmegbízott.
