Joe Biden amerikai elnök tegnap az ókontinensre érkezett, ahol több csúcstalálkozón vesz majd részt és újabb oroszellenes szankciókat jelenthet be. Ukrajnában a szembenállók megállapodtak, hogy kilenc humanitárius folyosón menekítik ki az ostromlott települések lakosait. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt üzente, hogy NATO-békefenntartók Ukrajnába küldése közvetlen összeütközéshez vezethet.
Némi előrelépést sikerült elérni az orosz–ukrán béketárgyalásokon – állapította meg kedden éjjel Volodimir Zelenszkij. Az ukrán államfő tegnap már (videokapcsolaton) a francia parlament tagjaihoz szólt. Párizstól (is) fegyvert és egyéb segítséget kért, miként azt már az utóbbi napokban megtette az amerikai, a brit, a kanadai, a japán, a német, az olasz és az izraeli törvényhozók előtt.
A tervek szerint Zelenszkij ma videoösszeköttetés révén a NATO-csúcstalálkozó munkájába is bekapcsolódik. Brüsszel két további fontos megbeszélésnek ad otthont: az EU csúcsértekezletének és a legfejlettebb ipari országok (G7) vezetőinek megbeszélésének.
A Harkivot ért újabb tüzérségi támadás nyomai (Fotó: AP via Beta)
Az uniós csúcs első napján Joe Biden is felszólal. Az amerikai elnök a tervek szerint részt vesz a rendkívüli NATO-csúcson és szintén találkozik a G7 vezetőivel.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója ezzel kapcsolatban elmondta: Biden közös fellépést javasol az európai energiabiztonság fokozása és az ókontinens orosz gáztól való függőségének csökkentése érdekében. Az Ukrajnának szánt újabb katonai segítségnyújtásról is kifejti álláspontját, s várhatóan új szankciókat jelent be, amelyek célja az orosz invázió megfékezése.
Lvivben (Lemberg) az utóbbi napok csendesen teltek. A helyi filharmonikusok koncertet tartottak a központban. A felvételen a kórus tagjai énekelnek (Fotó: AP via Beta)
ELMENEKÜLT PUTYIN FŐEMBERE
A Reuters tudni véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadója hátat fordított a kormánynak, majd elhagyta Moszkvát. Anatolij Csubajsz volt klímaügyi főmegbízott állítólag azért döntött így, mert ellenzi az Ukrajna elleni háborút. A Reuters és a Bloomberg hírügynökség azt írja, hogy Csubajsz a legmagasabb rangú orosz tisztségviselő, aki az invázió kezdete óta távozott hazájából.
A Kreml szóvivője kedden arról beszélt a CNN-nek, hogy Oroszország még nem érte el katonai céljait Ukrajnában. Dmitrij Peszkov szerint Putyin nem haragszik az ukrán népre, hanem mások mellett azokra, akik Ukrajnát felvennék a NATO-ba, hogy utána amerikai atomrakétákat telepíthessenek az országba. Nem zárta ki, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vetne be, de – mint mondta – erre csak abban az esetben kerülhet sor „ha egzisztenciális veszély fenyegetné az országunkat”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig azt közölte tegnap, hogy NATO-békefenntartók Ukrajnába küldése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszországgal. Néhány órával később Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette: a tagországok kötelességüknek tartják annak biztosítását, hogy az ukrajnai konfliktus ne terjedjen az ország határain túl és ne váltson ki háborút a szövetség és Oroszország között. Utalt ugyanakkor arra, hogy a NATO egy-egy harccsoportot telepít Bulgáriába, Romániába, Magyarországra és Szlovákiába, Ukrajnának pedig „további támogatást” nyújt.
Brüsszelben kedden este LED-szalagokból békejelet formálva tartottak háborúellenes tüntetést (Fotó: AP via Beta)
HADIFOGLYOKAT CSERÉLTEK
Luhanszk megyében megegyezés született a civilek kimenekítését segítő tűzszünetről, amely helyi idő szerint tegnap kilenc órakor lépett életbe. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szembenállók arról is megállapodtak, hogy kilenc humanitárius folyosón próbálják meg kimenekíteni az ostromlott települések civil lakosait.
Az orosz külügyi szóvivő pedig arról számolt be, hogy hazája hadügyminisztériuma naponta létesít humanitárius folyosókat a polgári személyek evakuálására. Marija Zaharova megjegyezte: már kétszer szerveztek hadifogolycserét is.
Mariupol továbbra is blokád alatt marad. A BBC által idézett ukrán elnök azt állítja, mintegy százezer civil továbbra sem tudja elhagyni az Azovi-tenger partján fekvő ostromlott várost, ahol szerinte „embertelen körülmények” uralkodnak.
Greenpeace-aktivisták „Oil fuels war” (az olaj a háborút táplálja) feliratot pingáltak egy orosz kőolajat szállító tankerre Fehmarn német sziget közelében(Fotó: dpa via AP/Beta)
Odesszát rakétákkal lőtték. A Fekete-tenger legfontosabb ukrán kikötővárosát az elmúlt napokban rendszeresen támadták orosz hadihajók.
Az észak-ukrajnai Csernyihivban az oroszok – Vjacseszlav Hausz regionális kormányzó szerint – lebombáztak egy hidat, amely a civilek kimenekítésére szolgált volna, illetve azon keresztül szállították a humanitárius segélyeket az ostromlott városba, ahol már áram és víz sincs. Az oroszok által korábban elfoglalt Herszonban is humanitárius katasztrófa fenyeget. Az ukrán külügy arról tájékoztatott, hogy a város kritikus élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenved.
Tegnap Kijevet is robbanások rázták meg, a főváros térségéből pedig harcokat jelentettek. Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írja, hogy előző nap orosz támadás érte Kijev egyik kerületét, ahol egy ember meghalt, három megsebesült. Kedden éjjel egy közeli nagy élelmiszerraktárnál és húsfeldolgozó üzemnél is tüzérségi lövedékek, vagy rakéták csapódtak be, amelyek mindkét létesítményt lerombolták és megsemmisítettek több tonna élelmiszert.
