Megünnepelték Magyarország születésnapját

A legmagyarabb nemzeti ünnep, Magyarország születésnapjának a megünneplése a magyar fővárosban az idén is a már bejáródott forgatókönyv szerint zajlott az elmaradhatatlan ünnepi programokkal. A hagyományoknak megfelelően Sulyok Tamás államfő jelenlétében zászlófelvonással vették kezdetüket az ünnepi események. Ezt a tisztavatás, a fiatal katonák ünnepélyes eskütétele követte.

A Duna fölött ezután nagy számú közönség jelenlétében az idén is megtartották a légi parádét a magyar honvédség légi alakulatai. A budapesti programok a Kossuth Lajos téren folytatódtak, Az érdeklődők 18 óráig ingyenesen megtekinthették, a középkori magyar államiság legfontosabb történelmi jelképét, az Országházban őrzött Szent Koronát. A Kossuth-tér közelében megtekinthető volt a rekonstruált Aranyvonat is, amelyben az 1938-as Szent István-évben körbehordozták a Szent Jobbot az egész országban.

Szintén a hagyományokhoz híven, délután a Szent István-bazilikában ünnepi szentmisét celebráltak. A fővárosi ünnepi események csúcspontjának most is az esti tűzijátékot szánták a szervezők, amelyet lapzártánk után rendeztek meg, ha az idő megengedte, az operatív törzs ugyanis fenntartotta a jogot, hogy szükség esetén akár az utolsó pillanatban is lemondja a megrendezését. Az előkészületek szerint Európa legnagyobb tűzijátéka a Petőfi hídtól a Margitsziget alsó harmadáig mintegy öt kilométeres hosszúságban zajlik le tűzi- és fényjátékok sorozatával, drónshow-val tarkítva.

Az ünnep alkalmából tartott szokásos díjkiosztó rendezvények legfontosabbikát is megtartották, kiosztották a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet, amelyet Krausz Ferenc Nobel- és Wolf-díjas fizikus vehetett át Sulyok Tamás magyar államfőtől.

A Magyar Ízek utcája most is a legkülönfélébb ínyencségekkel várta a látogatókat, köztük az idei Magyarország tortájával és a Szent István-napi kenyérrel.

A Városok Sétánya nevű kiállítást az Alkotmány utcában rendezték meg. A Hősök Útja programjain a Tóth Árpád sétányon hét történeti színben hagyományőrző csoportok és színészek rövid, 10–15 perces jeleneteket adtak elő.

A fővároson kívüli események talán leglátványosabb Szent István-napi eseménye, a Debreceni Virágkarnevál sem maradt el.

„A HAZÁÉRT MINDHALÁLIG!”

Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen kedden reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel, majd a honvédtisztjelöltek letették ünnepélyes esküjüket. A ceremónián Sulyok Tamás államfő mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, kormánytagok, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő vett részt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt mondta, az előző generációk hosszú sorának soha nem jutott teljes béke, nem volt még olyan kor, amikor kiképzett katonákra ne lett volna szükség. Ma is vannak olyan erők, amelyek a háborútól hasznot és hatalmat remélnek, a magyarok azonban békét akarnak, ezért a haza védelméből a mi nemzedékünknek is kijut a maga része – emelte ki.

Egyetlen ország és nemzet sem hanyagolhatja el ezt, az önmaga iránti legfontosabb kötelességét, hiszen bármely állam és nemzet csak úgy létezhet, ha megvédi határait, polgárait, hitét, nyelvét és kultúráját – jelentette ki a miniszter.

Úgy fogalmazott, „ősi katonanemzet vagyunk a magunk magyar módján, készek és képesek vagyunk az önvédelemre, háborítatlanságunk védelmére, a határaink biztosítására, a megújulásra, egy modern hadseregben való szolgálatra”. Arról is beszélt, hogy az ország védelmi képességét napról napra erősítik: 2010 után újra kellett építeni a honvédelem egész rendszerét, megtalálni azokat a formákat, amelyek az ország lehetőségei között a kor viszonyainak leginkább megfelelően alkalmasak a haza védelmére.

„Miközben szorosan együttműködünk NATO-szövetségeseinkkel, és teljesítjük a közös védelemből ránk háruló feladatokat, fel kell készülni a háborús idők fenyegetéseinek elhárítására is” – mondta, megjegyezve, hogy fontos a NATO-szövetség, de közben óvnunk kell nemzeti érdekeinket a szövetségen belül is.

KRAUSZ FERENC KAPTA A SZENT ISTVÁN-RENDET

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vehette át kedden a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet az augusztus 20-ai állami ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.

Sulyok Tamás a díjátadó ünnepségen kiemelte: Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk, a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.

A köztársasági elnök hozzátette: Krausz Ferenc és társai új eszközöket adtak az emberiség kezébe, amelyekkel vizsgálhatóvá váltak az atomokat felépítő elektronok mozgásai és energiaváltozásai, s ezzel végtelen távlatokat nyitottak.

A fénysugár, amellyel Krausz Ferenc világít, egy eddig teljesen ismeretlen dimenziót tesz láthatóvá. A felfedezés életeket menthet az orvoslásban, megújíthatja a fizika és kémia számos tételét, elméletek újragondolására késztet más kutatókat, mozgásba hozza a világot – hangsúlyozta.

Az államfő hozzátette: mindez azért következhetett be, mert volt valaki, aki kitartó munkájával, zseniális meglátásaival lépést tartott a nemzetközi tudománnyal, majd egy ponton az élre tört és egyedit alkotott.

„Sikere világsiker, és minket, magyarokat is magasba emel” – mutatott rá Sulyok Tamás.

Emlékeztetett: sok magyart ismerünk, akit tudása, tehetsége és szorgalma emelt magasra, akinek sikerült akadályokat leküzdenie. Alkotásaikkal, találmányaikkal fontosak lettek hazánk és sokak számára, a legmagasabbra azonban csak kevesen érhettek el.

Ők azok, akik világhódítók a tudományban, akik előrébb viszik az emberiséget, akik dicsőséget szereznek a magyar névnek. „Mai kitüntetettünk ilyen ember” – hangsúlyozta, hozzátéve: eredményeinek köszönhetően az emberiség sorsát formáló kérdésekben előrébb léptünk.

Mindehhez társul a haza iránti szeretete, külföldön is megmarad magyarnak, segíti a jövő magyar kutatóit, magyar tudósait és felelősséget visel a magyar tudományos életért – méltatta az államfő Krausz Ferencet.

A díjátadón Krausz Ferenc megköszönte a miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a megelőlegezett bizalmat és a folyamatos támogatást, amelynek köszönhetően az elmúlt években Magyarországon sikerült egy világviszonylatban is párját ritkító csapatot felépítenie.

Krausz Ferenc elmondta: a csapat célja lerakni a jövő megelőző orvoslásának alapjait, hogy a mainál sokkal hatékonyabban működő egészségvédelmet tudjanak, nemcsak Magyarországon, hanem reményeik szerint az egész világon, létrehozni.

Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János korábbi államfő és házastársa, Pintér Sándor belügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

HÁLÁVAL TARTOZUNK AZ ÚJ KENYÉRÉRT

Nagy István magyar agrárminiszter az ünnep alkalmából a közösségi oldalán az új kenyér fontosságára emlékeztetett, ami a sokarcú, a nemzeti és a vallási ünnep elemeit ötvöző Szent István-napnak szintén az egyik fontos összetevőjévé vált idővel.

„A kenyér mindig az élet és a megmaradás üzenetét hordozza, éppen ezért hálával tartozunk a gazdáknak, akik munkájának és kitartásának köszönhetően augusztus 20-án megszeghetjük az új kenyeret” – jelentette ki az agrárminiszter videóüzenetében.

Az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a videóüzenetben Nagy István arra emlékeztetett, hogy augusztus 20-án nemcsak az államalapítást ünnepeljük és Szent István királyunkra emlékezünk, hanem hálát adunk és köszönetet mondunk az új kenyérért is.

Nekünk, magyaroknak a búza és a belőle sütött kenyér az életet jelképezi – emelte ki.

A magyar agráriumban dolgozóknak hála, sikerrel lezajlott az aratás, az ország kenyere biztosított, amiért köszönettel tartozunk. A kenyérben benne van a gazdálkodók fáradsága, verejtéke és a kihívásokkal szembeni kitartása is – tette hozzá a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a nyári aratású növényeknél a saját szükségleteinken túl jelentős, több millió tonnás export árualap is képződött. Az őszi búza idei, több mint 864 ezer hektáros területén az országos termésátlag elérte az 5,8 tonnát hektáronként. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is – jegyezte meg.

A hektáronkénti hozamok és a terület alapján az idén összesen csaknem 5 millió tonna búza termett, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves magyarországi felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli magyarországi éves őrlési szükséglet kielégítéséhez – emelte ki az agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, amikor megszegjük az új kenyeret, akkor mindig jusson eszünkbe a gazdák szorgalma a földeken, a molnárok erőfeszítése a malmokban és a pékek verejtékes munkája a kemencék előtt, amire minden nap nélkülözhetetlen szükségünk van. Gondoljunk rájuk tisztelettel és megbecsüléssel – áll a közleményben.

SZENT ISTVÁN MUNKÁJÁNAK FOLYTATÓI

A Szent István-nap természetesen nemcsak a budapesti állami ünnepségekre korlátozódott, az egész Kárpát-medencében ünnepeltek, sőt nem túlzás kijelenteni, hogy a világon mindenütt, hiszen ma már a föld minden kontinensén jelentős számban vannak jelen a magyarok.

Debrecenben megtartották immár ötvennyolcadik alkalommal a város védjegyévé váló augusztus 20-ai virágkarnevált, amelyen több százezer élő- és száraz virágokkal feldíszített virágkocsi, és köztük mintegy ezerötszáz táncos, zenész, mutatványos vonult végig Debrecenen.

Erdélyben, Kolozsváron az ünnep alkalmából egy, a magyar állam támogatásából épült óvodát adtak át.

„Büszkén mondhatjuk, hogy mi is első királyunk munkájának vagyunk a folytatói, amikor egy életerős közösséget építünk a Kárpát-medencében, mely teljes szívvel vallja magát kereszténynek és magyarnak” – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár kedden Kolozsváron.

A politikus a magyar állami támogatással felépített Donát úti óvoda és bölcsőde avatóján vett részt az erdélyi városban. A Makovecz Imre tervezte Donát úti református templomban tartott hálaadó istentiszteleten mondott ünnepi beszédében közölte: ez a közösség örömmel tanítja a magyar nyelvre, járatja magyar bölcsődébe, óvodába gyermekeit.

„Hogy felnőttként majd ők is olyan nemzedék tagjai legyenek, akik örömmel építik, szívesen és sikeresen, tovább a magyarok katedrálisát” – mondta. Hozzátette: erre szövetkezett Magyarország nemzeti kormánya és az Erdélyi Református Egyházkerület.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: „Magyarul tanulni és magyarul beszélni nem hátrány, nem lehet hátrány. Magyarul álmodni és magyarul sírni, magyarul örülni a mi megismételhetetlen életünk. Magyarnak lenni jó!”

Felidézte az államalapítás sorsdöntő pillanatát, majd a múlt évtizedek nehézségeire emlékeztetett, amikor a kommunizmus alatt meggyengült, megtört erdélyi magyar közösségnek vissza kellett adni a reményt, hogy a szülőföldön lehet és érdemes élni, építkezni. Hozzátette: azóta számos iskola, intézmény épült Erdélyben, sok az egyházakkal közösen.

Bibza Gábor, a törökvágási református egyházközség lelkészének köszöntője és a negyedbeli gyerekek műsora után az épületre Kató Béla püspök mondott áldást.

@kep3 =

@kep5 = 

@kep6 = 

@kep7 =