2024. szeptember 8., vasárnap

Következményei lehetnek Koszovó döntésének

Sajtóértesülések szerint feketelistára kerültek azok a politikusok, akik megszüntetnék a különleges bíróságot

Rosszul fogadta a nemzetközi közösség a koszovói parlament néhány képviselőjének azt a kezdeményezését, hogy a képviselőház szavazzon a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság megszüntetéséről szóló javaslatról. A valamikori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gaztetteit kivizsgálni hivatott bíróság megszüntetését még tavaly december végén javasolta 22 hatalmi parlamenti képviselő.

A Gazetaexpress hírportál értesülései szerint a beterjesztést aláíró képviselők néhány nyugati országokban feketelistára kerültek, így nem kaphatnak beutazási vízumot ezekbe az országokba. Nataliya Apostolova, az Európai Unió koszovói irodájának a vezetője szerda este rámutatott, ha a parlament megszavazza a bíróság megszüntetéséről szóló javaslatot, azzal aláássa Koszovó megbízhatóságát. A szóban forgó bíróság nem Koszovó ellen irányul, sőt, éppen ellenkezőleg, Koszovó érdekében alakult meg, hiszen az intézmények és a koszovói társadalom bebizonyíthatják, hogy felelősségteljesek, és képesek szembesülni a múlttal – nyomatékosította Apostolova, aki szerint a koszovói társadalom java része tudni szeretné, hogy vannak-e körükben olyanok, akik gaztetteket követtek el.

– Az a benyomásom, hogy a különleges bíróság majdani feladatát eddig nem megfelelően értékelték, ezzel pedig téves látszatot keltettek, és félrevezették a társadalmat. Szó sem volt az etnikai tisztogatás vagy az UÇK tagjainak, illetve egyéb csoportok kollektív bűnösségének a megállapításáról. A bíróság feladata kivizsgálni és megállapítani az egyéni felelősséget. Ha esetleg megszavazzák a bíróság megszüntetéséről szóló döntést, Koszovó azzal kizárja magát a nemzetközi közösségből. Mi a jövőben is támogatni szeretnénk Koszovót, ugyanakkor egy ilyen döntés meghozatalát követően nem biztos, hogy folytatódhatna ez a támogatás. Ez nem jelenti azt, hogy beleavatkozunk Koszovó belső ügyeibe. Koszovó politikai vezetőivel találkozván csupán felhívjuk a figyelmüket arra, hogy milyen következményei lehetnek egy ilyen döntésnek – fogalmazott Apostolova.

Greg Delawie, az Amerikai Egyesült Államok koszovói nagykövete korábban szintén azt nyilatkozta, hogy súlyos következményekkel kényszerül majd mindenki szembesülni, aki támogatja a bíróság megszüntetéséről szóló javaslatot. Lehet, hogy egyesek bizonyos értékekért harcoltak, ugyanakkor vannak olyanok, akiknek súlyos gaztettekért kell felelniük – tette hozzá. A nagykövet szerint személyes érdekek vezérelik azokat, akik ilyen javaslatot terjesztettek a parlament elé, és ezeknek nem lenne szabad felülkerekedniük a közérdeken.

A portál értesülései szerint Hashim Thaçi, Koszovó államfője mostanra megváltoztatta a véleményét, és nem ellenzi a bíróság működését, Ramush Haradinaj kormányfő viszont állítólag kitart álláspontja mellett, hogy a bíróság nem kezdheti meg a munkáját. Thaçit és Haradinajt, az UÇK valamikori vezetőit azok között emlegetik, akik ellen már összeállították a vádiratot, amelynek alapján a különleges bíróságnak kellene döntenie esetleges bűnösségükről.