Antonio Tajani, az Európa Parlament elnöke mai szerbiai látogatása során kiemelte, a 2018. év sorsfordító lehet Szerbia számára, Szerbia és Montenegró ugyanis már 2025 előtt tagja lehet az EU-nak. Majd bejelentette Jean-Claude Junckernek, az Európa Bizottság elnökének és Donald Tusknak, az Európa Tanács elnökének látogatását is. Mint mondta, ők is azzal az üzenettel érkeznek majd, hogy Szerbia fontos az EU számára, illetve fontosnak tartja, hogy az EU tagjává váljon.
Ana Brnabić és Antonio Tajani az EU bővítéséről tárgyalt (Fotó: Beta)
Antonia Tajani tegnap Belgrádban számos tárgyalást lefolytatott a szerbiai vezetéssel, így tárgyalt többek között Maja Gojkovićtyal, a parlament elnökével, Ana Brnabić kormányfővel és Aleksandar Vučić államfővel is, ami után kiemelte, derűlátóbban látja Szerbia helyzetét.
A Gojkovićtyal folytatott beszélgetést követően elmondta, az EU felismeri és elismeri Szerbiának az európai úton tett erőfeszítéseit. Szerbiát ugyanis hídnak tekinti a Balkán országai és Brüsszel között.
Elmondta továbbá, hogy az ország helyzetének megerősítése érdekében Szerbiában szükség van a kis- és a középvállalkozások megerősítésére, új munkahelyek létrehozására és a munkanélküliség csökkentésére, ugyanakkor az emberi jogok és a demokratikus alapok megerősítése is szükséges, illetve az illegális migrációk megfékezésén is munkálkodni kell, valamint a közbiztonság fokozásán, hiszen Szerbia kulcsfontosságú szerepet tölt be a Balkán békéjének és stabilitásának, így az EU stabilitásának megőrzésében.
Aleksandar Vučić megköszönte Tajani, illetve az Európa Parlament Szerbia iránt tanúsított támogatását, valamint kiállását az EU-bővítések mellett. Ana Brnabić reményének adott hangot, hogy a februárban Strasbourgban bemutatásra kerülő EU-bővítési Stratégia kedvező lesz Szerbia számára is, és rámutatott arra, hogy Szerbia kész az új tárgyalási fejezetek megnyitására. Felkészültségét az eddig megvalósított reformok is igazolják.
Vučić a gazdasági mutatókra hívta fel a figyelmet, arra, hogy 2012 és 2017 között Szerbia és az EU közötti árucsere-forgalom 47 százalékkal nőtt, és Szerbia 80 százalékkal több árút szállít az EU országaiba, mint korábban.
Vučić elmondta, az európai úton az egyik legnehezebb feladat Koszovó kérdése, illetve a Belgrád–Priština-párbeszéd lefolytatása, és hozzátette, hogy az EU egy jogi szempontból kötelező értékű dokumentum kidolgozására számít Prištinával.
Ezt Tajani is megerősítette, hiszen mint rámutatott, az EU kifejezetten támogatja a Koszovóval folytatott tárgyalásokat, a feszültség csökkentését, mert csak ezt követően válhat az EU tagjává.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a joguralom megerősítésén is dolgoznia kell Szerbiának, hiszen a joguralom nem opció, hanem kötelezettség, az egységes és demokratikus Európa alapfeltétele.
– A szólásszabadság a demokratikus és polgári társadalom alapkövetelménye, így az újságírók, illetve mindazok támogatására szükség van, akik a joguralom mellett szállnak síkra – mondta Tajani.
