A koronaőrök a Szent Korona hiteles másolatával a Szent István-szobornál (Fotó: Máriás Endre)
Helyszíni tudósítás
Kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a hétvégén a Szent István-napot a szlovéniai Lendván, a muravidéki magyarság központjában, ahol az államalapító magyar király tiszteletére szervezett nagyszabású ünnepségsorozat központi eseménye keretében a város szívében első alkalommal megtartott ünnepi körmenetben a Szent Korona hiteles másolatával és a koronaőrökkel együtt a Kárpát-medence több magyarok által lakott régiójának, köztük Vajdaságnak a képviselői is részt vettek.
Az első alkalommal megtartott ünnepi körmenet résztvevői Lendva központjában
A lendvai Szent István-napi ünnepi körmenet vasárnap délután a Zala György téren található, Makovecz Imre által tervezett, rendkívül impozáns Színház- és Hangversenyterem elől indult, majd Lendva központján áthaladva a Templom téren található Szent István-szobornál ért véget. A körmenetben a koronát vivő koronaőrök és az egyházi méltóságok, valamint az állami és a nemzetiségi képviselők mellett részt vettek a letenyei Mura Menti Fúvósok, a huszárok, a borvitézek, a cserkészek, a tűzoltók, a népdalkörök és a gyermek-néptánccsoportok tagjai, valamint az egy nappal korábban megtartott Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivál vendégei, köztük a péterrévei Tisza Mente Közművelődési és Népművészeti Egyesület Tisza néptáncegyüttesének tagjai is.
A Templom téren található Szent István-szobornál megtartott emelkedett hangulatú ünnepség kezdetén Kološa Tanja szólóénekes és a jelen lévő művelődési csoportok képviselői közösen elénekelték az Ó, Szent István, dicsértessél című moldvai népdalt, majd Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta, a rendezvényt az együttélés jelképének szánták, hiszen – ahogyan fogalmazott – a koronának a múltban kétségkívül volt hatalmi ereje is, hiszen egy országot képviselt, ugyanakkor egyesítő ereje is volt: egyesítette a különböző nemzetiségű és vallású embereket. „Egy nemzeti ünnepet nemzeti érzelmek nélkül nem lehet megünnepelni, hiszen a szerelem is attól olyan különleges, hogy valaki iránt érzünk valami különlegeset. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az összes többi embert megvetnénk. A muravidéki magyar közösség a múltban arra törekedett – és ígérem, hogy a jövőben is arra fog törekedni –, hogy a magyar kultúrát és őseink anyanyelvét megőrizze. Tettük mindezt úgy, hogy elfogadtuk és tiszteletben tartottuk a másságot” – magyarázta Horváth Ferenc. „A múltban az itt élő embereknek, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek vagy milyen valláshoz tartozóak voltak, számos problémát okozott a mindenkori hatalom. Meg kellett tanulnunk azt, hogy a hibát nem lehet hibával javítani, végérvényesen be kell látnunk, hogy a múlt sebeit le kell zárnunk, hiszen a jövőt nem lehet gyűlöletre építeni, csakis szeretetre és egymás iránti tiszteletre. A muravidéki közösség ennek szellemében dolgozott eddig is, és ezután is ennek szellemében kíván dolgozni” – szögezte le a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke.
Dr. Turk Žiga szlovén oktatási, tudományos, kulturális és sportminiszter beszédében hangsúlyozta, minden nemzetnek megvan az ünnepe, amelynek nagy figyelmet szentel, majd hozzátette, a szlovén nemzet február 8-án éppen olyan nagy tisztelettel és odaadással emlékezve ünnepel, mint a magyar nemzet augusztus 20-án. „A magyar nemzetiség térségünkben békésen él együtt a szlovén nemzetiséggel. Szlovénia igen aktív nemzetiségi politikát folytat. Itt nincsenek gondok azzal, hogy az emberek nem értenék meg egymást, ugyanis valamennyien a gazdasági fellendülés elősegítésén fáradoznak, ami azért fontos, mert csak így tudják megőrizni a nyelvüket és kulturális örökségüket. Szlovénia mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdaságban tapasztalható válság ne érintse közvetlenül a magyar kultúrát és a magyar közösséget, hiszen azt vallja, hogy a gyengébbekről gondoskodni kell, a nemzetiségi közösségeket pedig azért sorolja a gyengébbek közé, mert nincsenek sokan, és ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy fennmaradjanak. A kormánynak éppen ezért külön testülete is van, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik” – magyarázta a miniszter, aki elmondta, nagyon örül annak, hogy sokan ünnepelik együtt a Muravidéken Szent István napját, majd hozzátette, azt szeretné, hogy Rábavidéken is hasonló ünnepséget szervezhessenek majd február 8-án az ott élő szlovénok számára – amiben az ünnepség előtt meg is állapodtak Balog Zoltánnal, Magyarország emberierőforrás-miniszterével.
Balog Zoltán, Magyarország emberierőforrás-minisztere köszöntőjében kifejtette, Szent István ünnepét ünnepelni Magyarország határain kívül magyarul, mindig szívbemarkoló érzés. „Nem a gyógyult vagy éppen gyógyulatlan sebek felemlegetése ez, hanem a csodálatnak a kifejezése, melyet első keresztény királyunk műve iránt érzünk. Egy olyan életmű ez, melynek érvényességét, súlyát, üzenetét nem tették zárójelbe, nem semmisítették meg az országhatárok változásai, a modern kor technikai vívmányai, az államelméletek nagy felismerései, semmi és senki nem tudta elsöpörni Szent István művét. Az a sok-sok változás, mely életünket – éljünk a határok bármelyik oldalán – mássá teszi, mint az előttünk élt nemzedékekét, nem fogott ki a nagy király alkotásán. S mióta Szent István napját megünnepeljük, ennek a csodának a titkát kutatjuk, kérdezzük, van, amikor vitatkozunk is róla, de leginkább hódolattal adózunk neki. A csodálni való az maga az állam létrehozatala, annak a szerkezete, a felépítése, a szervezettsége, amely egyszerre jelentett ezer éven keresztül biztos keretet minden veszteség, széthullás, megszállás, belső viszály ellenére, és ugyanakkor pedig volt ennek az államnak egy összetartó eszméje, a kereszténység, mely a magyar államhoz hasonlóan sok-sok válságon, szakadáson, szembenálláson ment keresztül, de mégis, így is erőforrás, értelmezési keret, amely reménye lehet a magyaroknak, reménye lehet a nemzeti sorstragédiák idején, a családi megpróbáltatások idején és a személyes életválságok idején is. Ez ma is így van, szükségünk van a jó államra, mely az életünknek biztos keretet nyújt, és szükségünk van egy olyan közös eszmére, melyhez ugyan mindenki megteremtheti a saját viszonyát, de mégis ugyanazon a nyelven tesszük ezt, nemcsak nyelvtanilag, a szavak jelentését értve, hanem lelkileg és szellemileg is. Mi, magyarok egy nyelven beszélhetünk múltunkról, jelenünkről és jövőnkről, ugyanazt a Szent István-i mércét alkalmazva, éljünk akár Budapesten, Lendván, Kassán, Kolozsváron, Szabadkán, Eszéken vagy New Yorkban” – fogalmazott Balog Zoltán, aki Szent István életművének titkát elemezve elmondta, két dolgot kötött össze: a formát, azaz az államot és a tartalmat, azaz az eszmeiséget, a kereszténységet, és mindezt a személyével hitelesítette. „Szent István bizalmat teremtett mindazok felé, akik az államtól várták az életüknek a megőrzését és kiteljesedését. Erre a bizalomra volna a legnagyobb szükség a jövőben is. Világunk válságban van. Van pénzügyi és gazdasági válság. Bizony ennek legtöbbször szociális válság a következménye, és mindezt kíséri a lelkeknek a válsága. A lelkek válsága idején a legfontosabb a bizalom. A jó gyógymód, a válságot kezelő eszközök mind fontosak. De a legfontosabb mégiscsak a bizalom. Hogy Önök, a polgárok elhiggyék, hogy az Önök állama Önöknek valóban jót akar. Akkor, amikor a válságot kezeli, akkor nemcsak meg akarja úszni a válságot, nemcsak meg akarja tartani a saját politikai hatalmát, hanem azt is akarja, hogy a polgárai a lehető legkisebb veszteséggel éljék túl azt, ami a válság a szó legtágabb értelmében. És ez nem megy bizalom nélkül” – magyarázta Balog Zoltán, majd kifejtette, fontos tudni, hogy a politikának nincs más dolga, mint hogy azt őrizze, és azt erősítse, ami összeköt bennünket, ami egymásnak a védelmét és megbecsülését jelenti. „Hogy Önök ne érezzék úgy, hogy az, hogy Önöknek két állama is van, veszteség, hanem azt érezzék, hogy az, hogy Önöknek két állama is van, nyereség. Az eggyel több. Önök úgy lehetnek itt magyar polgárok – most már magyar állampolgárok is –, hogy közben tisztességes szlovén állampolgárok is. Nagyon fontos, hogy vigyázzunk erre a közösségre, vigyázzunk egymás jó hírére, hogy senki se használja ki azt, ami válság, ami nehézség, arra, hogy hangulatot keltsen a másik népcsoport ellen. Ne engedjük bántani egymást! Mi azt tudjuk ígérni, hogy nem fogjuk engedni bántani a szlovéniai magyarságot, nem fogjuk engedni a szlovéniai magyarság hírének a gyalázását, hanem megvédjük, és visszautasítunk mindent, ami arra szolgál, hogy feszültséget és zavart keltsen a két nép között” – fogalmazott a miniszter, majd az új magyar alkotmányt idézve hozzátette: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Magyarország elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal, szögezte le Balog Zoltán, hozzátéve, a jó állam nem hagyja magára a határon kívüli magyarokat sem.
A köszöntők után a lendvai és lenti hittanosok közösen előadták a Szállj, dalom! című produkciójukat, majd a résztvevők megkoszorúzták Szent István szobrát, amihez az Egyesített Muravidéki Citerazenekar szolgáltatta a zenei aláfestést. Az ünnepség folytatásában a résztvevők a Mura Menti Fúvósok kíséretével közösen elénekelték a Szózatot, majd az ünnepség a Szent Katalin római katolikus templomban ünnepi szentmisével zárult, amelyet a papság jelen lévő tagjai, valamint dr.Peter Štumpf muraszombati püspök közreműködésével dr.Veres András szombathelyi megyés püspök celebrált, a szentmise végén pedig Bódis Tamás szentlászlói református lelkész is megáldotta az egybegyűlteket.