Nagyszabású ünnepségsorozattal ünnepelték meg a hétvégén a jubileumi ötödik falunapot a szlovéniai Völgyifaluban, ahol az érdeklődők a sokszínű kulturális és szórakoztató programok sorában a tavalyi évhez hasonlóan idén is figyelemmel kísérhették a vajdasági vendégek különleges produkcióit is. A vajdasági fiatalok különleges élmények sorával gazdagodtak muravidéki tartózkodásuk során.
A rendezvénysorozat központi eseményeként meghirdetett kulturális műsor kezdetén Balaskó József, a völgyifalui helyi közösség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki kifejtette, a közösségformálás, az egymás iránti megbecsülés és az egymás iránti szeretet vezérelte a helyi közösség tanácsát öt évvel ezelőtt, amikor úgy döntöttek, falunapot szerveznek azzal a célkitűzéssel, hogy a rohanó mindennapokban is megpróbálják kivinni a falu lakosságát a festői környezetbe, a több száz éves tölgyek alá, ahol a mindennapi gondokról megfeledkezve, önfeledten tudnak beszélgetni és felhőtlenül jól tudják magukat érezni együtt.
– Úgy gondolom, öt év után kijelenthetjük, jó döntés volt, hiszen egyetlen falunap sem múlt el úgy, hogy csökkent volna a résztvevők száma, éppen ezért annak ellenére, hogy szabad téren vagyunk, minden évben azt mondhatjuk, teltházas a rendezvényünk. Az a munka, amit ebbe a rendezvénysorozatba belefektettünk, sokkal könnyebbnek tűnik akkor, ha tudjuk, milyen jól érzik itt magukat a falubeliek és a környező településekről érkező vendégeink is. Külön öröm számunkra, hogy velünk vannak vajdasági vendégeink, barátaink is, hiszen az, hogy vajdasági fellépők produkcióival gazdagítjuk a programot, már-már hagyománnyá vált a falunap életében – hangsúlyozta a helyi közösség elnöke, aki kitért arra is, hogy az idei év különösen fontos a falu életében, hiszen Völgyifalu hatszázkilencven évvel ezelőtt jelent meg először az írásos anyagokban, majd hozzáfűzte, az évforduló alkalmából külön rendezvényt szerveznek majd, ugyanis nagyon fontosnak tartják, hogy együtt ünnepeljék meg a jubileumot.
A falunap programja ezt követően az idén első ízben megszervezett Faluolimpiával folytatódott, ahol a résztvevők – köztük a vajdasági vendégek is – különféle ügyességi játékokban mérték össze felkészültségüket, majd a rendezvénysorozat késő éjszakába nyúló, ám kiváló hangulatú zenés-táncos mulatsággal zárult.
A vajdasági fiatalok Hajnal Anna vezetésével utaztak Szlovéniába, aki a falunapi programok befejeződése után lapunknak nyilatkozva elmondta, ahogyan tavaly, úgy idén is óriási élményt jelentett számára az, hogy felléphetett a völgyifalui közönség előtt.
– Völgyifaluba már szinte hazajárunk, hiszen mindig olyan nagy szeretettel fogadnak bennünket, amit nagyon nehéz szavakba önteni, éppen ezért az elmúlt évek során mi is nagyon megszerettük az itt élő magyar közösséget, ugyanis mi is és ők is nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy mi, határon túli magyarok összetartsunk, és folyamatosan ápoljuk azokat a kapcsolatokat, amiket az évek folyamán sikerült kialakítanunk. Külön örülök annak, hogy éppen egy ilyen tiszta szívű, a magyarság megmaradását szívügyének tekintő családdal hozott össze bennünket a sors, mint amilyen a Balaskó család – fogalmazott Hajnal Anna, majd hozzátette, a színpadon állva annyira erőteljesen áthatotta őket az összetartozás élménye, hogy szinte meg is feledkeztek arról, hol is vannak valójában. Mindezt megerősítette Szalai Bence is, aki Annával együtt lépett színpadra.
– Számomra is csodálatos élmény volt a fellépés. A vajdasági költők műveiből, valamint megzenésített versekből összeállított műsorunk témáját a táj és a szerelem viszonya képezte. Azt azonban, hogy mi is történt a színpadon, alig tudom felidézni. Kint voltunk a szabadban, a hatalmas tölgyfák árnyékában, köröttünk pedig festői tájat láttunk, bármerre is néztünk. Azután Anna énekelni kezdett, és a közönséggel együtt valamiféle téren és időn kívüli álomba merültünk. Csak lebegtem, lebegtem, láttam, ahogy járnak az ujjaim a fogólapon, hallottam a hangokat, de olyan volt, mint ha nem is én gitároztam volna. Nagyon furcsa érzés volt számomra. A fellépés után rengetegen gratuláltak, szinte mindenkinek volt hozzánk egy-két kedves szava. Ebből és a csillogó szempárokból tudtam, hogy a nézők is részesei voltak annak a csodának, amit mi átéltünk – magyarázta lelkesen Szalai Bence.
A különleges környezet inspirálóan hatott Csonka Ferencre is, aki a fellépés után azt is elárulta, hogy többféle módon is kötődik Szlovéniához, ugyanis a nagymamája szlovén nemzetiségű volt, ezért – ahogyan fogalmazott – egy kicsit neki is játszott a több száz éves tölgyfák árnyékában elhelyezkedő színpadon.
– A programot hegedűjátékommal igyekeztem színesebbé tenni. Mivel ezúttal szólistaként léptem a közönség elé, igyekeztem olyan rövid, de frappáns összeállítást készíteni, amely egyetlen hegedű hangjával is képes érdekes és maradandó élményt nyújtani a hallgatóságnak. Úgy tűnik, sikerült, hiszen a közönség nagyon pozitívan fogadta a szereplésemet, rengetegen gratuláltak, ami nagyon jól esett. Nagyon örültem annak, hogy itt lehettem és felléphettem a völgyifalui magyarok előtt – fogalmazott Csonka Ferenc, majd hozzátette, a rendkívül gazdag program, valamint a zamatos ételek és az üde muravidéki borok mellett a szervezők kedves fogadtatásának és a házigazdák határtalan vendégszeretetének köszönhetően nemcsak maga a rendezvénysorozat, hanem az egész szlovéniai vendégeskedés is varázslatos hangulatban telt el számukra, éppen ezért valamennyien abban bíznak, hogy rövidesen újra ellátogathatnak majd a Muravidékre, továbbépítve ezáltal a két térség fiataljainak igen gyümölcsöző kapcsolatát.
