Az előző magyar kormány által kezdeményezett Márai-program – amelynek legfőbb célja az irodalmi művek könyvtárakba, és ezáltal az olvasókhoz való eljuttatása – az elmúlt hónapok során több változáson ment keresztül. A könyvtárak összesen ötszáz szépirodalmi és ötszáz tényirodalmi műből válogathatnak majd, amelyeknek listáját a kiadók javaslatai alapján az ebből a célból megalakított kollégiumok állítják össze. A programba negyvennyolc határon túli könyvtár is bekerül majd.
A magyar kultúra napja alkalmából a hétvégén Zentán megtartott központi ünnepség keretében szervezett Kárpát-medencei kulturális fórum 2011 című tanácskozás vendége volt Lakatos Mihály, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsosa is, aki felszólalásában a Márai-programmal kapcsolatosan közölt részleteket. Kiemelte, hogy a Márai-programot skandináv minta alapján hozták létre, általa a magyar állam egymilliárd forintot fordít arra, hogy a művek eljussanak a könyvtárakba, a könyvtárakon keresztül pedig az olvasókhoz.
– Azért kiváló ez a találmány, mert egy összeggel támogatja a könyves szakma minden szegmensét, sőt a könyvtárosokat és az olvasókat is. Az előző koncepciók kapcsán sokféle vita alakult akkor, amikor felvetődött annak a kérdése, hogy kik vehetnek majd részt benne, mekkora szerep jut a hazai és mekkora a határon túli könyvkiadóknak, egyáltalán melyek minősülnek határon túli magyar kiadóházaknak stb. Mindezt azonban egy mozdulattal eltöröltük, mert azt mondtuk: a Márai-programban a mű számít. Tehát az, milyen az adott alkotás, fontos-e vagy sem a nemzeti kultúrkincs szempontjából. Éppen ezért egyelőre nem lehet megjósolni, mely kiadók kerülnek bele a programba, és melyek nem. Egyértelmű azonban, hogy azok kerülnek bele, amelyek olyan műveket jelentettek meg, amelyekről a két kollégium – a szépirodalmi és a tényirodalmi – tagjai úgy gondolják, fontos, hogy ott legyenek a könyvtárakban – magyarázta Lakatos Mihály, hozzátéve, a kollégiumok mielőbb, remélhetőleg már január végén kiírják a pályázatokat a könyvkiadók részére, amelyekre bármely olyan kiadóház jelentkezhet, amely magyar nyelvű műveket jelentetett meg, és úgy gondolja, azok fontosságuk okán bekerülhetnek a programba. Minden kiadó legfeljebb hatvan címmel jelentkezhet majd, és az új kormány eltörölte azt az előző koncepcióban még benne szerepelő megkötést is, amely szerint legfeljebb három évvel ezelőtt kiadott könyvekkel lehetett volna jelentkezni. Ám mivel az illetékesek úgy vélték, a könyvtárak állományaiban az elmúlt két évtizedben jelentős hiátusok keletkeztek, elképzelhetőnek tartották, hogy vannak olyan fontos művek is, amelyeket például négy vagy öt évvel ezelőtt adtak ugyan ki, de mindeddig mégsem jutottak el az olvasókhoz. Mivel ezeknek sem nem szerettek volna gátat szabni, úgy döntöttek, nincs időbeli megkötés sem, tehát bármikor kiadott könyvekkel lehet majd jelentkezni.
– Amikor lezárul a pályázat, akkor a két kollégium a kiadók által beadott címekből összesen ezret fog kiválasztani, ötszáz szépirodalmit és ötszáz tényirodalmit, és ezek képezik majd a Márai-program részét 2011-ben. Fontos tudni, hogy mindez két fordulóban bonyolódik majd le, tehát az első félévben ötszáz címet választanak ki a kollégiumok – kétszázötven-kétszázötven lebontásban –, a második félévben, augusztus környékén pedig lesz egy második forduló, amelynek során ugyancsak ötszáz cím kerül kiválasztásra, így áll majd össze az ezer címből álló lista – hangsúlyozta Lakatos Mihály, majd hozzáfűzte: – Ugyancsak eltérés az előző koncepcióhoz képest az is, hogy az ezer címből a bizottságok összeállítanak majd egy háromszáz címből álló úgynevezett nemzeti alapcsomagot, amelybe kizárólag azok a művek fognak bekerülni, amelyekről a két kollégium tagjai úgy gondolják, a nemzeti kultúra szempontjából annyira fontosaknak tekinthetők, hogy minden könyvtár polcain ott kell lenniük.
Az úgynevezett alapcsomagot minden könyvtár meg fogja kapni. De nem mindegyik könyvtár ugyanazokat a könyveket kapja majd meg, mivel a nemzeti alapcsomagokat is a könyvtárak típusaihoz igazodva állítják majd össze. A háromszázon kívül aztán a megmaradt hétszáz cím közül a könyvtárak maguk választhatják ki, melyek azok, amelyekre igényt tartanak.
A programban Lakatos Mihály elmondása szerint hatszáznegyven könyvtár vesz majd részt, és az előző koncepciótól eltérően, amelyben mindössze tizenöt határon túli könyvtár szerepelt, a határon túli könyvtárak számát negyvennyolcra emelték. Az, hogy mely könyvtárak kerülnek majd bele a programba, egyelőre nem ismeretes, hiszen jelenleg is folynak az egyeztetések. Az illetékesek több szakmai szervezettel is konzultálnak majd arról, mely intézményeket javasolják.
A tervek szerint tehát már január végén megjelennek a pályázatok, és akkor indulhat a címek beküldése, a könyvtárak kijelölése, valamint a könyvtárak által felhasználható limit meghatározása is. A főtanácsos hangsúlyozta, a pályázati kiírásban az érintettek minden, a programmal kapcsolatos további részlet is megtalálhatnak majd.
