A nyolcadikosok záróvizsgáján idén már a feladatok 50 százaléka lesz ismeretlen, 25 százaléka részben ismert és 25 százaléka a gyűjteményből kiragadott. A diákok anyanyelvből és matematikából vizsgáznak, de kísérletként kombinált tesztet fognak kitölteni földrajz, történelem, biológia és vegytan tantárgyakból válogatott kérdésekből. Ezekből a tantárgyakból – az anyanyelv és a matematika mellett – majd csak a mostani hatodikosok fognak ,,élesben” vizsgázni nyolcadik végén.
A szabadkai Jovan Mikić Általános Iskolában a nyolcadikosok egész tanévben készülnek a rájuk váró záróvizsgára. A tanév elejétől zajlanak a felkészítő órák anyanyelvből és matematikából. Októberben próbatesztelést végeztek teljesen záróvizsgás körülmények között, tehát mindent úgy szerveztek meg, ahogyan az a valódi vizsgán zajlik: a diákok egyenként ültek a tornateremben elrendezett padokban, és a tavalyi feladatok megoldására ugyanannyi idejük volt, mint a tavalyi év végén a záróvizsgázó társaiknak. Tavasszal még egy ilyen próbatesztelés vár rájuk, miközben felkészítő órákon feladatmegoldásokkal, osztályfőnöki órákon pedig a középiskolákról, a záróvizsgáról való beszélgetéssel készülnek az élesben való megmérettetésre.
– Mindez fontos ahhoz, hogy a diákokban tudatosuljon, hogy mi vár rájuk, megismerjék a szituációt, hogy mi hogyan zajlik, és így kevésbé lesznek idegesek, kevésbé lesz stresszes helyzet maga a záróvizsga – hallottuk Ljiljana Mokan Bogdanović iskolapedagógustól. – Ilyen próbatesztelést minden iskolában végezni kell. Így a stressz kisebb lesz, a felkészültség viszont nagyobb. Néhány osztályfőnöki órán én is részt vettem, és beszélgettünk a diákokkal nemcsak magáról a záróvizsgáról, hanem a középiskolákról, a szakokról is. A záróvizsga kapcsán elmondtuk a diákoknak, hogy ne pánikoljanak be, figyelmesen, nyugodtan olvassák el a feladatokat, és ha valamelyiket sehogyan sem tudják megoldani, akkor térjenek át egy másik feladatra, nehogy kifussanak az időből. Nagyon fontos megmagyarázni a diákoknak és a szülőknek is, hogy a teljesen ismeretlen feladat tulajdonképpen nem is ismeretlen dolgokról szól, hiszen a tananyagból származik, tehát a diákok tanultak róla, csak éppen a feladatgyűjteményben nincs benne. Olyan, mint az iskolai ellenőrzők esetében. A középiskolák szerveznek úgynevezett nyitott ajtó napokat, amikor a végzők diákok (akár szülőkkel együtt) ellátogathatnak a közlépiskolákba, de a mi iskolánk emellett is szervez a diákjaink részére középiskolákba látogatást. Így a középiskolákhoz fizikailag is közel kerülnek.
– Az a jó, ha a diákok úgy fogják fel a záróvizsgát, mint egyfajta lépcsőt az éretté válás felé. Ez is egyfajta bizonyíték lehet önmaguknak arra, hogy képesek megoldani nehézségeket, hogy képesek teljesíteni. A záróvizsga is bizonyíték arra, hogy igen, vannak az életben olyan akadályok, amelyek legyőzésére készülni kell, és felkészüléssel le is győzhetők – mondta beszélgetőtársunk.
Ahogy arról már írtunk is, idén a feladatok fele, 50 százaléka lesz ismeretlen, 25 százaléka részben ismert és 25 százaléka a gyűjteményből kiragadott. A diákok anyanyelvből és matematikából vizsgáznak, de kísérletként kombinált tesztet fognak kitölteni földrajz, történelem, biológia és vegytan tantárgyakból válogatott kérdésekből. Ezekből a tantárgyakból – az anyanyelv és a matematika mellett – majd csak a mostani hatodikosok fognak vizsgázni nyolcadik végén.
