A vonatkozó törvény szerint a bolognai oktatási rendszer alapképzésében oklevelet szerzettek nem tudnak elhelyezkedni az iskolákban, hanem kötelező elvégezniük a mesterképzést is, azaz ahhoz, hogy az iskolákban munkát kapjanak 300 kreditpontot kell összegyűjteniük, ami a mesterképzéssel lehetséges (évente 60 kreditpont gyűjthető, az alapképzéssel ez 240-et jelent, a plusz egyéves mesterképzéssel lesz meg a 300 kreditpont).
Mindemellett az is igaz, hogy maguk az iskolák dönthetik el, hogy csakis mesterképzést végzett személyt alkalmaznak-e, vagy felvesznek-e (legtöbbször meghatározott időre) alapképzéssel oklevelet szerzett személyt. A Belgrádi Egyetem Tanítóképző és Filológiai Kara tiltakozik e törvényes megkötés ellen, többek között arra hivatkozva, hogy az alapképzéses helyekhez képest kevesebb a hely mesterképzésen, így elve sok hallgatótól meg van vonva a lehetőség, hogy elvégezze a mesterképzést.
Dr. Takács Márta, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar megbízott dékánja elmondta, ők eleve arra ösztönzik a hallgatóikat, hogy végezzék el a mesterképzést is a négyéves alapképzés után, és az a tapasztalatuk, hogy aki valóban ebben a szakmában akar dolgozni, az ezt meg is teszi.
2011 szeptemberében született egy olyan szabályzat, amely azt irányozza elő, hogy miként kell az okleveleknek kinézniük. A bolognai rendszer szerint az oklevelet kíséri egy ún. oklevél melléklet, ami tartalmazza az összes tantárgy nevét és egyéb, a képzésre vonatkozó alapinformációkat. A kétnyelvűeknél az a megoldás született, hogy a kétnyelvű oklevél mellé két külön oklevél mellékletet kapnak. A szabadkai tanítóképző karon két hét múlva osztják ki az első ilyen okleveleket. Ezeken a szabályzat szerint okleveles osztálytanító vagy okleveles óvodapedagógus (az alapképzésen végzettek), valamint a mester-tanító szerepel majd (a mesterképzésen végzettek). Munkakeresésnél tehát abszolút világos lesz, hogy ki milyen oklevéllel rendelkezik és milyen tantárgyakat hallgatott.
– Általában 20 százalék az átmenet a mester szakra, vagyis általában ennyi hely van. Nálunk négy modul, azaz négy szakosítás van a tanítói mesterképzésen, tehát kellő számú mesterképzésre jelentkezőt tudunk beiskolázni, és vannak államilag finanszírozott helyeink is. Azt tapasztaljuk, hogy aki valóban a pályán szeretne maradni, az nem áll meg az alapképzésnél. Magyarországon az osztatlan képzés felé halad a dolog, mert kezdik szerves egységként kezelni az alapképzést és a mesterképzést, tehát eleve ötéves képzésben gondolkodnak a pedagógusképzések esetében. És ez meg is oldaná azt a problémát, hogy kevesebb a mesterképzésen a hely az alapképzéshez viszonyítva. A tanárképzésben főleg erről beszélnek, mert a munkaerő-piac egyszerűen nem is ismeri fel a csupán alapképzéssel szerzett okleveleseket. Ami a tanítókat illeti, nálunk a törvény értelmezése szerint tényleg úgy áll a helyzet, hogy az iskolák eldönthetik, hogy milyen végzettségűt alkalmaznak – mondta a megbízott dékán.
