Dr. Czékus Géza egyetemi tanár szerint nem új keletű probléma, hogy a szerbül gyengén vagy egyáltalán nem beszélők nem mernek olyan egyetemi, főiskolai szakra jelentkezni, amilyenre szeretnének, mert ott csak szerb tannyelven folyik az oktatás. Arra, hogy kitartással mégis meg lehet küzdeni a nehézségekkel – amelyek legtöbbször csak kezdeti nehézségek – példa maga Czékus tanár úr is, aki saját tapasztalatait is megosztotta velünk.
– Magyar családból származom, magyar baráti körből relatív szerény szerbtudással kerültem az Újvidéki Egyetemre. Az egyetemen szinte mindegyik tantárgyat szerbül hallgattam, viszont sokat segített, hogy használtuk a magyar nyelvű irodalmat is. A magyar ajkú és a szerb ajkú tanáraink is mondták, hogy a magyar nyelvű irodalom jó, bátran használjuk. Én párhuzamosan használtam a szerb nyelvű és a magyar nyelvű irodalmat is, úgyhogy a szakterminológiát mindként nyelven megtanultam. Meg ha magyarul megértettem valamit, akkor nekem könnyebb volt lefordítani szerbre. A szerb nyelv valóban nem ment úgy, ahogyan kellett volna, de szerencsém volt, hogy az egyik szabadkai évfolyamtársam vegyes házasságból származott, és beszélt magyarul is. Első évben ő volt az én élő szótáram. Szerbül jegyzeteltem, aláhúztam, ami nekem nem volt világos, és vagy szünetben vagy órák után leültünk, és lefordította nekem. Az első év nehéz volt, utána belejöttem. Nem tudom, hogy manapság hogy van, de a titoizmusban még virágzott a testvériség-egység, amit ma toleranciának hívunk, és a tanárok akkor nagyon megértőek voltak. A tanárok általában tudták, mi az, amit a hallgató tud, és mi az, amit azért nem produkál, mert nem tudja a nyelvet.
Hogy mit mondhatnék a mostani fiataloknak? Ha van bennük erős elhatározás, motiváció, akkor végig is tudják csinálni. Ez kulcsfontosságú. És a hallgatók nincsenek teljesen magukra hagyva, hiszen minden karon találni néhány magyar ajkú tanárt is, akikhez szükség esetén fordulni lehet.
Ami átlendít az nehézségeken a kitartás mellett az a sikerélmény. Ha a hallgató például jól teljesít a gyakorlatokon, máris azt érezheti, hogy jobban tudja a nyelvet, mint ahogyan hitte – hallottuk beszélgetőtársunktól, aki hangsúlyozta, nem szabad önmagunkat kizárni a közösségből a nyelv miatt, meg kell próbálni nyitni a másik nyelvű felé, barátkozni az évfolyamtársakkal. Ez is sokat segíthet. Nem szabad megbénítani magunkat a kudarctól való félelem miatt!
