Sajnos még mindig vannak olyan magyar fiatalok, akik be sem iratkoznak középiskolába, illetve félbehagyják tanulmányaikat. Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke arra biztatja a szülőket, ne hagyják, hogy a gyerek ne fejezze be a középiskolát.
– Tudjuk, a mai fiatalok sok mindennel szeretnek foglalkozni, talán legkevésbé a tanulással. Ami az iskolai teendőket illeti, kevésbé szorgalmasak, mint az elmúlt évtizedekben voltak a fiatalok, emiatt az iskolai teljesítményük is gyakran gyengébb, mint ami a képességeik, készségeik alapján elvárható lenne tőlük. Ám ennek ellenére a szülőnek azt az álláspontot kell képviselnie, hogy a tudás érték, a gyereknek tovább kell tanulnia és jól kell választania középiskolát. Manapság a legnagyobb biztonságot az adja, ha a széleskörű ismeretet adó iskolát választják. Nem véletlen, hogy a környező országokban már hosszabb ideje megnövelték a gimnáziumba járó diákok arányát, s a hamarosan elfogadásra kerülő szerbiai oktatási stratégia is azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig a középiskolások fele gimnáziumi végzettségű legyen. Az MNT oktatási stratégiájában is azt a törekvést fogalmaztuk meg, hogy a jelenlegihez képest növekedjen az általános és szakosított gimnáziumot végzett magyar ajkú diákok száma – hallottuk Joó Horti Líviától, aki elmondta: évről évre több magyar ajkú nyolcadikos választja a négyéves szakokat, ezt bizonyítja az az adat is, hogy míg a 2009/2010-es tanévben 1530-an jártak a magyar tannyelvű hároméves és 5049-en a négyéves középiskolai szakokra, addig e tanévben 1388-an tanulnak hároméves- és 5378-an négyéves középiskolában.
Mint megtudtuk, ma már a korábbinál jóval kisebb arányban választják a szerb tannyelvű középiskolában való továbbtanulást a magyar ajkú diákok. A múlt tanévben végzett 2109 nyolcadikos közül e tanévben 2051 a vajdasági magyar középiskolai tagozatok valamelyikén tanul tovább.
– Jó minőségű és széleskörű a középiskolai hálózat, úgyhogy egyre kevésbé merül fel a szülőkben az, hogy szerb nyelvű szakokra írassák gyermeküket, még a szórványban is. Azok számára, akik a szórványban magyar tannyelvű középiskolát fejeztek be, a szerb nyelven való egyetemi továbbtanulás nem jelent semmiféle problémát, akiknek viszont igen, azoknak a nyáron induló intenzív szerb nyelvtanfolyamok segítséget nyújtanak majd, hogy felkészüljenek az egyetemi továbbtanulásra, olyan szakon, amelyhez kedvük, adottságuk van, amellyel könnyebben munkába tudnak állni. Tehát, nagyobb biztonságot nyújt, egyfajta életpályamodell-kiteljesedését segítheti elő a továbbtanulás – adott hangot véleményének Joó Horti Lívia. Megjegyzésünkre, hogy Magyarország déli részén is diákhiánnyal küzdenek a középiskolák, ezért szívesen vesznek fel vajdasági magyar tanulókat, beszélgetőtársunk, aki végzettségét tekintve pszichológus, azt válaszolta, hogy az a jó, ha a szülő, amíg teheti, a maga közelében tartja a 14-15 éves gyerekét, aki – főképp, ha egy határ választja el a szülőtől – olyan helyzetbe is keveredhet, amit nem tud a szülő befolyásolni. – Hiszem azt, hogy a vajdasági magyar középiskolai szakok fel tudják venni a versenyt a magyarországi középiskolák zömének legtöbb szakával. A diákotthoni ellátás is javult: igaz, hogy a zentai diákotthon bővítése és a magyarkanizsai építése még várat magára, ám Szabadkán 120 férőhellyel bővült a kollégium, Adán a várakozások szerint őszre elkészül a diákotthon, Topolyán is jó ütemben épül. Nagybecskereken úgy tűnik, a diáklétszámhoz képest elegendő rendelkezésre álló férőhely lesz őszig – jegyezte meg Joó Horti Lívia.
Folyamatosan érkezik a jóváhagyási kérelem a 15-nél kisebb létszámú osztályok megnyitására a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Május 31-éig tart az iratkozás az általános iskolákban, de az olyan oktatási intézmények, amelyek az óvodások létszáma alapján tudják, hogy nem lesz 15-ös létszámú elsős osztályuk, kérik a jóváhagyásunkat, hogy a szülők lássák, nyugodtan írathatják hozzájuk a gyereküket, megnyílik a magyar első osztály. A városokban lassabban halad az iratkozás, a szülők kivárnak: abba az iskolába szeretnék íratni gyereküket, ahova több gyerek jelentkezett, mert a közösségi szellem, a közösségi fejlesztés lényeges szempont számukra. Egyelőre úgy tűnik, ahol tavaly megnyílt, ott idén is indul magyar első osztály.
A magyar állam a 2012-es évet a külhoni magyar óvodák évévé nyilvánította, ezzel is ösztönözni szeretnék, hogy minél több gyerek kapcsolódjon be a magyar nyelvű nevelésbe-oktatásba. Ennek szellemében múlt héten Újvidéken a telepi óvodában a Timár-féle néptáncoktatásból kaptak ízelítőt a gyerekek, óvónők és szülők. Kedden „meseszövés” lesz 10 órától Muzslyán, 15 órától Torontálvásárhelyen és szerdán 10 órától Székelykevén.
