A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara tíznapos zentai művésztelepének keretében pénteken este nyitották meg a Városháza oszlopcsarnokában a művésztelep részvevőinek nagyszabású kiállítását, amelyen a fiatal művészeknek a zentai műemlék-, illetve műemlék jellegű épületek ihlette alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. Az oszlopcsarnokbeli tárlaton kívül a Városháza elé nagyszabású krétarajz, az épület erkélyére pedig különleges installáció került. A művésztelep részvevői több műemlék jellegű épületre is műemlékvédelmi táblákat helyeztek el annak érdekében, hogy a művészet nyelvén hívják fel a lakosság és az illetékesek figyelmét arra, hogy az épületeket meg kellene menteni a pusztulástól.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében július 21-e és 31-e között Zentán megtartott művésztelep vezetője a zentai születésű dr. Raffay Endre művészettörténész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Művészettörténet és Elmélet Tanszékének tanszékvezetője volt. A tíz részvevő közül ketten, a két művészeti vezető, Bajor Zita és Kelemen Péter végzett festőművészek, a többiek pedig a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói, akikhez a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium néhány képzőművészet szakos diákja is csatlakozott annak érdekében, hogy betekintést nyerjenek az egyetemi foglalkozásokba, amelyek mellett a részvevők neves vajdasági szakemberek előadásait is meghallgatták a művésztelepen.
A művésztelep vezetője, Raffay Endre elmondta: úgy gondolta, a művészetnek mind a mai napig nagy szerepe lehet olyan kérdésekben, amelyek a közvéleményt is érintik, sőt a művészet nyelvén talán könnyebben meg lehet szólítani azokat az embereket, akik nap mint nap látják, használják és rongálják ezeket az épületeket.
– Abban bíztam, azáltal, ha különböző alkotások segítségével felhívjuk a figyelmet az épületek esztétikai értékeire és történeti vagy kultúrtörténeti vonatkozásaira, talán elindulhat egy olyan folyamat, amelynek eredményeképp a mindennapi életben is jobban odafigyelhetünk rájuk, esetleg elkezdjük védeni, vagy éppenséggel olyan módon újítani fel őket, hogy az eredeti értékeik ne sérüljenek. Egyrészt tehát Zenta lakosságát szerettük volna ilyen módon megszólítani, másrészt pedig fel szerettük volna hívni a városvezetés és a műemlékvédelmi hivatal figyelmét is arra, hogy ezeket az épületeket meg kellene menteni a pusztulástól – fogalmazott Raffay Endre.
A művésztelep részvevőinek olyan feladata is volt, amelynek során portrékat kellett készíteniük a zentai lakosokról, akár a köztiszteletben álló személyekről is. A portrék valósághűsége azonban néhány esetben – nyilvánvalóan szándékosan – csorbát szenvedett, amivel az volt a céljuk, hogy rámutassanak arra, az épületek homlokzatainak változásához hasonlóan az emberi arcok is áteshetnek bizonyos változásokon, illetve hogy az átgondolatlan átalakítások szinte minden esetben pusztulást eredményeznek.
Annak érdekében, hogy az épületek megóvásának fontosságára való figyelemfelhívás még látványosabbá váljon, Raffay Endre az egyik hallgatójával közösen műemlékvédelmi táblákat is tervezett. Összesen öt ilyen táblát helyeztek el öt műemlék jellegű épületen. A kiválasztott épületeket pénteken délután a művésztelep nevében műemlékké nyilvánították. Ám mivel ezt nem hivatalos szervként tették meg, értelemszerűen az elhelyezett táblák sem hivatalos műemlékvédelmi táblák, hanem művészeti alkotások, amelyek arra hivatottak, hogy felhívják a figyelmet az adott házakra.
– A legfőbb szempont az épületek kiválasztásánál az volt, hogy olyanokat keressünk, amelyek már lakatlanok, tehát csupán egyetlen hajszál választja el őket attól, hogy bontásra ítéltessenek, így bár ennek hivatalosan nem jártunk utána, talán éppen az utolsó pillanatban avatkozunk be annak érdekében, hogy megmentsük őket. Ezek az épületek szinte kivétel nélkül a XIX. század utolsó harmadában épült, historizáló vagy eklektikus stílusú, nagyrészt neoreneszánsz elemeket alkalmazó polgárházak, amelyeket elkerült az utóbbi évek átalakulási hulláma, ennek köszönhetően megmaradt az eredeti homlokzati architektúrájuk, tehát olyan állapotban vannak, amelyből még helyreállíthatók – fejtette ki a tanszékvezető.
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának munkatársai azt szeretnék, ha a zentai művésztelep hagyományossá válhatna, és a fiatal művészek évről évre visszatérhetnének Zentára. Abban bíznak, senki sem vette rossz néven, hogy megpróbálták a művészet nyelvén felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos lenne megőrizni a Tisza-parti város különleges építészeti értékeit, hiszen – ahogyan fogalmaztak – a zentaiakkal közösen szeretnének munkálkodni azon, hogy ezek az épületek megmaradjanak és mielőbb új életre keljenek.
