A kelebiai székhelyű Nyári Mozi Színházi Közösség igencsak figyelemre méltó előadásai, a városi léttől való távolság miatt is, nem mindig jutnak közönség elé. Emiatt is egyfajta ünnep az, amikor a produkcióik megtekinthetőkké válnak. Szabadkán a Kosztolányi Dezső Színház nyújt segítséget, színpadot, ahol december folyamán ismét fognak játszani, de a tervek szerint Újvidéken és Zentán is fellépnek. Az újdonságokról Döbrei Dénessel beszélgettünk.
– Varga Henivel felújítjuk az Imago Sonus című produkciónkat, és december harmadikán játsszuk majd a KDSZ-ben. Ez egy improvizatív előadás, amely a tánc, a festészet és a zene ötvözetéből alakul ki. Nincsenek meghatározott jelenetei, történeteket mondunk el e három művészeti ág összefonódásán keresztül. Élettörténetek, anekdoták füzéréből alakul ki ez az egyveleg, az előadás. Ezúttal Budapestről érkezik két zenész, akikkel dolgozunk, Bolcsó Bálint és Márkos Albert, a festőnk pedig Hirman Csaba. Ez ugyanis egy olyan produkció, amely közben elkészül egy festmény, ez is a része, és ez az előadás mindig másmilyen.
Azután alkalmunk lesz megint játszani a Csodálatos hétköznapok című produkciónkat, amivel egy éve nem léptünk fel. Tavaly decemberben játszottuk utoljára, és az utóbbi időben nem igazán nyílt lehetőségünk színpadra állni, új előadást készíteni pedig még kevésbé. Mindannyian nagyon örülünk, hogy újra játszhatjuk, mert különösképp szeretjük ezt a produkciót. Tavaly a Kolozsvári Állami Magyar Színházban adtuk elő, és gyönyörű élményben lehetett részünk, telt ház előtt játszottuk, nagyon jól fogadta a közönség, és ez igazán felemelő érzés volt. Ezen felbátorodva gondoltuk úgy, hogy jó lenne tovább játszani az előadást, de csak most jutottunk oda. December 9-én Újvidéken, 10-én Zentán, 12-én pedig a KDSZ-ben lesz látható. Ezt az év végi kis turnét az NKA és Szabadka város támogatja. Enélkül nem jött volna létre, mert nehezen alakulnak a pályázatok. Ezzel le is zárjuk az évet – mondta Döbrei Dénes.
Az előadást 88 földöntúli beszélgetés ihlette. 1943-ban, amikor az igazságot csak sejteni lehetett, de hollétét elfedte a könyörtelen háború sötétje, négy fiatal budapesti művész, Strausz Lili, Dallos Hanna, Kreutzer József és Mallász Gitta egy elzárt budaligeti házban az Angyalokkal folytattak párbeszédet. A szeánszok résztvevői közül egyedül Mallász Gitta élte túl a második világégést. Az általa lejegyzett és évtizedekkel később nyilvánosságra hozott Az Angyal válaszol című dokumentum az elhivatottságukban erős, végsőkig kitartó alkotók üzenetét tolmácsolja. Szereplők: Ábrahám Máté, Nagy Karina, Pámer Csilla, Verebes Andrea. Ének: Döbrei Dorottya. Zeneszerző: Konstantin Stefanović. Dramaturg: Oláh Tamás. Fényterv: Boris Butorac – áll az előadás ajánlásában.
– Amit még az idei évből kiemelnék, az a Földépítészet Nemzetközi Alkotótáborunk és Konferenciánk, amit májusban tartottunk meg. Nagyon jól sikerült, remek volt a hangulat, több országból érkeztek résztvevők, mondhatni Új-Zélandtól Olaszországig. Idén Ira Zorko szlovén építészmérnök is csatlakozott a csapathoz. Szeptemberben Horvát Lehel tartott kemenceépítő tanfolyamot, ami szintén nagyon érdekes és eredményes volt. A résztvevőkkel egy központifűtéses kemencét építettek, amely a környezetben talált biomasszát hasznosítja, illetve rőzsével, venyigével, szárral, szalmával, bármivel lehet vele fűteni. A terveink szerint jövőre is megtartanánk a tanfolyamot, akárcsak a földépítészeti konferenciát, amely során az ún. land art, illetve a tájművészet felé fordulnánk. Ez kezd most behatóbban érdekelni bennünket. Tervezünk bemutatni egy nagy tárlatot is, a vajdasági és székelyföldi kaláka mozgalomról.
Időközben folytatódik a Moving Matters európai projektumunk, Nagy Anikó és Tóth Dániel eljutottak Norvégiába, ahonnan nagyon jó élményekkel tértek haza, és ahol egy kis előadás is készült. A következő megálló Tenerife, illetve a Kanári-szigetek, azután következik egy írországi kirándulás, és ismét Norvégia, mint végső állomás – tudtuk meg Döbrei Dénestől.
A Moving Matters három ország három kis települését köti össze, a norvégiai Stamsundot, a spanyolországi Tenerifét, és ami Szerbiát illeti, Kelebiát. A projektum kis települések kulturális, művészeti életét vizsgálja, és része az említett írországi út is.
Nyitókép: Döbrei Dénes (Lukács Melinda felvétele)
