Diósi Mihályné Polák Margit (1911–1993) doroszlói hímzőasszony tiszteletére 1997-ben létrehozta hímzéspályázatát a Vajdasági Magyar Folklórközpont. E felhívást kétévenkénti gyakorisággal ismétlik meg, a beérkezett pályamunkákat szakzsűri bírálja el. Az idei pályázatra beérkezett, a zsűri által bemutatásra javasolt munkákból – mai használatra tervezett, hímzett lakástextilből, viseleti darabokból -- a minap nyílt kiállítás Szabadkán, a Folklórközpont székházában.
Az alábbiakban Silling Léda etnológusnak, antropológusnak a kiállítás-megnyitón elhangzott gondolatait idézzük:
– A Polák Margit hímzéspályázatot immár nyolcadik alkalommal írta ki a Vajdasági Magyar Folklórközpont. A pályázók egyrészt az intézmény növendékei, tanult hímzők, már-már népművészek, másrészt kisebb arányban ugyan, jelen vannak más alkotók is.
Összesen 183 darab hímzett pályamunka érkezett a Polák Margit pályázatra 51 egyéni alkotótól. A sokéves kitartó képző és tanító munka eredménye ez. A darabok nagyon sok mindent mesélnek a kiállításra látogatóknak. Először a letisztult szép népi formák és mintakincs ötlik a szemünkbe. Színekből itt nincs sok. Piros, kék, zöld, fekete, de legtöbb mégis a fehér. A népi kultúra színvilága sohasem volt nagyon tarka a mi vidékünkön. A fehér vászon magában is szép. A fehér vászonból készült öltözetdarabok – akár a viseletdarabokra, akár a házöltözet darabjaira gondolunk – legtöbbször csak az összeillesztések mentén voltak díszítettek. Ezeket a díszítményeket mutatják most meg nekünk a kiállított darabok. Vagy eredeti funkciójukban, vagy kicsit továbbgondolva, de a népi díszítőkultúra alapvető szabályait mégis tiszteletben tartva használják őket a hímzők.
A sajátunk a fehér lyukhímzés. Ezekből van a legtöbb. De láthatunk zalait, szigetvárit, hevesit, nógrádit. Technikában sem szűkölködünk. Külön ki lehet emelni a kötött technikával készített textileket. A maga egyszerűségével a komádi subrika is jelen van a pályamunkák között.
Ezen a kiállításon már láthatjuk a kitartó képző munka jó eredményét. Egyrészt a tanítványok tanítványainak textiljei vannak most kiállítva, másrészt már a tervezőmunka is igen erősen megmutatkozik. A Sárköz az egyik kedvenc tájegységem. Népi kultúrájának gazdagságával kiemelkedik a többi közül. A sárközi bíborvégek, a női fejdísz hímzett végeinek mintakincsét dolgozza fel igazán szépen Lócz Hajnalka. Azt a mellényt én is hordanám.
Az áttört technikával készített textilek nemcsak szépségüket mutatják ma meg itt nekünk. A gyűjtés fontosságára is felhívják a figyelmünket. A hevesi díszítménykincset feldolgozó textilek teljes mértékben megegyeznek a ma Telecskán (Bácsgyulafalván) található terítők mintáival. Nekünk is vannak éppen ilyen terítőink.
A saját kultúrához való visszanyúlás szép példája, hogy ezen a kiállításon már láthatunk kun párnákat és terítőket, melyek itt készülnek Moravicán (Bácskossuthfalván).
Az úri hímzés bemutatásában a kiállítás rendezésben való fejlődését láthatjuk. Évről évre egyre jobb és jobb ötletekkel állnak elő a rendezők. Dicséret illeti ezért őket – hallottuk Silling Lédától, aki őszinte elismerését fejezte ki az alkotóknak, tanáraiknak egyaránt.
A beérkezett pályamunkákat elbíráló szakzsűri tagjai voltak: dr. Bárkány Ildikó, néprajzkutató muzeológus, dr. Ozsváth Gábor Dániel, néprajzkutató muzeológus, Jellinek Márta hímző, népi iparművész. A zsűri 43 alkotó munkáit találta kiállításra, bemutatásra méltónak. Külön elismerésben részesítette Dávid Irént (Szabadka), Jeges Ilonát (Szabadka), Kolenák Ibolyát (Szenttamás). Dicséretben részesült: Ádor Erzsébet (Bácsgyulafalva), Bácskai Rózsa (Magyarkanizsa), Darázs Erzsébet (Temerin), Fehér Valéria (Szabadka), Kanizsai Borbála (Szabadka), Karácsonyi Erzsébet (Óbecse), Lócz Hajnalka (Temerin), Mészáros Anna (Temerin), Nesebik Zsuzsanna (Szenttamás), Pisarov Hilda (Szabadka), Rajda Vera (Szenttamás), Silling Rozália (Temerin). A kiállítás rendezője Raj Rozália hímzésszakoktató. A hímzések május 26-áig tekinthetők meg Szabadkán, a Dózsa György utca 17-es szám alatt, munkanapokon 10 és 16 óra között.
– A pályázatot kiíró VMF-nek nagy örömére szolgál, hogy az alkotók sorában egyre több a fiatal. Ez a jövőre vonatkozóan több szempontból is jelentős! – olvasható a kiállítás katalógusában, amely Raj Rozália és Nagy István szerkesztésében jelent meg.
