Nyolcvannyolc éves korában meghalt Toni Morrison Nobel-díjas amerikai írónő. A hírt kiadója, az Alfred A. Knopf is megerősítette. Morrison hétfő este hunyt el a New York-i Montefiore Klinikai Központban – közölte az AP. Morrison volt az első fekete nő, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat 1993-ban.
Legismertebb regénye az 1988-ban megjelent A kedves (Beloved), amelyért Pulitzer-díjat kapott.
A kedves egy felszabadított fekete rabszolganő kálváriáját meséli el, osztatlan sikert aratott, mégsem kapott egyetlen díjat sem kiadása évében. Az elismerések elmaradását az amerikai fekete irodalom 48 ismert képviselője nyilatkozatban bírálta, faji természetűnek minősítve Morrison háttérbe szorítását. A kedves a következő évben megkapta a legjobb könyvnek járó Pulitzer-díjat, és tíz évvel később meg is filmesítették a közkedvelt televíziós „show-woman”, Oprah Winfrey főszereplésével Rabszolgalelkek címmel.
1992-ben látott napvilágot Dzsessz című regénye, amelynek különlegessége a zenei műfaj sajátosságait tükröző szerkesztésmód. Magyarul megjelent A Paradicsom című regénye is, amely egy oklahomai kisváros fekete közösségének feszültségektől terhes világába kalauzolja olvasóit, valamint a Szerelem, amely egy furcsa családi történeten keresztül jeleníti meg a szerelem sokféle válfaját és erősségét.
Gyerekeknek szóló műveket is írt, megírásukban kisebbik fia, a zenész-festő Slade segített. Slade 2010 decemberében hasnyálmirigyrákban meghalt, az ő emlékének szentelte 2012-ben megjelent Home című regényét.
Operát és musicalkomédiát is szerzett New Orleans címmel, és a meggyilkolt polgárjogi vezető, Martin Luther King tiszteletes emlékére született Dreaming Emmet című darabja. Utolsó, 11. regénye 2015-ben jelent meg Engedjétek hozzám címmel.
Morrison 1993-ban nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint „látnoki erejű és költői szépségű regényeiben az amerikai valóság egyik lényeges metszetét kelti életre”. Több más rangos díjon kívül 2012-ben megkapta az Egyesült Államok legmagasabb, civileknek adható elismerését, az Elnöki Szabadságérmet is.
Közéleti kérdésekben is többször hallatta hangját, 2008-ban az amerikai demokrata párti elnökjelöltségért vívott harcban Barack Obama hivatalos támogatója volt.
