2024. október 6., vasárnap

A hideg tenger jó motiváció volt

SAKK - Lékó Péter nem foglalkozik az Eb-bronzérem megszerzése után érkező kritikákkal, helyette a gyengébb sakkozók ellen készül
Lékó Péter: Ma már nem azzal a játékossal sakkozol, aki szemben ül veled, hanem ugyanazzal a „géppel”, amellyel te is készülsz mások ellen (fotó: euro2011.chessdom.com)


A vajdasági származású, 1979-ben született Lékó Péter kilenc hónapos szünet után tért vissza a versenyzéshez: a csapat-Európa- és világbajnokságon, valamint az oroszországi szupertornán sem szenvedett vereséget, s neki is köszönhető, hogy a görögországi Porto Carrasban megrendezett kontinensbajnokságon csapattársaival ( Almási Zoltán, Balogh Csaba, Berkes Ferenc, Gyimesi Zoltán) felállhatott a dobogó harmadik fokára.

• Az utolsó fordulóban Bulgária felett aratott 4:0-s győzelemnek köszönhetően dobogósak lettetek. Számított a csapat egy ilyen nagyarányú győzelemre?

– A 4:0 meseszerű eredmény, ilyenre nem is lehetett számítani. A forduló előtt az első táblán a németek és az örmények játszottak, mindenki az utóbbi válogatottat vélte esélyesnek, és amennyiben a papírforma érvényesült volna, akkor nekünk bármilyen arányú győzelem elég lett volna a bronzéremhez. Amikor az kezdett körvonalazódni, hogy a németek megverik az örményeket, akkor mi már 3:0-ra vezettünk a bolgárok ellen, de az éremhez még kellett Gyimesi győzelme. Az egész Eb véget ért két partit kivéve: Gyimesi és a bolgár Georgijev, valamint a német–örmény meccsen a két negyedik táblás játékos találkozóját. Ekkor még az is benne volt, hogy hiába nyer Gyimesi, nem leszünk érmesek, ugyanis ha Szargisszjan legyőzte volna Gustafssont, akkor 2:2-re menti a meccset, s lecsúszunk a dobogóról. Szerencsére a német remizett, Gyimesi pedig nyert, így habár hihetetlennek tűnt, de megszereztük a bronzérmet – nyilatkozta Lékó a Magyar Szónak.

• Minek köszönhetően sikerült az általad meseszerű eredménynek nevezett győzelem?

– A forduló előtt Bulgária egy ponttal előttünk volt, s tudták, ha nyernek, akkor biztosan érmesek. Ezért nem volt taktikázás, nyílt sisakos partik alakultak ki, hiszen ők is nekünk rontottak, és mi sem maradtunk adósak. Az ő csapatuk motorja az exvilágbajnok Veszelin Topalov, aki fantasztikusan játszott az Eb-n. Nekem sikerült egy jó megnyitásválasztással elbizonytalanítanom, és ez láthatóan a csapat többi tagját is nyugtalanította, hiszen Cseparinov a második táblán egy örökös sakkal simán remizhetett volna Almási ellen, ám amikor látta, hogy én és a harmadik táblás Balogh is jelentős előnyre tettünk szert, kockáztatott, és el is veszítette a partit.

A bronzérmes magyar válogatott

• Voltak hullámvölgyek: a negyedik forduló után négy ponttal a 20. helyen állt a magyar válogatott. Akkor mi adott erőt, lendületet a folytatásra?

– Valóban nem álltunk jól, s a forduló utáni séta közben arról beszéltünk, hogy ha érmesek leszünk, amire akkor semmi esély nem mutatkozott, bevállalunk-e egy fürdést a hideg tengerben. Én felvetettem: mi lenne, ha csak akkor mártóznánk meg, ha megnyernénk az Eb-t? Nagyon rövid rábeszélés után beleegyeztem az éremszerzéshez kapcsolódó motivációs fürdésbe. Az utolsó napon szörnyű vihar lett, de ennek ellenére betartottunk az ígéretünket: felvétel is készült a fürdésről. A negyedik forduló után a legfontosabb az volt, hogy lehiggadjunk, mivel még öt mérkőzés volt hátra. A sors kegyes volt hozzánk, elkerültük az erősebb ellenfeleket, és sokat számított, hogy a bolgárok ellen mi még frissek voltunk, ők pedig már igencsak fáradtak.

• Nem csak dicsérő cikkek jelentek meg a magyarországi sajtóban a dobogós hely megszerzése után. Kállai Gábor korábbi szövetségi kapitány Baloghot és téged is kritikával illetett a horvát Palac, illetve román Lupulescu elleni 15, valamint 12 lépéses remi miatt, mondván, hogy sötéttel egyikőtök sem törekedett a győzelemre.

– Nem nagyon szeretnék Kállaival foglalkozni, mert amióta feltörtem az élvonalba, vagyis az elmúlt tíz évben folyamatosan kritikával illet, miközben a pályafutásom önmagáért beszél. Még az Eb előtt eldöntöttem, hogy minden mérkőzésen asztalhoz ülök, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a válogatottnak legyen esélye a jó szereplésre. A kontinensbajnokság előtt a szaratovi szupertornán játszottam – ahol végül harmadik lettem – két hétig: az oda- és a visszaút is 35 óráig tartott, vagyis igencsak fáradtan játszottam Görögországban. Mivel az Európa-bajnokság elején nem remekeltünk, így a külső körön jöttünk, s folyamatosan gyengébb ellenfelekkel találkoztam, akik ellenem a világos bábukkal nem a győzelemre, hanem a remire törekszenek. Ilyenkor csakis óriási kockáztatással lehet valamit elérni. Ha ez egy egyéni verseny, akkor természetesen kockáztatok sötéttel is, de mivel itt csapatról van szó, ha én sötét vagyok, akkor két honfitársam világossal játszik, vagyis ők előnyösebb helyzetben vannak. Ha nekem személy szerint nem is jó a döntetlen, sőt egyenesen rossz, mert veszítem a világranglistapontjaimat, a csapatnak előnyére válik. Ezért is vállaltam be párszor a gyors döntetlent, s nem mellékes, ekkor maradt időm regenerálódni, és több energiám maradt a következő partikra. Úgy érzem, hogy egy ilyen nagy siker után ez a kritika nem a legmegfelelőbb pillanatban érkezett. Igyekszek nem foglalkozni vele.

Más játékstílus a gyengébbek ellen

• A Szvidler, Griscsuk, Morozevics, Karjakin összeállítású orosz csapat volt az Eb főesélyese, azonban csak ötödikek lettek. Mi lehet ennek az oka?

– Az ok nagyon egyszerű: a sakkélmezőny hihetetlen szűk lett, s nagyon kicsik a különbségek. A toronymagas esélyes oroszok mellett az ukránok is főesélyesek voltak, ám végül csak a 15. helyen végeztek, tavaly pedig megnyerték az olimpiát. Nagyon sokk függ a pillanatnyi formától és a sorsolástól. Az ukránokon, az oroszokon és az örményeken, valamint az azerieken is nagy a nyomás minden világverseny előtt, hiszen mindenki érmet vár tőlük, s ha az elején nem úgy alakulnak a dolgok, akkor könnyen elveszíthetik a fejüket. Porto Carrasban pontosan ez történt az oroszokkal és az ukránokkal: a verseny közepén az előbbiek veszítettek a bolgárok ellen, az utóbbiak pedig a németektől kaptak ki, s hihetetlen balszerencsével a következő fordulóban a két vesztes csapat egymás ellen ült asztalhoz. Ez lélektanilag nagyon megviselő, hiszen mindenki tudta, hogy az ukrán–orosz meccs vesztese már nem szerezhet érmet.

• A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Horváth Tamás azt nyilatkozta, hogy egy Eb-n már nincsenek gyenge csapatok, hiszen mindenki ugyanazokkal a programokkal, számítógépekkel készül. Hová vezethet ez?

– Pont emiatt dolgoznak a világ élvonalába tartozó sakkozók napi 10–12 órát, hogy a technológiák segítségével találjanak egy-egy olyan újítást, amely a megfelelő pillanatban győzelmet érhet. Persze a számítógépek használatának van hátránya is, mivel mindenki a gépek segítségével készül, így sok munkával az újításokra is fel lehet készülni. Ma már nem azzal a játékossal sakkozol, aki szemben ül veled, hanem ugyanazzal a „géppel”, amellyel te is készülsz mások ellen. Éppen ezért, ha világos csak döntetlenre játszik, sötéttel nagyon nehéz teljes pontot szerezni.

• Az Eb-n két győzelmed és hét döntetlened volt. Mi kell ahhoz, hogy legközelebb kevesebb legyen a döntetlenek száma?

– Jelenleg nagy probléma a játékomban, hogy 15 éve folyamatosan csakis a világ legjobb játékosaival találkoztam. Mindig arra vagyok felkészülve, hogy az ellenfél a legjobb lépéssel áll elő, igyekszik a legnagyobb problémákat okozni nekem. A gyengébb játékosok azonban nem is igyekeznek engem probléma elé állítani, hanem remizni akarnak, ezért ellenük teljesen más játékstílusra és másféle felkészülésre van szükség. Ha úgy alakul a versenynaptáram, hogy a pontjaim visszaszerzése miatt kell játszanom néhány kisebb versenyen, akkor pár hónapot arra kell szánnom, hogy olyan „fegyverek” legyenek nálam, amelyekkel eredményes lehetek a gyengébbek ellen.

Az olimpián már Polgár Judit is csapattag lesz

• A Topalov elleni győzelem sokat számított az utóbbi években kicsit megingott önbizalmad visszanyerésére?

– Az önbizalmam visszatért, azzal nincs gond. Nagyon fontos volt a sakkolimpia és a csapat-világbajnokság közti kilenc hónapos szünet. Kicsit tartottam attól, hogy a majd egyéves kihagyás után hogyan szerepelek a vb-n, de ott és az Eb-n is veretlen maradtam, sőt az oroszországi szupertornán sem veszítettem partit. Sok új nyitást próbálok ki, s ehhez idő kell, hogy minden összeálljon. A kilenc hónapos „pihenő” alatt nemcsak szakmailag, hanem lelkileg is úgy fel akartam készülni, hogy a legjobbak elleni partik ne okozzanak problémát. A csapat-vb-n az ukrán Ivancsukot sikerült jó partiban legyőznöm, most pedig Topalovot. Most egy speciális felkészülés következik, hogy a gyengébbek ellen is minél eredményesebb legyek.

• Az Európa-bajnokság után a három legerősebb torna a moszkvai Tal-emlékverseny, a londoni Chess Classic és a háromcsoportos holland Tata-torna. Te egyiken sem veszel részt, a kritikusok szerint azért nem kaptál meghívót, mert nem kockáztatsz, inkább remizel.

– Ennek ehhez semmi köze, mivel a mezőnyt a verseny kezdete előtt fél évvel a világranglista alapján állítják össze. Akkor én még nem voltam, mondhatom úgy, hogy sehol, mivel akkor volt a szünetem, s ezért nem tudtam bekerülni a szupertornákra. Jó példa erre Morozevics, aki az előző négy versenyen brillírozott, s visszaverekedte magát az első tízbe, jelenleg a hetedik, neki sincs versenymeghívása. Nekem most meg kell várnom, milyen versenylehetőségeim lesznek, s azokra kell felkészülnöm. Ami biztos, hogy jövőre sakkolimpia lesz, és ez az Eb-bronzérem a válogatottnak erőt és bizalmat adott arra, hogy ha keményen játszunk, és élünk a lehetőséggel, akkor nekünk is kijöhet a lépés. Kilenc év után szereztünk érmet a kontinensbajnokságon, bízom benne, hogy a csapat motivált lesz, s nem szabad elfelejteni, hogy az olimpián Polgár Judit is tagja lesz a válogatottnak!

• Vajdasági látogatást tervezel-e a közeljövőben?

– Tavaly decemberben Tóthfaluban jártam, ahová rokoni szálak fűznek, s nagyon nagy élmény volt számomra. A sűrű versenyprogram miatt inkább édesapám látogat hozzánk Szegedre. Nagy kézilabda-rajongó lettem, követem a magyar férfiválogatott mérkőzéseit és a Bajnokok Ligáját is, és mivel januárban Szerbiában lesz az Európa-bajnokság, tervezem, hogy Újvidékre ellátogatok egy-két mérkőzésre.

Lékó (2720)–Topalov (2768)
Grünfeld védelem [D85]

1.d4 Hf6 2.c4 g6 3.Hc3 d5 4.cxd5 Hxd5 5.e4 Hxc3 6.bxc3 Fg7 7.Fe3 c5 8.Bc1 Va5 9.Vd2 0-0 10.Hf3 Bd8 11.d5 e6 12.Fg5 f6 13.Fe3 Hc6 14.Fd3 exd5 15.exd5 c4 16.Fxc4 Fe6 17.Bd1 He7 18.dxe6 Bxd2 19.Bxd2 Vxc3 20.Fb3 Vc1+ 21.Bd1 Vc3+ 22.Bd2 Vc1+ 23.Bd1 Vc3+ 24.Ke2 a5 25.Bd7 a4 26.Bc1 Vb2+? 27.Bc2 Vb1 28.Hd2 axb3 29.Hxb1 bxc2 30.Hc3 Hf5 31.Fd2 h5? 32.Kd3 b5 33.e7 Be8 34.Hd5 Kf7 35.Kxc2 Bc8+ 36.Hc7 Hxe7 37.Fb4 Ff8 38.Kb3 Bb8 39.Hd5 Ke6 40.Bd6+ Ke5 41.f4+ és sötét feladta