Rendhagyó produkcióval indítja az évadot az Adai Színtársulat, amelynek megújult csapata a népszerű színész-rendezőnő, Táborosi Margaréta rendezésében készítette el új előadását, Diend – Végzős gimnazisták zenés kálváriája címmel. Az ünnepélyes bemutatót szeptember 24-én, szombaton este hét órai kezdettel tartják Adán, a színházteremben, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak, hiszen azt ígérik, olyan produkciót láthat majd a közönség, amely újszerű, fiatalos, vidám és lendületes is, azaz pontosan olyan, amilyenek maguk a főként középiskolásokból és egyetemistákból álló Adai Színtársulat fiataljai
A Diend – Végzős gimnazisták zenés kálváriája című produkció kiindulási pontját a Grease című musical képezi, ugyanis a rendezőnő, Táborosi Margaréta a felkérést követően azonnal eldöntötte, olyan témájú előadást szeretne készíteni, ami a leginkább érinti és érdekli a fiatalokat, éppen ezért a próbafolyamat megkezdését megelőző időszakban különféle műhelymunkák során igyekezett megismerni azokat a problémákat, amelyek a leginkább foglalkoztatják a középiskolás korosztályt. Ennek eredményeképpen az eredeti történetet rendkívüli módon lecsupaszították, olyannyira, hogy a végére mindössze néhány dal maradt meg belőle, sőt, a musicalben szereplő karaktereket sem próbálták meg rászabni egy-egy személyre, hanem az improvizációk, illetve a jelenetek próbái folyamán alakították ki a szereplők karaktereit. A darabba igen sokféle szövegfoszlányt is beemelt a rendezőnő, köztük neves vajdasági költők műveinek egy-egy sorát és különféle drámák egy-egy mondatát is, ám mindezt olyan módon próbálta megvalósítani, hogy ezek a szövegrészletek teljes egészében beleépüljenek az előadásba.
A fiatalok számára szinte kivétel nélkül óriási kihívást jelentett az, hogy profi rendezővel dolgozhattak, akinek munkamódszeréhez eleinte saját bevallásuk szerint nehezen szoktak hozzá, hiszen a napi hat-nyolc órán át tartó próbák többek számára fárasztóak és megerőltetőek voltak, mégis örömmel vettek részt rajtuk, hiszen mindvégig tudták, különleges dolog részesei lehetnek.
– Az új produkcióba valamennyien újult erővel vágtunk bele. A csapatunk teljesen felfrissült, a rendezés pedig lendületes, fiatalos és újszerű volt, ezért mindannyian nagyon élveztük a próbafolyamatot – mesélte lapunknak nyilatkozva Dobrotka Katinka, aki a társulat megalakulása óta oszlopos tagnak számít a csapatban. – Az augusztusi műhelymunkaszerű felkészülési időszak ideje alatt nagyon sokat kreatívkodhattunk, mindenki beletehette önmagát, a saját gondolatait, elképzeléseit a különféle, izgalmasabbnál izgalmasabb feladatokba, aminek köszönhetően Marónak megszülettek a fejében a jobbnál jobb ötletek. Miután kidolgozta azokat, az olykor fárasztó, olykor hosszadalmasnak tűnő, de ennek ellenére mindig vidám és remek hangulatú próbák során közösen sikerült összehoznunk egy igazán ránk szabott előadást. A próbafolyamat végére már remekül összekovácsolódtunk, igazi csapatot alkotunk, nagyon jól kiegészítjük egymást, szinte egymás gondolatait is érezzük, és már nagyon várjuk, hogy végre színpadra vihessük a Diendet – lelkendezett Katinka, majd hozzáfűzte, nagyon örül annak, hogy tagja lehet egy olyan nagyszerű csapatnak, mint amilyen az Adai Színtársulat.
Nincs ezzel másként Fehér Anett sem, aki a társulat előző produkciója idején csatlakozott a csapathoz, igaz, akkor táncos múltja révén inkább a mozgásbeli elemekben vállalt jelentős szerepet, most azonban már a szöveges jelenetekben is meghatározó szerep jutott neki.
– Csodálatos élmény volt számomra, hogy belülről kísérhettem végig egy kiváló színdarab megszületését, egészen az üres papírtömbtől kezdve, a hetek során folyamatosan duzzadó, mindinkább tökéletesedő szövegkönyvig. Már a felkészülési időszakban is nagyon élveztem a csapatépítő tréningeket és a különféle, az improvizációs gyakorlatokra épülő műhelymunkákat, hiszen ezeknek köszönhetően jobban megismertük egymást, ami által jobban megértettük egymás gondolatvilágát is. Jó volt kicsit kizökkenni a mindennapokból, belecsöppenni egy más világba, amelyben szinte semmi más nem létezik, csak a mi kis csapatunk. Külön öröm volt számomra az, hogy Táborosi Margarétával dolgozhattunk együtt, hiszen az együtt töltött napok nevetéssel, ötletekkel, jó beszélgetésekkel és persze sok munkával teli napok voltak, amelyek során valamennyien nagyon sok energiát kaptunk tőle. Remélem, nem utoljára tanulhattam tőle! A színdarab tökéletesen tükrözi a mai fiatalok problémáit, szívügyeit, életérzéseit, éppen ezért úgy gondolom, mindenki felfedezhet majd benne valamit, ami kicsit önmagára emlékezteti – összegezte Anett.
Az Adai Színtársulat korábbi produkcióihoz hasonlóan az előadásban ezúttal is jelentős szerepet kap a zene. A színpadon élőben zenélő együttes részét képezi nemcsak az előadásnak, hanem magának a történetnek is. A zenészek valamivel később csatlakoztak a csapathoz, ők nem vettek részt a felkészülési folyamatban, kivéve Szalai Bencét, aki a színtársulat oszlopos tagjaként amellett, hogy zenél, játszik is az előadásban.
– A mostani próbafolyamat nagyon eltért attól, amit eddig megszokhattunk. Ha valamihez hasonlítani kellene, akkor azt mondanám, olyan volt, mint egy MAdT-tábor, vagy inkább olyan, mint három MAdT összefűzve. Egy kicsit úgy is álltam hozzá a dologhoz: eleinte kicsit megijesztett az, hogy nem kész szövegkönyv alapján dolgoztunk, hanem igen intenzív tréning tapasztalatai alapján alakítottuk ki a jeleneteket, de később, amikor már kezdett összeállni a dolog, egyre izgalmasabbá vált számomra – magyarázta Bence, majd hozzátette:
– Úgy érzem, nagyon jó közösségépítő szerepe volt ennek a próbafolyamatnak. Érdekes volt új emberekkel alkotni, a régiekkel meg főleg. Örülök, hogy az öcsémet, Bálintot is sikerült bevonnom a színházasdiba, hiszen bármilyen furcsa is, még jómagam is egészen új oldalát ismertem meg ennek köszönhetően. Maró hihetetlenül aranyos, kellemes személyiség, és persze profi, amit már a tavalyi MAdT-tábor óta vallok, ahol az ő csoportjában dolgoztam. A zenei feladatoknak mindig nagyon örülök, most meg különösen, mert végre megszólalhat a színpadon az elektromos gitárom is, ami az én pajzsom és kardom is egyben.
Az előadásbeli zenekar dobosa Pataki Arnold csak később csatlakozott a csapathoz. Bár zenésztársával, Szollár Ákossal együtt nem vettek részt a kezdetektől a felkészülési folyamatban, nagyon gyorsan beilleszkedtek a társulatba, könnyen felvéve a rendező által diktált ritmust.
– Nagyon örültem neki, amikor az Adai Színtársulat vezetői felkértek a színdarab zenei kíséretének elkészítésére, hiszen mivel nem a mostani volt az első alkalom, amikor együtt dolgozhattunk, tudtam, remek társaságra, kiváló hangulatú próbákra és színvonalas produkcióra számíthatok. Szerencsére ezúttal sem kellett csalódnom, sőt! Mivel csak az előadás zenei részében veszek részt, már az első próba alkalmával is egy félig kész produkcióval találkoztam, aminek továbbépítéséhez mindvégig óriási löketet adtak Táborosi Margaréta mind a színészekre, mind a zenészekre vonatkozó instrukciói. A rendezőnő hihetetlenül kreatívan állt hozzá a dolgokhoz, a próbák alatt pedig szinte folyamatosan pumpálta az energiát a fiatal színészekbe. Az előadásunk szerintem érthető és tanulságos, ugyanakkor modern és dinamikus is, ezért úgy gondolom, elnyeri majd a közönség tetszését. Bevallom, magam is nagyon várom már a bemutatót – fogalmazott Arnold.
Az Adai Színtársulat a produkció próbafolyamatát megelőzően jelentős létszámbővítésen esett át, hiszen a csoportvezetők által meghirdetett nyilvános meghallgatásra igen sokan jelentkeztek, ráadásul többen már a mostani előadásban is szerepet kaptak, köztük Urbán Lilla is, aki korántsem számít újoncnak a színház világában, hiszen középiskolai tanulmányait a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán végezte.
– Fantasztikus élmény volt számomra az, hogy részt vehettem ennek az előadásnak a megszületésében. Úgy gondolom, minden előadás és minden társulat valamiért más és más. A most megszületett produkció és maga a színtársulat több szempontból is különleges számomra, ezért elmondhatatlanul örülök annak, hogy mind az előadásnak, mind a csapatnak a részese lehetek. A legnagyobb élmény az volt számomra, hogy a csaknem két hónap alatt, amit a nyáron kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de együtt töltöttünk, igazi csapattá váltunk. Olyan csapattá, amelynek tagjai eredményesen tudnak együtt dolgozni, ráadásul mindeközben kiválóan érzik magukat együtt. Minden egyes próba igazán kellemes hangulatban telt, aminek köszönhetően érdekes módon mindvégig úgy érzetem, otthon vagyok. Az elkészült előadás maximálisan tükrözi a mi kicsit bolondos, szellemes, szerelmes, fiatal lelkünket, éppen ezért szerintem mindenki jól érzi magát a saját szerepében – fejtette ki Lilla, hozzátéve, bízik abban, hogy mindez a közönség felé is tükröződik majd.
A színtársulat újdonsült tagjai közül többeknek még semmiféle színházi tapasztalata sem volt, mégis lelkesen vágtak bele a munkába, köztük Juhász Szandra is, aki azonban nem tagadja, eleinte megerőltetőek voltak számára a napi hat-nyolc órán át tartó próbák.
– A próbák általában jó hangulatban zajlottak, viszont az, hogy nap mint nap hat-nyolc órán át próbáltunk, ráadásul úgy, hogy mindig a maximumot kellett nyújtanunk, rengeteg lemondással járt, de valamennyien tudtuk, a munka csakis úgy lehet eredményes, ha mindenki jelen van a próbákon, és maximálisan összpontosít a feladataira – szögezte le Szandra, majd így folytatta:
– A társulat barátságos és segítőkész emberekből áll, mindenki különleges egyéniség, örülök, hogy megismerhettem őket. Mivel nekem ez az első előadásom, nagyon kavarognak bennem az érzések: félek, izgatott vagyok, ugyanakkor természetesen nagyon boldog is. Rengeteg munkát és időt fektettem ebbe a produkcióba, csakúgy, mint a többiek, éppen ezért már nagyon várom a bemutatót, azt hiszem, az lesz a legizgalmasabb az egészben, hiszen most már mindannyian repesve várjuk, hogy bemutathassuk a közönségnek is mindazt, amin hónapokon át dolgoztunk.
Óriási várakozásokkal tekint a bemutató elé Huszák Gábor is, akinek színházi tapasztalata a mostani produkciót megelőzően szintén nem volt, viszont táncos múltja miatt korábban sem állt tőle távol a színpad világa. Míg másoknak a koreográfiákkal, neki a kezdetekkor inkább a szöveges jelenetekkel gyűlt meg a baja, de rendezői segítséggel ezeken is csakhamar sikerült átlendülnie.
– Eleinte nagyon furcsának találtam ezt az egész színészkedést, hiszen a mostani az első alkalom, hogy részt veszek ilyesmiben, de csakhamar rájöttem arra, hogy ez egy nagyon-nagyon jó dolog. A próbák során nemcsak megismertük egymást, hanem új barátokra is szert tettünk, és kiváló csapattá kovácsolódtunk. A kezdeti időszakban kicsit nehezebben mentek a dolgok, hiszen mivel többen is voltunk olyanok, akiknek még nem volt színházi tapasztalata, mindent az alapoktól kellett kezdenünk, de aztán csakhamar belejöttünk, majd ahogyan haladtunk előre, mind jobban élveztük a közös munkát. Mindinkább világossá vált számunkra az, honnan hova szeretnénk eljutni a produkció által, amely a fiatalok életét mutatja be, illetve azt, hogyan viselkednek egy adott helyzetben, a középiskolás évektől való búcsúzás időszakában, ami valamennyiünkhöz igen közel álló téma, hiszen többen éppen túl vagyunk ezen a fordulóponton, mások pedig éppen előtte állnak. Az előadásban vannak kicsit furcsa, roppant vicces és némiképp meghökkentő momentumok is, amelyekre eleinte mi is csodálkozással tekintettünk, de ezek is rólunk, fiatalokról szólnak, a mi érzéseinket, gondolatainkat tükrözik, éppen ezért remélem, a közönség is jól fogadja majd mind ezeket a momentumokat, mind az egész előadást – fejtette ki Gábor, majd összegzésképpen hozzátette, egyetlen pillanatig sem bánta meg, hogy csatlakozott a csapathoz, hiszen az elmúlt hetek folyamán sok új baráttal és rengeteg élménnyel lett gazdagabb.
A színtársulat vezetői a szombati bemutatót követően szeretnék majd minél több helyen bemutatni a rendhagyó produkciót, abban bízva, hogy nemcsak itthon, hanem külföldön is elnyeri majd a közönség tetszését. Az esetleges vendégszereplésekkel kapcsolatosan máris felvették a kapcsolatot több vajdasági és magyarországi település illetékeseivel, de a produkciót, amelynek létrejöttét Ada Község önkormányzata, a Bethlen Gábor Alap, a Szekeres László Alapítvány, valamint a TM-People International Kft. és a Jusoft Kft. támogatta, szeretnék majd bemutatni a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, a Középiskolások Színművészeti Vetélkedőjén és egyéb rangos megmérettetéseken is.
Diend
Végzős gimnazisták zenés kálváriája
Szereplők: Dobrotka Katinka, Fehér Anett, Gömöri Eszter, Huszák Gábor, Juhász Szandra, Lakatos Adrián, Lévai Krisztina, Maletaški Krisztina, Molnár Gábor Roland, Pataki Arnold, Sőregi Anna, Szalai Bálint, Szalai Bence, Szollár Ákos, Urbán Lilla.
Rendező: Táborosi Margaréta
