A csókai Vegyészeti-Élelmiszeripari Középiskolában jelenleg a négyéves környezetvédelmi szakon szerb és magyar nyelven, valamint a hároméves fodrászszakon összesen mintegy 160 diák tanul. A középiskolában korábban élelmiszer-ipari szakokon rendszeresen képeztek henteseket, szakácsokat, pékeket, akik az iskola befejeztével el is tudtak helyezkedni a szakmájukban. Ezek a szakok az évek során lemorzsolódtak, egyszerűen nem akadt jelentkező, ami részben a többi középiskolát is sújtó diákhiánnyal magyarázható. A szakképzés problémáival kapcsolatban a csókai középiskola igazgatója, Török Tibor elmondta:
– A szakközépiskolákban vannak a legnagyobb problémák, különösen amióta államilag fenntartott és magánkézben lévő úgynevezett szakképző intézményekben 3-4 hónapos képzések keretében, amolyan gyorstalpaló tanfolyamokon szakmunkás képesítésről szóló igazolást lehet kapni, amivel másnap már munkába állhat, nem csoda, hogy nem jelentkeznek a fiatalok hároméves szakiskolákba. Három év alatt csak autóbuszjegyre annyit odafizetnek a diákok, amennyibe kerülnek a három hónapos szakképzések. Ezzel a szakma becsülete igencsak megingott.
Iskolánkba ősszel a három osztályba, a szerb és magyar környezetvédelmi szakra és fodrásznak összesen csak 38 diák jelentkezett. Az utóbbi évek elvándorlási hulláma, a magyarországi középiskolába való iratkozás és az egyébként is alacsony népszaporulat oda vezetett, hogy már annak is örülünk, ha minimális létszámmal el tudjuk kezdeni a tanítást.
Esetünkben nem szerencsés a Magyar Nemzeti Tanács kiemeltközépiskola-meghatározása, mert akármilyen kiváló tanáraink, akármilyen jól felszerelt, felújított tantermeink vannak, minden osztályban komputerrel, kivetítővel, internet-hozzáféréssel, a tanulók számát alapul véve a csókai középiskola nem kerülhetett be az MNT által kiemeltté nyilvánított oktatási intézmények közé. Ez a besorolás, a kategorizálás szerintünk egyfajta megosztottsággal jár, kellemetlenül érzi magát az a tanár, aki szállítja az eredményeket a különböző versenyekről, a legjobb tudásával végzi a munkáját, és mégsem tartozhat a kiemeltek közé. Országos versenyeket szervezünk, az iskola felkészültsége a lehető legjobb, ISO-szabványnak is megfelelő az iskolánk. Már a pályázatokban is megmutatkozik a hátrány: a kiemelt oktatási intézmények eleve nagyobb összegre pályázhatnak az MNT-nél. A kisebb iskolák körében, ahol még magyarul tanítunk, máris érezhető a lemorzsolódás, ezeket az iskolákat kellene inkább nagyobb mértékben támogatni. Az elmúlt több mint 11 évben, amióta az iskola igazgatója vagyok, mindig is a tanárokkal együtt hoztuk meg a munka jobb megszervezését eredményező döntéseinket, de hiába mindez, ha a közösségünk nem értékeli az erőfeszítéseinket.
Egyre kevesebb diákunk van a bánáti szórványmagyarság köréből, a családok anyagilag nem tudják Csókára vagy más távolabbi középiskolába járatni a gyerekeiket. A felgyorsult elvándorlással is tovább apad a gyereklétszám. A szakiskolák fennmaradása most már nagyban függ attól, hogy tudunk-e kollégiumi elhelyezést biztosítani a tanulóknak. Nagy szükség lenne Csókán is egy kollégium megnyitására. A Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházának padlásterében kollégiumi szobákat lehetne nyitni, a berendezés, a feltételek már megvannak, de megállt a dolog, felsőbb szinten kellene rendezni az engedélyeztetést, mert minisztériumi jóváhagyás és finanszírozás nélkül állami iskola nem nyithat kollégiumot.
Az oktatási minisztériumban kellene kijárni, nemcsak azt, hogy engedjék meg a kollégium megnyitását, hanem, hogy fedezzék a fenntartási költségeket, négy-öt alkalmazott fizetését stb. A kollégiumnyitás ügye sajnos elakadt, pedig a tanulólétszám további apadásának megállításában, a bánáti szórványban élő magyar diákok anyanyelven való továbbtanulási lehetőségeinek a megteremtésében kulcsszerepe van a kollégiumi elhelyezésnek – emelte ki Török Tibor iskolaigazgató.
