A hét végén zárul a XXIII. Nagykunsági Alkotótábor, amelyet ezúttal is a bácsfeketehegyi Feketics Művelődési Egyesület szervezett meg.
Tóth Harangozó Vera táborvezető elmondta, hogy a bácsfeketehegyiek a Nagykunságból települtek erre a vidékre, és 1995-ben a kunhegyesiek meghívták a bácsfeketehegyieket a saját táborukba, ahol kun hagyományokat és kézművességet oktattak, ezt követően pedig eljöttek Bácsfeketehegyre is. Akkor volt az első ilyen tábor, amit aztán évekig közösen szerveztek azzal a céllal, hogy ápolják a közös hagyományokat.
A „feketicsiek” ugyanis közismerten büszkék származásukra, nagykunoknak érzik magukat, szívügyüknek tekintik, hogy az ottani tájra jellemző kézműves hagyományokat ápolják és továbbadják a jövő nemzedékének. Az utóbbi években már csak Bácsfeketehegyen szerveznek ilyen alkotótábort. Idén mintegy 25 általános iskolás, főként helybéli és kishegyesi gyermek reggel kilenctől este hatig ismerkedett a hagyományos mesterségekkel. Idén az újrahasznosítás volt a tábor mottója, ennek szellemében alkottak a résztvevők. Rongyot, textíliát, üveget, fonalat próbáltak hasznos módon újrafelhasználni. A tábor ideje alatt azonban játékidőt is beterveztek a gyerekeknek, valamint napi rendszerességgel Török Noémi, Arany Páva nagydíjas népdalénekes népdaléneklésre is tanította a résztvevőket. A hagyományokhoz hűen péntek délután a bácsfeketehegyi Kultúrotthonban közös kiállítást rendeztek, ahol a szülők, nagyszülők és az érdeklődők megtekinthették a sok apró kéz szorgos munkáját, amelyeket ezt követően haza is vihettek a gyerekek.
Több mint két évtizeddel ezelőtt azzal a szándékkal indult az első tábor, hogy a bácsfeketehegyiek megőrizzék és ápolják a nagykun hagyományokat. A XXIII. Nagykunsági Alkotótábor vezetője Tóth Harangozó Vera volt, aki kezdetektől vezeti a táborokat, egyben a foltvarrást is oktatja. A gyöngyfűzés és a szövés rejtelmeibe Nagy Lengyel Anikó vezette be a kicsiket, a népi játékokat Tokity Etelka próbálta megismertetni. Rajtuk kívül Fehér Gizella és Major Márta foglakozott még a gyerekekkel. A táborban csoportokban dolgoztak, így mindennap más-más foglalkozással ismerkedhettek meg.
Józsa Sándor, a művelődési egyesület aktivistája elmondta, jómaga is új dolgokat tapasztalt az idei táborban, ami azt jelenti, hogy itt mindig lehet valami újat tanulni. Az idei táborban a kun hímzés, batikolás, papírfonás és üvegfestés tudománya mellett egyéb hasznos kézműves praktikákat is el lehetett sajátítani. Azt is elmondta, hogy az idei tábor megszervezését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Tanács, a Szekeres László Alapítvány és a helyi közösség, illetve az önkormányzat is támogatta, a Feketics Művelődési Egyesület pedig a helyszín és a logisztikai háttér biztosításában jeleskedett. A tábor véget ért, de a helyszínt biztosító Kultúrotthon udvarában lévő tájmúzeumban továbbra is megtekinthetőek a kun származáshoz köthető múltbéli tárgyi emlékek.
